A Direkt36 nyomozásából derült ki, hogy a Nagy-Britanniában megmérgezett orosz kém ügye utáni magyar–orosz szembenállás és diplomatakitiltás csak a felszínen tűnt kemény és ellenséges válasznak. A háttérben közös megegyezés zajlott, és mindkét fél nagyon ügyelt arra, hogy valódi kárt ne okozzon, és csak formálisan ítélje el egymást. A Magyarországról kitiltott követ küldetése pár hónap múlva lejárt volna, a moszkvai magyar attasé meg már úgyis haza akart jönni, így Orbán és Putyin barátsága sem sérült.
Magyarország egyébként számos európai állam példáját követte, amikor a Nagy-Britanniában élő egykori orosz kém, Szergej Szkripal megmérgezése után szolidaritást vállalt az Egyesült Királysággal. Hogy ez abban a formában valósult meg, hogy Magyarország kiutasít egy orosz diplomatát, meglepőnek tűnt az elmúlt időben kiépített szoros magyar–orosz kapcsolat miatt, ráadásul orosz diplomata hivatalos kitiltására 2010 óta nem került sor, írják. Mint azt azonban most a Direct36 oknyomozói kiderítették, az úgynevezett konfliktusnak nagyobb volt a füstje, mint a lángja.
A háttérben ugyanis mindkét fél nagyon ügyelt arra, hogy valós kárt ne okozzon a jelenleg felfelé ívelő orbáni–putyini barátságban.
Diplomáciai forrásokra hivatkozva a cikk azt derítette ki, hogy Magyarországról egy olyan, a budapesti orosz nagykövetségen dolgozó katonai hírszerzőt tiltottak ki, aki diplomatafedésben dolgozott és kiküldetése pár hónapon belül amúgy is lejárt volna. Moszkvából cserébe egy nem kifejezetten fontos pozíciót betöltő magyar külgazdasági attasé jöhetett haza: az érintett kitiltása ugyanis inkább kívánatos volt, ugyanis a hazaküldött diplomata már régóta ott akarta hagyni Oroszországot, és egy nyugati országba szeretett volna külszolgálatra menni.
Megkérdezett szakértő forrásunk szerint az ilyen tükörintézkedések sokat elmondanak a két ország viszonyáról. Oroszország például a német diplomatákkal szembeni nagyon kemény lépéshez képest (több magas rangú német diplomatát, köztük a katonai attasét is kitiltották Moszkvából) szinte baráti gesztusnak minősül, hogy mely attasé hazaküldését választották.
„Ha egy kiutasításra akkor kerül sor, amikor a hírszerző már átadta kapcsolatait, a hazaküldése semmiféle törést nem fog okozni az ellenérdekelt hírszerző szerv tevékenységében. Az így nem több, mint merő formalitás, sőt egyfajta baráti gesztusnak is lehet értelmezni” – idézik.
