A Mazsihisz szerint egy antiszemita szobrát avatta fel Rétvári Bence

  • narancs.hu
  • 2019. szeptember 4.

Belpol

Pedig az államtitkár úgy tartja, Kornis Gyula szimbóluma annak, ami "a keresztény hit és a nemzeti büszkeség".

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szombaton Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója társaságában felavatta a Vácon Kornis Gyulának, Klebelsberg Kunó egykori kultuszminiszter államtitkárának állított szobrot.

Rétvári úgy fogalmazott, azért állítanak szobrot Kornis Gyulának, mert szimbóluma annak, ami "a keresztény hit és a nemzeti büszkeség". Schmidt meg arról beszélt, hogy Kornis gondolkodó és gondolkodtató korban született, amikor a klasszikus tudás, az idegen nyelvek és a kortárs gondolkodók ismerete, az új tudományokra való rácsodálkozás és a közéletben való aktív részvétel is elvárás volt.

Rétvári Bence szerint ha büszke magyarokat nevelünk, a magyarság sorsa felvirágzik

A-ha, a-ha.

Ám a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) most közleményben tiltakozik a szoboravatás miatt. Mint írják, "egy olyan politikusnak állítottak emléket, aki majd' egymillió magyar embert akart származása miatt kiszorítani a nemzet tagjai közül".

A Mazsihisz arra emlékeztet, hogy Kornis Gyula antiszemitizmusa vállalt és közismert volt, hitt abban, hogy a zsidó származású embereket el kell távolítani az oktatási rendszerből és az élet minél több területéről. Ezért a szoborállítás gesztusát úgy értékelik, amiről egyébként nem volt társadalmi egyeztetés, hogy  érzéketlen a holokauszt túlélőivel és mindazokkal szemben, akik bántónak találják azt. "Nem ez az első eset, hogy ezt tapasztaljuk."

A Mazsihisz ezúton is tiltakozik az arra méltatlan politikusok rehabilitálása ellen. "Sajnáljuk, hogy ismét így történt. Szomorúak vagyunk."

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.