A terrorizmust támogatták, vagy csak szerették egymást? Két év börtönt kaptak a kurd szerelmesek

  • Bakos András
  • 2021.01.12 17:45

Belpol

Tizenévesen léptek be a Kurdisztáni Munkáspártba, megismerkedtek, egymásba szerettek, és a fenyegetés ellenére megszöktek. A Magyarországon menekültként jelentkezett török férfit és iráni feleségét két-két év börtönre ítélte a Szegedi Törvényszék, majd a Szegedi Ítélőtábla, mert a kurd mozgalom terrorszervezetnek számít az Európai Unióban.

Az Iránban született M. M. 2010-ben lépett be a Kurdisztáni Munkáspártba (PKK), mert azt ígérték neki, hogy tanulhat, és börtönbe csukott unokatestvérén is segíthet. Az akkor tizenöt éves kurd nemzetiségű lányt megtévesztették, nem tudta, valójában mire vállalkozik, befolyásolható személyiség – állította a Szegedi Ítélőtáblán kedden Finta Eszter Klára ügyvéd, az elsőrendű vádlott kirendelt védője. M. M.-et átvitték Irakba, ahol a PKK harcoló alakulataiban szolgáló katonanőket segítette, szállította őket. 2014-től Szíriába helyezték át, ahol a per iratai szerint logisztikai feladatokat látott el a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) egyenruhájában.  

A másodrendű vádlott, A. A. török állampolgár, szintén kurd. 2009-ben csatlakozott a PKK-hoz. Kirendelt védője, Hajdu Apollónia érzékeltette, a fiatalember sem volt tisztában azzal, mire vállalkozik. Szintén logisztikai feladatokat bíztak rá. Ő is 2014-től lett az YPG katonája Szíriában, ott ismerte meg a nála néhány évvel fiatalabb iráni nőt 2015 augusztusában. Eldöntötték, új életet kezdenek, elszöknek a szervezetből. Iránban házasodtak össze, embercsempészek segítségével jutottak el a magyar határhoz, ahol 2017. december 6-án a tranzitzónában menedékjogot kértek. Az idegenrendészeti eljárás alatt vallomást tettek, elmondták, mi történt velük addig. Mivel a PKK az Európai Unióban terrorszervezetnek minősül – hiába, hogy együtt harcolt az amerikai hadsereggel –, őrizetbe vették mindkettőjüket, és terrorizmus finanszírozásának bűntette miatt indult ellenük büntetőeljárás. A Szegedi Törvényszék tavaly májusban két-két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, és nyolc évre kitiltotta őket Magyarországról. Mindketten fellebbeztek, az ügyészség pedig nem kért rájuk súlyosabb büntetést, így a törvény szerint többet nem szabhatott ki a Szegedi Ítélőtábla sem.

 
A tárgyalás a Szegedi Ítélőtáblán
 
Fotó: A szerző felvétele/Bakos András

Mivel az előzetesben töltött idő beszámított az ítéletbe, M. M. és A. A. azóta szabadult. December 19-én, illetve január 4-én elhagyhatták a börtönt, már külföldön vannak – tájékoztatták a kirendelt védők Joó Attilát, a Szegedi Ítélőtábla tanácsvezető bíróját, aki ezt az információt hivatalos úton, bár kérte, a tárgyalásig nem kapta meg a Belügyminisztériumtól.

Azon túl, hogy már szabadok, és együtt lehetnek, a fiatalok azt szerették volna elérni, hogy a Szegedi Ítélőtábla most fogadja el: ők nem jól mérték föl annak idején, hová lépnek be, és amikor már látták, hogy bajban vannak, sokáig nem volt menekvés. A két ügyvéd is azt emelte ki, csak kényszerűségből maradtak a PKK-nál és az YPG-nél, mert tartottak attól, hogy ha kilépnek, utánuk nyúlnak, vagy bosszút állnak a családjukon. Azt korábban hallották, hogy akik megszöktek, azok közül több embert visszavitt a szervezet, és meg is ölték őket. Amikor pedig a lány szóba hozta, hogy kilépne, konkrétan őt is halállal fenyegették.

Tehát a fenyegetettségük mértéke olyan volt, ami miatt nem büntethetők

– érveltek a védők. Hivatkoztak az igazságügyi orvos szakértő véleményére, aki a vádlottak szavahihetőségét igazolta, mondván, amit előadtak, élményszerű, nem tűnik légből kapottnak. Hajdu Apollónia arra is emlékeztetett, terrorizmust finanszírozni a szó szoros értelmében pénzzel lehet, kívülről. Akivel ruhát, ennivalót pakoltatnak, az nem támogató. Azt sem gondolják igazságosnak a vádlottak, hogy sok menekült mondta el, hogy részt vett harcokban, azok ellen mégsem indult ilyen eljárás.

A fellebviteli főügyészség képviselője, Nagyné Günther Ágnes ügyész úgy látta, az a két-két év igenis jogos és megfelelő mértékű büntetés, a törvényszék jól ítélte meg, hogy az a fenyegetettség, amiben a fiatalok éltek, milyen súlyú lehetett abban a kulturális közegben. Az, hogy a vádlottak nem tudták, milyen szervezethez csatlakoznak, nehezen hihető, és törvényszerű, hogy utóbb a büntetőeljárásban ezzel az állítással védekeztek.

Mindketten kaptak fegyveres kiképzést, és ha nem bíztak volna bennük, nem adott volna nekik ilyen feladatokat a szervezet.

És meglehet, tényleg sok menekült harcolt korábban fegyverrel a Közel-Keleten, de ha ezt nem terrorszervezetnek minősülő egységben tették, akkor nem indul eljárás ellenük.

Az elsőfokú ítéletet most a Szegedi Ítélőtábla is jóváhagyta, így az jogerőre emelkedett.

Joó Attila tanácsvezető bíró az indoklásban többek között arról beszélt, valóban megállapítható, hogy konkrét fenyegetés érte a fiatalokat. Ez olyan körülmény volt, amely miatt így mérséklődött a büntetésük. Ezért a tettért ugyanis 5-től 10 évig tartó szabadságvesztés is járhat. Ők azért ott voltak öt évig, és épp a példájuk bizonyítja, hogy meg lehetett szökni onnan. Terrorszervezetet támogatni pedig nem csak kívülről, pénzzel, hanem belülről, munkával is lehet – tisztázta a bíró.

A kurd pár többekben is rokonszenvet keltett az eljárás során. A férjnek az elsőfokú tárgyalás idején már nem volt szüksége tolmácsra: megtanulta a nyelvet, akcentus nélkül beszélt magyarul.

A török-iráni házaspár nem jött el a szegedi tárgyalásra. Azt viszont szerették volna elérni, hogy higgyen nekik a bíróság.

(Címlapképünkön: Kurd harcosok Szíriában)

Neked ajánljuk