Mintha földrengés sújtotta volna a házat, úgy néznek ki a falak: félcentis repedés fut körbe húsz centivel a plafon alatt a fürdőszobában, a gyerekszobában. Az egyik válaszfal ketté van repedve térdmagasságban, amikor leguggoltam, hogy megnézzem, fény szűrődött át a réseken. Az ablakokat, ajtókat lényegében nem lehet használni: szorulnak, felfekszenek vagy csak libegnek a semmiben. A bukó-nyíló funkció nem működik, bukóból egyszerűen ki se lehet nyitni az ablakot. Ha bizonyos irányból jön a vihar, folyik a víz a padlástérről a lakásba. A homlokzaton is látszik egy méretes repedés, emellett már szinte fel sem tűnik, hogy minden ablak sarkából is indul egy-egy kisebb.
Kellett volna
Pedig nem volt földrengés, sőt metrót sem építettek a ház alá, és nem egy százéves, elhanyagolt épületről van szó. Hanem egy 2016-ban épült, hatlakásos társasházról Budafokon. „Amikor beköltöztünk, voltak kisebb repedések, de ez alapvetően rendben van, egy új ház még mozog, a beton kicsit elmászik” – mondja Judit, aki két gyerekével költözött a frissen átadott 110 négyzetméteres, belső kétszintes lakásba. Hamar kiderült, hogy enyhe kifejezés „a kicsit mozog”. „Szóltunk a beruházónak, hogy vannak gondok, és amikor kiderült, valóban nem szokványos kis hibákról van szó, történtek ugyan kisebb javítások, de a beruházó azonnal a kivitelezőre kezdett mutogatni” – folytatja Judit. Elmondása szerint a beruházó azt állította, a födémmel volt gond, de a kivitelező igazolta, hogy ő azokat az elemeket rendelte és építette be, amelyeket a beruházó kért.
Ezt követően egy helyszíni szemle azt hozta ki, hogy valójában nincs semmi probléma a lakásokkal – ami egész egyszerűen nem volt igaz, ezt mindenki látta, aki felnézett a falakra. Három éven át ment a levelezgetés, hogy majd nézik, vizsgálják, csinálják, de nem történt semmi. Aztán jött a Covid, ami szintén hátráltatta az ügymenetet. A beruházó, a Modernházak Investment Zrt. egy közepes méretű építőipari cég, családi vállalkozás, több mint tíz éve van a piacon milliárdos árbevétellel, nyolcvanat meghaladó befejezett projekttel, és azok keretében majdnem kétszáz megépített lakással.
Az nagyjából egyértelművé vált, hogy a gond nem a födémmel, hanem az alappal van. Az írásos dokumentumok szerint a beruházó megemlítette, hogy a környéken beomlott egy pincealagút, ami megváltoztatta a talajviszonyokat. A beruházó a Narancsnak elmondta, hogy az építkezéskor a jelenleginél jóval szigorúbb szabályokat betartva, érvényes és hatályos építési engedély alapján építkezett, az építkezést követően használatbavételi engedélyt kapott. Tehát ők nem hibáztak.
Azt az érvelést, hogy a beruházó nem tehet semmiről, a lakók nem fogadták el, és szakvéleményt készíttettek. Úgynevezett állapotvizsgálatra volt szükség, amely, túllépve azon, hogy igen, repedések, ázások vannak, arra adja meg a választ, hogy mi okozza ezeket a problémákat. A lakók nehezményezték, hogy ezt nekik kell kifizetni, a Modernházak Investment azonban úgy véli, ilyen vizsgálatot eleve csak tulajdonos kérhet, beruházó nem.
A lakók végül több mint 5 millió forintot fizettek a szakértőnek, aki a ház alapozását is megvizsgálta. Ennek eredménye szerint az alapozást megelőzően a talajt fel kellett volna tölteni, meg kellett volna erősíteni, ám ez nem történt meg, ez okozta a későbbi hibákat és gondokat. Mivel a társasház lejtős telekre épült, a felső és az alsó blokkok közötti elmozdulások a középső blokkokban okozták a legnagyobb kárt – ha egy tésztát kezdenénk el tekergetni, az is középen törne meg először. Judit is az egyik középső blokk lakását vásárolta meg, és valóban ezek néznek ki a legrosszabbul.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
