A világhírű hálózatkutatót is megvezethette a háttérhatalom: levelet írt Ádernek

  • narancs.hu
  • 2017. április 5.

Belpol

„Emigrációba kényszerítjük a legtehetségesebb csemetéinket.”

Barabási Albert László, a Bostonban kutatóközpontot irányító fizikus és hálózatkutató Áder Jánoshoz írt hosszú levelében a józan észnek próbál újabb híveket toborozni. Barabási bízik benne, hogy „a Köztársasági Elnök Úr mindent megtesz, hogy a törvényjavaslat ne válhasson törvénnyé”.

A kutató szerint az egyetem fontos szerepet tölt be a magyarországi felsőoktatásban: „Meghonosított egy akadémiai kultúrát, amelynek párját csak a Harvardon tapasztaltam. Egyedülálló együttműködési lehetőségeket teremtett a többi magyar egyetem diákjainak és oktatóinak. Azt is tanúsíthatom, hogy egyetlen cél lobog úgy az oktatók mind a diákok előtt: hogy a munkánk gyümölcseként a világ egyik legrangosabb egyetemét teremtsük meg itt Magyarországon.”

„Ha a parlament által megszavazott törvénymódosítás életbe lép, meggyőződésem, hogy annak a legnagyobb vesztesei mi, magyarok leszünk. Nem csak a felsőoktatás csorbul példa nélküli módon – megfosztjuk a gyerekeinket és unokáinkat attól a lehetőségtől, hogy Magyarországon világszínvonalú oktatásban részesüljenek. Emigrációba kényszerítjük a legtehetségesebb csemetéinket.”

Végül a kutató arra kéri Ádert, segítsen, hogy „a józan ész a politika fölé emelkedhessen”.

Meglátjuk, Áder János világhírű tudósok vagy inkább Kósa Lajos szavaira hallgat, Kósa ugyanis a CEU-törvény ellen felszólalókat az Isaura kiszabadításáért tüntető tévénézőkhöz hasonlította nemrégiben.

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.