A székesfehérvári bíróság is alkotmányellenesnek találta a hajléktalantörvényt

  • narancs.hu
  • 2018. október 29.

Belpol

Már a második járási bírósági beadvány talál problémát a hajléktalanok büntetésében.

Újabb bíróság függesztette fel a hajléktalantörvény miatt indult eljárásokat és találta alkotmánysértőnek a hajléktalanokat embertelenül büntető jogszabályt.

A kaposvári után a Székesfehérvári Járásbíróság is az Alkotmánybírósághoz fordult az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértéséről szóló törvény miatt.

A Székesfehérvári Járásbíróság beadványa a kaposváriakén túl más szabálytalanságot is talált és azt emeli ki, hogy a törvény a „Szabálysértési törvény 2018. október 15. óta hatályos 178/B. paragrafusa (ami kimondja, hogy az életvitelszerű közterületen élés szabálysértés) Magyarország Alaptörvényének II. cikkére (az emberi méltóság sérthetetlen), illetve III. cikkének első bekezdésére (senkit nem lehet megalázó bánásmódnak alávetni) tekintettel alaptörvény-ellenes”.

A kaposvári beadvány egyébként arra hivatkozott, hogy a hajléktalantörvény ellentétes a Nemzeti Hitvallásban szereplő az elesettek és szegények megsegítésének kötelezettségével, a jogállamiság követelményével, az esélyegyenlőségre, a diszkrimináció tilalmára, illetve a tisztességes tárgyaláshoz való jogra vonatkozó alaptörvényi előírásokkal.

Nem csak embertelen a hajléktalanokat sújtó törvény, de sérti az Alaptörvényt is

A Kaposvári Járásbíróság az Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben. A Kaposvári Járásbíróság egy 54 éves hajléktalan ügyében felfüggesztette az eljárást, és kezdeményezte az Alkotmánybíróság egyedi normakontroll-eljárását – írja az Index.hu. A Kaposvári Törvényszék sajtóosztálya által kiadott közleményben arra hivatkozik, hogy „a szabálysértési törvénynek jelen ügyben alkalmazandó szabályai az Alaptörvénybe ütköznek”.

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.