Interjú

„A szituáció béna, de ezt részben ők hozták össze”

Kovács Gergely hegyvidéki polgármester, fővárosi közgyűlési képviselő, az MKKP társelnöke

Belpol

Egy éve vezeti a főváros egyik elit budai kerületét, közben rendszeresen részt vesz a Fővárosi Közgyűlés néha szürreális keretek közt zajló munkájában. Erről, no meg a Kutyapárt önálló indulásáról, a fővárosi költségvetés nehéz megszületéséről, és persze a Pride tapasztalatairól is beszélgettünk.

Magyar Narancs: A sikeres szombati Pride-on, amelyen ott volt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is saját kamionnal, rengetegen voltak. Ez talán még a szervezővé avanzsált városvezetés várakozásait is felülmúlta. Karácsony Gergely főpolgármester beleállt az ügybe, kiállt a demonstráció, illetve hát az önkormányzati ünnep mellett.

Kovács Gergely: Meglepő bátorsággal!

MN: Pedig áprilisban még kritizálta őt Baranyi Krisztina azért, hogy nem áll teljes mellszélességgel a Pride mellett.

KG: Karácsony, ha nem feltétlenül az elveiről híres is, azért a Pride mellett mindig felszólalt, és ott volt a korábbi évek menetein is. Ebben ő sokkal nyíltabb, mint Magyar Péter, aki – legalábbis a szombati demonstrációig – le sem merte írni a Pride szót, nehogy emiatt Hajdú-Biharban ne szavazzanak rá a nem tudom, kicsodák.

Annak dacára voltak kint szombaton tömegek, hogy előtte többen mondták nekem is: nem mernek kijönni, mert lehet, hogy balhé lesz a rendőrséggel. Örvendetes fejlemény, hogy happy end lett a 15 év gyűlöletkeltés ellenére – és pont egy ilyen, amúgy talán unalmasnak mondható dolog miatt, a szeretetért ment ki a legnagyobb tömeg az utcára Magyarországon. Ez önmagában is fantasztikus: végre nem valami ellen, hanem ténylegesen valami mellett, és egy teljesen általános, alapvetően szép dolog mellett állnak ki. Ez így marha jó volt!

És még az izéknek (az ellentüntető „spártai ifjaknak” – B. Z.) is volt spártás molinójuk, így végül még a nácik is a melegek mellé álltak, szóval ez jól sült el.

MN: Ehhez mérten zavarodottságot mutat a Fidesz reakciója, mintha őket is meglepte volna a tömeg nagysága, az ilyen fokú civil kurázsi megnyilvánulása.

KG: Ez szerintem beleillik az elmúlt egy év kormányzati kommunikációs sikereinek a sorába. Gyakorlatilag mindent elrontanak most már – szerencsére. Az persze nem annyira szerencsés, hogy a gazdaságot is tönkreteszik közben, de hogy a kommunikációjuk már nem működik, az a vég kezdete. Hetekkel ezelőtt is beszéltük már, hogy ha csak kétezer ember menne ki, akkor is gáz lenne kiküldeni rájuk a rendőröket. Ha meg nem ezt teszi a hatalom, akkor a harcias előjáték után ezért tűnik gyengének. Hogy a betiltott tüntetés lett a legnagyobb, az már csak hab a tortán. Mindegy, most már csak kilenc hónap van hátra, ezt kibírjuk.

 

MN: Ezek szerint optimista.

KG: Abban, hogy kormányváltás lesz, optimista vagyok. Abban nyilván vannak kételyeim, hogyan fog sikerülni az ország irányítása. Az ország romokban lesz, másrészt a pénz is már oda került, ahova került: az a bizonyos tíz magánszemély lassan gazdagabb, mint maga az ország. Nehéz lesz azért is, mert a kulcspozíciókban is ott maradnak a mostani káderek, számosan. És azért az is nagy kihívás, hogy legyen 200 olyan ember az ország tetején, aki nem akar lopni, aki szakértő, és aki még dolgozni is akar. Ráadásul nem volt korábban ilyesfajta szerepben, elvileg – kivéve, ha az illető a Magyar Honvédség parancsnoka volt, mert az nem baj. Ezt a feladatot nem irigylem tőle, hál’ istennek, hogy jött Magyar Péter, és nem mi vagyunk most 50 százalékon. Az sem könnyíti meg a dolgát, hogy a pénztől rengeteg ember meghülyül. Én is láttam olyanokat, akik normálisak, tisztességesek voltak, de amikor a pénz közelébe kerültek, elkezdtek furcsán viselkedni. Nehéz előre megmondani, mi történik majd, de izgalmas lesz. De ennél a mostaninál szerintem csak jobban lehet kormányozni: az EU-s pénzek, gondolom, majd érkeznek, ami önmagában hatalmas változás lesz. És tényleg nem lesz nehéz nem Putyin seggében lenni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.