A mostaninál jobb nyugdíjrendszert ígér az ellenzék

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. január 2.

Belpol

Úgy számolnak, az elmúlt tíz évben átlagosan mintegy 1,2 millió forintot vett el minden nyugdíjastól a kormány.

A biztos megélhetés mindenkinek jár, aki ledolgozott egy életet, az idős korában nem szűkölködhet – fogalmazott az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista elnöke vasárnap online sajtótájékoztatón.

Korózs Lajos szerint Magyarországon bemerevedett a nyugdíjrendszer, valamint drasztikusan leszakadtak a bérektől és polarizálódtak a nyugdíjak. Ez elsősorban abból adódik, hogy nincs progresszív adózás Magyarországon – mondta.

Közölte: tragédiának tartja az inflációkövető nyugdíjemelést, mert ebben a rendszerben „a szegény még szegényebb, a gazdag még gazdagabb” lesz. Korózs Lajos arról biztosította a fiatalabb korosztályt, hogy mindenkinek lesz nyugdíja. Kijelentette: az egyesült ellenzék társadalombiztosítási alapú nyugdíjrendszert szeretne működtetni, biztosítanák a rugalmas nyugdíjba vonulás feltételeit, megtartanák a nők 40 éves jogosultsági idővel való nyugdíjba vonulásának lehetőségét és a 13. havi juttatást is. Jelentősen megemelnék a teljes jogú öregségi nyugdíj minimumát: az a cél, hogy elérje a nettó minimálbér 50 százalékát, valamint a töredékéveket is beszámítanák a nyugdíjrendszerbe.  Céljuk az alacsony nyugdíjak felzárkóztatása és a visszatérés a vegyes indexáláshoz – mondta az ellenzéki képviselő.

A jelenleg az MSZP parlamenti frakciójában ülő, az ellenzéki előválasztáson egy baranyai választókerületben a DK jelöltjeként indult Szakács László a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: Orbán Viktor miniszterelnök számára a nyugdíjasok csak a választások közeledtével lényegesek, és a kormányfő sokkal kevesebbet költ a nyugdíjasokra mint az európai uniós átlag.

A tavaly év végi „pánikosztogatás” előtt 1 millió 200 ezer nyugdíjas kevesebb mint 130 ezer forintból gazdálkodott havonta – jelezte, hozzátéve, hogy az elmúlt tíz évben a svájci indexálás eltörlésével átlagosan mintegy 1,2 millió forintot vett el minden nyugdíjastól a kormány.

Az egyesült ellenzék és a DK a választás előtti osztogatások helyett egy kiszámítható, hosszú távon előnyös, három pilléren nyugvó nyugdíjbiztosítási és -számítási rendszert szeretne megalkotni, amely mindenki számára biztonságot nyújt – ismertette Szakács László.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.