Palkovics: az új fenntartói rendszer csak akkor lép életbe, ha az orvosegyetemek kérik

  • narancs.hu
  • 2021. január 12.

Belpol

A miniszter kedden egyeztetett a négy egyetem vezetőjével.

Az orvosképző egyetemek dönthetnek lehetséges modellváltásukról - áll az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) keddi közleményében.

Mint írják: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden egyeztetett a négy orvos- és egészségtudományi egyetem vezetőivel a modellváltás lehetőségéről. "Az eddig nyolc intézményben bevezetett, valamint az Országgyűlés döntése alapján további két intézményben bevezetendő struktúraváltás előnye, hogy a rugalmasabb működési kereteknek köszönhetően a magyar fiatalok korszerű képzésben részesülhetnek, a munkaerőpiacon is értékesebb tudást sajátíthatnak el" - hangsúlyozták.

A felsőoktatásért felelős miniszter munkamegbeszélésen ismertette egy esetleges közfeladatot ellátó közérdekű alapítványi átadás lehetséges forgatókönyveit

  • a Debreceni Egyetem,
  • a Pécsi Tudományegyetem,
  • a Semmelweis Egyetem
  • és a Szegedi Tudományegyetem vezetőivel.

A közlemény szerint Palkovics László hangsúlyozta, hogy az új fenntartói rendszer csak akkor lép életbe, ha az orvos- és egészségtudományi egyetemek ezt kifejezetten kérik. A rektorok biztosították a minisztert arról, hogy néhány héten belül tájékoztatják a szaktárcát a szenátusi döntésekről.

Ahogy arról néhány napja beszámoltunk, lapunkhoz olyan információk jutottak el, mely szerint alapítványi fenntartásba kerülhet a Debreceni Egyetem és Szegedi Tudományegyetem augusztus 1-jétől. Információnkat a debreceni felsőoktatási intézmény több vezető oktatója is megerősítette. Egyik forrásunk arról beszélt, a napokban összehívták az egyetem dékáni tanácsát, az ülésen pedig a rektor közölte, hogy az intézmény alapítványi működésre áll át, az erről szóló konkrét tervek egy hónapon belül elkészülnek. 

Az egyik, lapunknak név nélkül nyilatkozó oktató azt mondta: „Hogy erről lenne demokratikus vita, az szinte kizárt”. Egy másik vezető oktató úgy fogalmazott, az alapítványi fenntartás konkrétumairól semmit sem tudnak, de az egyetem vezetése „nyíltan és büszkén beszél róla”.

A Narancs karácsonyi dupla számában részletes cikkben jártuk körbe az állami egyetemek kormány által vezényelt "modellváltását", azaz alapítványokba történő kiszervezését. Erről itt olvashatnak bővebben.

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.