Lemondták Szijjártó stuttgarti találkozóját a Juncker-plakátok miatt

  • narancs.hu
  • 2019. február 27.

Belpol

"A rágalmazó hirdetés Európa-ellenes, és sérti közös európai értékeinket" - mondták.

Lemondták Szijjártó pénteki stuttgarti látogatását - írja a hvg.hu.

Baden-Württemberg kormánya ugyanis nem akar találkozni Szijjártóval: Winfried Kretschmann a tartományi miniszterelnök személyesen jelentette be, hogy a magyar kormány legújabb plakátkampánya miatt döntöttek így.

"A megbeszélés én mondtam le a Jean-Claude Juncker ellen folytatott magyar plakátkampány miatt. Ez a rágalmazó hirdetés Európa-ellenes, és sérti közös európai értékeinket" - idézik.

A látogatás nem annyira politikai, mint gazdasági jelentősége lett volna. A tartomány egyrészt a nagy magyarországi beruházásokkal is bíró Mercedes és Bosch cégek otthona, emelett Baden-Württemberg Európa legfejlettebb régiói közé is tartozik. Az innovációban kiemelt szerepet töltenek be Európában, ezért Szijjártónak külgazdasági miniszterként nagyon is jó lett volna egy ilyen találkozó. Ahogy összegzik, Kretschmann a döntéssel felmutatja, hogy "vannak olyanok, akik értékek mellett választják ki, kikkel üzletelnek".

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.