A világhírű hálózatkutatót is megvezethette a háttérhatalom: levelet írt Ádernek

  • narancs.hu
  • 2017. április 5.

Belpol

„Emigrációba kényszerítjük a legtehetségesebb csemetéinket.”

Barabási Albert László, a Bostonban kutatóközpontot irányító fizikus és hálózatkutató Áder Jánoshoz írt hosszú levelében a józan észnek próbál újabb híveket toborozni. Barabási bízik benne, hogy „a Köztársasági Elnök Úr mindent megtesz, hogy a törvényjavaslat ne válhasson törvénnyé”.

A kutató szerint az egyetem fontos szerepet tölt be a magyarországi felsőoktatásban: „Meghonosított egy akadémiai kultúrát, amelynek párját csak a Harvardon tapasztaltam. Egyedülálló együttműködési lehetőségeket teremtett a többi magyar egyetem diákjainak és oktatóinak. Azt is tanúsíthatom, hogy egyetlen cél lobog úgy az oktatók mind a diákok előtt: hogy a munkánk gyümölcseként a világ egyik legrangosabb egyetemét teremtsük meg itt Magyarországon.”

„Ha a parlament által megszavazott törvénymódosítás életbe lép, meggyőződésem, hogy annak a legnagyobb vesztesei mi, magyarok leszünk. Nem csak a felsőoktatás csorbul példa nélküli módon – megfosztjuk a gyerekeinket és unokáinkat attól a lehetőségtől, hogy Magyarországon világszínvonalú oktatásban részesüljenek. Emigrációba kényszerítjük a legtehetségesebb csemetéinket.”

Végül a kutató arra kéri Ádert, segítsen, hogy „a józan ész a politika fölé emelkedhessen”.

Meglátjuk, Áder János világhírű tudósok vagy inkább Kósa Lajos szavaira hallgat, Kósa ugyanis a CEU-törvény ellen felszólalókat az Isaura kiszabadításáért tüntető tévénézőkhöz hasonlította nemrégiben.

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.