A Pesti Srácok véleménycikkben áll ki a Puzsért megütő Ábrahám Róbert mellett

  • narancs.hu
  • 2024. július 20.

Belpol

A felek különbözőképp emlékeznek a történtekre. 

Szombat délelőtt írta meg a Telex, hogy évek óta tartó oda-vissza üzengetés után péntek délután tettlegességig fajult Puzsér Róbert és Ábrahám Róbert, a Pesti Srácok egyik újságírójának konfliktusa.

Ábrahám ököllel arcon ütötte Puzsér Róbertet, miután az egy általa „szatirikus gúnyiratnak” nevezett Facebook-posztban úgy írt magukról, mintha szexuális viszonyuk lett volna, és most a nyilvánosság előtt szakítana a Pesti Srácok újságírójával. Puzsér a posztban azt kérte Ábrahámtól, hogy „ne zaklass tovább, soha többé nem akarlak látni, ne várj rám a parkolóban, és ne somfordálj a házam körül!”

Puzsér Róbert a hírportálnak azt mondta, hogy Ábrahám Róbert kért tőle találkozót. A Tűzoltó utcában találkoztak, ahol állítása szerint a Pesti Srácok újságírója azt kérte Puzsértól, hogy üljön be a fekete Mercedesébe. „Természetesen nem szálltam be, ezért sértegetni meg ráncigálni kezdett, azt magyarázta nekem, hogy »a gyerekeim azt olvassák, hogy az apjuk buzi«, aztán ököllel pofán csapott”. Elmondása szerint az ütést nem viszonozta, hanem amikor Ábrahám végül elengedte a karját, ott hagyta a Pesti Srácok újságíróját. Ezután elment a rendőrségre, hogy feljelentést tegyen.

A BRFK a híroldal megkeresésére azt írta, hogy „az Ön által említett esettel kapcsolatban a BRFK IX. Kerületi Rendőrkapitányság folytat nyomozást, melynek során egy férfit súlyos testi sértés bűntett kísérlete miatt hallgattak ki gyanúsítottként”.

Ábrahám Róbert azonban máshogy emlékszik a történtekre, szerinte Puzsér nem egyedül ment a találkozóra, hanem egy „kis sráccal együtt lépett ki a kapun”, aki távolról kamerázta az egészet (Puzsér ezt az esetről beszámoló lap megkeresésére tagadta, szerinte nem készült felvétel). Mint a posztjában írja, „… közben oldalra fordulva láttam, hogy a kis barátja továbbra is veszi, és arra kértem, hogy ne játssza magát tovább a kamerának, hanem vagy üljünk be az autóba, vagy keressünk egy helyet, de ne csináljon jelenetet. Ekkor még inkább a kamerának játszva el akart viharzani – hiszen a felvétel már megvolt, hogy ő feszengve odaállt –, én pedig a keze után nyúltam, hogy azért hadd mondjam már végig, amit elkezdtem. És ekkor a meglökte a kezemet, amire reflexszerűen felpofoztam, ő pedig sikítani kezdett. Majd elszaladt a rendőrségre.”

Telex szombat délután újabb hírrel jelentkezett a Puzsér-Ábrahám párharc kapcsán, ebből kiderül: a Pesti Srácok oldalán szombaton megjelent egy véleménycikk az üggyel kapcsolatban. „A tűréshatáron túl – Vélemény!!!!” című, Kertész Dávid által jegyzett írás úgy kezdődik, hogy

„vannak, akik azt hiszik bármit megtehetnek, mert a nyilvánosság mellettük van. Puzsér Róbert ennek az iskolapéldája, hiszen félrecsúszott életét azzal próbálja kompenzálni, hogy magát piedesztálra emelve néz le és sérteget mindenkit. Amíg szembe nem jön a valóság. El lehet ítélni az erőszakot, de az erőszak nem a pofonnal kezdődik”.

A publicisztikában a szerző arról ír, hogy „az erőszak azzal a pofátlan hergeléssel kezdődött, amivel Puzsér évek óta uszította Robi ellen az érte rajongó hordáját”, többek között „tőzegszedőzte, cigányozta, zsidózta, legutóbb pedig, nem tudni milyen állapotban, de egy egészen elképesztő baromsággal támadta be a közösségi médiában. Azzal, hogy Robi tulajdonképpen az ő ex-melegpajtija”. Kertész szerint „Ábrahám Robi családos ember. Apa, férj és mindkettőben jó”, Puzsér ellenben „megrázta a pofonfát, és a fejére hullott a gyümölcs”.

A véleménycikk úgy zárul, hogy

„a közbeszéd elképesztően erőszakos, gyűlölettel és erőszakkal teli. Ezen változtatni kell, és valóban nem az hozza el a változást, ha a pofonok nem csak a virtuális térben sülnek el. De van az a pont, ami felett már nem lehet tovább tűrni.

Ábrahám Robit személyében, családja és a teljes nyilvánosság előtt gyalázta már évek óta Puzsér, ha az ember férfiból van, akkor egy idő után nem tud tűrni. A jobboldal ugyanis türelmes, ahogy Robi is, de ha örökké eltartjuk a kisujjat, akkor egy idő után letörik, néha ökölbe szorul a kéz.”

A híroldal megkereste a Pesti Srácok főszerkesztőjét, Huth Gergelyt, hogy megkérdezzék, mi az véleménye az ügyről, egyetért-e a lapjában megjelent véleménycikkel, továbbá, hogy lesz-e következménye Ábrahám Róbert támadásának. Amint választ kapnak, frissítik a cikket.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.