A Magyar Bírói Egyesület csalódott Handó Tündében és Kövér Lászlóban

  • narancs.hu
  • 2019. május 3.

Belpol

Az egyesület szerint Handó megosztja a bírói kart.

Április végén ünnepi konferenciát tartottak a bírói függetlenség 150. évfordulója alkalmából, amelyet a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) saját beszámolója szerint lelkesen várt, azonban csalódniuk kellett. „Ünnepet vártunk, amelyhez a konferencián elhangzott előadások gondolatai méltóak is voltak, ám a Parlament elnökének és az OBH elnökének beszédei nem ezt az ünnepi hangulatot tükrözték és bizonyára nem csak a bírákban ébresztettek kétségeket” – írják az egyesület honlapján.

Kövér László beszédében politikai elvárásokat fogalmazott meg a bírói karral szemben, a MABEI azonban azon a véleményen van, hogy a bírákat nem befolyásolhatja a politika. Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal elnöke pedig az 1990 előtt kinevezett bírákat kritizálta, mert szerinte azok nem tudják felvenni a mai kor ritmusát. Az egyesület úgy érzékelte, hogy Handó azt sugallja: csak az általa kinevezett bírákban bízik meg. Ezzel azonban erősen megosztja a bírói kart.

„Ezek a beszédek így – álláspontunk szerint – nem ünneplik a bírói ethoszt, a bírói függetlenséget, hanem épp ellenkező hatást váltanak ki. (…) A 150 évre visszatekintve – mindezek ellenére és továbbra is – határozottan állítjuk, hogy a bírói függetlenség örök és kötelező érték. Így semmilyen ideológiai színezetű támadást, semmilyen burkolt vagy nyílt befolyásolást, de az ilyen tartalmú gondolatokat sem fogadhatjuk el. Ezt minden bírónak határozottan és egyértelműen vissza kell utasítania. Alapszabályunkban is rögzített feladatunk ebben segíteni és támogatni mindannyiunkat és nyíltan fellépni a bíróságok függetlenségének megtartása érdekében” – áll az egyesület beszámolójában.

Durva támadások a bírói függetlenség ellen

Miközben egyre több bíró szólal fel a Handó Tünde-féle önkényes vezetéssel szemben, a kormány különbíróságokhoz rendeli a politikailag kényes ügyeket.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.