„Vétkesek közt cinkos aki néma” – Ügyvédek is szervezkednek a CEU-ügy miatt

  • narancs.hu
  • 2017. április 5.

Belpol

Az ügyvédi eskü kötelez. És mi a biztosíték arra, hogy holnap nem az ügyvédek válnak ellenséggé?

Dr. Karsai Dániel, az ügyvédi kar tagja levélben fordult Bánáti Jánoshoz, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökéhez, illetve Réti Lászlóhoz, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökéhez a CEU-törvény miatt, és kollégáit is arra buzdítja, hogy cselekedjenek hasonlóan.

„Az elfogadott jogszabály nyilvánvalóan és durván korlátozza az egyetemi autonómiát, és ezen okból ugyancsak egyértelműen és durván alaptörvény-ellenes is.

Tisztelt Elnök úr, remélem, Ön számára is egyértelmű, hogy az említett jogszabály egyetlen célja a Central European University magyarországi ellehetetlenítése, ugyanis a Kormány álláspontja szerint – ki tudja, milyen okból – ellenségnek tekintendő, mert kormánykritikus gondolatok és vélemények szülőhelye és szimbóluma.

Tisztelt Elnök úr! Az ügyvédi eskünk kötelez, hogy a magyar Alaptörvényhez és főként annak valódi alkotmányos szellemiségéhez hűek legyünk. Úgy vélem, eljött az a pont, amikor eskünket komolyan véve sem egyénenként, sem mint ügyvédi kollektíva nem hallgathatunk. Alkotmányos jogállamban ugyanis teljességgel elfogadhatatlan, hogy vélt vagy valós kormánykritikus hangokat erőszakkal elhallgattassanak. Jelen esetben ez ráadásul együtt jár a szabad tudományos gondolkodás és az egyetemi autonómia elfogadhatatlan korlátozásával is.”

Karsai ezek után azt kéri, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke tegye meg a szükséges lépéseket: nyílt levélben forduljon Áder Jánoshoz, indítványozza, hogy ne írja alá a törvényt, és kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. „Ezzel egyidejűleg kérem a tisztelt Elnök urat, hogy nyilvánosan ajánlja fel a magyar ügyvédség segítségét az érintett Central European University-nek a jogi csata megvívásához. Amennyiben szükséges és igény van rá, alkotmányjogi panasz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtandó kérelem megszerkesztésében a magam szerény eszközeivel mindenfajta térítés nélkül természetesen hozzájárulok” – írja az ügyvéd.

Az egységes fellépést azért sürgeti Karsai (ügyvédi tevékenységéről honlapján olvashatunk bővebben), mert attól tart, hogy a nemsokára megszülető ügyvédi törvény a teljes szakmát hozza majd rosszabb helyzetbe: „éppen magunk védelme érdekében kell most határozottan fellépnünk, ugyanis semmi garancia nincs arra, hogy ma vagy holnap nem az ügyvédek válnak ellenséggé.”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.