Mire számíthat októberben az ellenzék vidéken és Budapesten? Lesz-e komoly áttörés? Fidesz-bérenc-e Puzsér Róbert, mire játszik Tarlós István, mi Karácsony Gergely gyenge és erős pontja? László Róberttel, a Political Capital választási szakértőjével Nagy Gergely Miklós beszélgetett a közelgő önkormányzati választás fontos kérdéseiről. Íme, egy rövid részlet a legfrissebb Magyar Narancsban megjelent interjúból.
*
Magyar Narancs: Az EP-választás alapján akár az az elvárás se lenne alaptalan, hogy az ellenzék elhozza Budapestet úgy, ahogy van. De legalábbis egy kényelmes többséget szerezzen. Ön szerint ez összhangban van a realitással?
László Róbert: Nézzük ezt a Fidesz felől, ahol nagyon is látják ezt a veszélyt. 2018 áprilisában a 18 budapesti választási körzetből 12-t az ellenzék nyert meg. Sőt, ez lehetett volna több, ha az LMP és/vagy a Jobbik nem indít külön jelöltet; talán mind a 18 nyerhető lett volna. Mit tehetett a Fidesz ebben a helyzetben? A választási rendszerhez – 2010 és 2014 nyarával ellentétben – most nem nyúltak hozzá, ennél jobban már nem tudják magukra szabni. Fogták magukat, és elkezdték elszipkázni az ellenzéki erős embereket. Magukhoz édesgették Szabados Ákost, hogy milyen eszközökkel, nem tudjuk. Az egyik legsziklaszilárdabb ellenzéki polgármesterről beszélünk, aki most lényegében fideszes színekben indul. Geiger Ferenc eddigi soroksári polgármester visszavonul, és megnevezte, kit szeretne utódjaként látni, a Fidesz be is állt mögé (az eddig függetlenül politizáló Bese Ferencről van szó, akit Geiger a lakosság figyelmébe ajánlott – a szerk.). Azaz, a jelenlegi 6-ból 2-t lényegében át tudtak csábítani magukhoz. Ahhoz, hogy az ellenzéknek közgyűlési többsége legyen, a 23-ból minimum 12, de inkább 13–14 kerületben kellene nyernie. Ehhez volt egy hatos bázisuk, amiből kettőt máris elvesztettek. És ott van még Zugló, ahol Karácsony Gergely ugye nem indul, a szocialista Horváth Csaba győzelmét pedig legalábbis nem lehet biztosra venni. A XIII., a XV. és a XIX. kerületben a legjobbak az ellenzék újrázási esélyei, ezen felül kellene behúzniuk mintegy tíz további kerületet. Nem magától értetődő, hogy melyek is lehetnének ezek. A belső pesti kerületek nagyja nem esélytelen (VI., VII., VIII., IX.), fut még Kőbánya, a hat budai kerületből sem lehetetlen egy-kettő, az egyik legkézenfekvőbbnek tűnő Csepelen pedig egy kanál vízben fojtogatták egymást a helyi ellenzéki erők. Közben a Ferencvárosban sem sok híja volt, hogy ne a helyben legaktívabb ellenzéki politikus, Baranyi Krisztina legyen a polgármesterjelölt, ami megint csak érdekes kérdéseket vet fel.
| ||
MN: Amikor a merce.hu-n megjelent publicisztikájában arról írt az önkormányzati választás kapcsán, hogy „az ellenzék kooptált része”, vagy a „Fidesz aknamunkája”, akkor ezekre a helyzetekre gondolt? Van-e még más is?
LR: Igen, egyebek mellett ezekre. De azért a rendszer egészét érdemes nézni, nem annyira a konkrét eseteket. Ebben a rendszerben az ellenzéki pártok jelentős részben állami finanszírozásból tudnak csak működni, miközben folyamatosan ott lebeg felettük az Állami Számvevőszék „ellenőrzésének” kardja. A kampányfinanszírozási rendszer a kamupártok burjánzását ösztönzi, ami túl azon, hogy néhányaknak jó üzlet, torzítja a politikai versengést. Nem bizonyítható az összefüggés, csak nyilvánvaló, hogy 2014-ben a frissen szabadult Zuschlag Jánost is így fizették ki a kampány során a Fidesznek tett jó szolgálataiért. (Hogy min veszhettek úgy össze, ami miatt 2018-ban már nem engedték meg neki az újrázást, csak ők tudják.) Ne feledjük, a vasárnapi boltzár ügyének népszavazási históriája során értelmetlen kérdéseket nyújtottak be három olyan párt prominensei is, akik egy évvel korábban jelentős összegeket vittek haza kampányfinanszírozás címén – akkor még ezzel a módszerrel hónapokig blokkolni lehetett, hogy új népszavazási kérdést fogadjon be a Nemzeti Választási Bizottság egy témában. De a kormány- és az ellenzéki oldal sajátos összefonódását jelzi az is, hogy több ellenzékiként számon tartott médium kormányközeli tulajdonban van. És hogy visszatérjünk a jelenlegi választáshoz, igen, nem tűnik véletlennek esélyes jelöltek átállása, ellehetetlenítése, vagy az, hogy több helyen is fel-feltűnnek olyan jelöltek (például Pécsen és Szombathelyen), akik az ellenzéki szavazók megosztására alkalmasnak tűnnek, de másra nemigen. Nem biztos, hogy mindenki ügynök, de jól látszik a tendencia. A kooptálás jelensége nem pusztán egyes személyeken keresztül valósul meg, ez egy rendszer, ami alapulhat kényszeren, a személyes érdekek alkalmi egybeesésén, egyszerű megvásárláson, vagy akár egyszerű butaságon, gyávaságon.
A László Róberttel készült teljes interjúnkat a legfrissebb Magyar Narancsban olvashatja. A lap csütörtöktől kapható az újságárusoknál vagy előfizethet rá itt:
Magyar Narancs
Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!
