„Vétkesek közt cinkos aki néma” – Ügyvédek is szervezkednek a CEU-ügy miatt

  • narancs.hu
  • 2017. április 5.

Belpol

Az ügyvédi eskü kötelez. És mi a biztosíték arra, hogy holnap nem az ügyvédek válnak ellenséggé?

Dr. Karsai Dániel, az ügyvédi kar tagja levélben fordult Bánáti Jánoshoz, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökéhez, illetve Réti Lászlóhoz, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökéhez a CEU-törvény miatt, és kollégáit is arra buzdítja, hogy cselekedjenek hasonlóan.

„Az elfogadott jogszabály nyilvánvalóan és durván korlátozza az egyetemi autonómiát, és ezen okból ugyancsak egyértelműen és durván alaptörvény-ellenes is.

Tisztelt Elnök úr, remélem, Ön számára is egyértelmű, hogy az említett jogszabály egyetlen célja a Central European University magyarországi ellehetetlenítése, ugyanis a Kormány álláspontja szerint – ki tudja, milyen okból – ellenségnek tekintendő, mert kormánykritikus gondolatok és vélemények szülőhelye és szimbóluma.

Tisztelt Elnök úr! Az ügyvédi eskünk kötelez, hogy a magyar Alaptörvényhez és főként annak valódi alkotmányos szellemiségéhez hűek legyünk. Úgy vélem, eljött az a pont, amikor eskünket komolyan véve sem egyénenként, sem mint ügyvédi kollektíva nem hallgathatunk. Alkotmányos jogállamban ugyanis teljességgel elfogadhatatlan, hogy vélt vagy valós kormánykritikus hangokat erőszakkal elhallgattassanak. Jelen esetben ez ráadásul együtt jár a szabad tudományos gondolkodás és az egyetemi autonómia elfogadhatatlan korlátozásával is.”

Karsai ezek után azt kéri, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke tegye meg a szükséges lépéseket: nyílt levélben forduljon Áder Jánoshoz, indítványozza, hogy ne írja alá a törvényt, és kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. „Ezzel egyidejűleg kérem a tisztelt Elnök urat, hogy nyilvánosan ajánlja fel a magyar ügyvédség segítségét az érintett Central European University-nek a jogi csata megvívásához. Amennyiben szükséges és igény van rá, alkotmányjogi panasz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtandó kérelem megszerkesztésében a magam szerény eszközeivel mindenfajta térítés nélkül természetesen hozzájárulok” – írja az ügyvéd.

Az egységes fellépést azért sürgeti Karsai (ügyvédi tevékenységéről honlapján olvashatunk bővebben), mert attól tart, hogy a nemsokára megszülető ügyvédi törvény a teljes szakmát hozza majd rosszabb helyzetbe: „éppen magunk védelme érdekében kell most határozottan fellépnünk, ugyanis semmi garancia nincs arra, hogy ma vagy holnap nem az ügyvédek válnak ellenséggé.”

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. Szerzői jogi okokból ez a terv nem valósulhatott meg, külön-külön azonban mindhárom dráma megjelent. A most kiadott gyűjteményes kötetben az Asztalizene és a Jeremiás… mellett két későbbi dráma, az Epifánia királynő (2017) és a szerző halála előtt nem sokkal született címadó mű, a Szodomában kövérebb a fű (2019) olvasható.

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.