Nem volt meglepő, amikor ez év júniusában Orbán Viktor Szalai Annamáriát jelölte az új médiahatóság elnöki pozíciójára - a Brüsszelbe telepített Deutsch Tamás és a belvárosi önkormányzatban szunnyadó Rogán Antal félreállásával 2002 óta ugyanis Szalai a párt első számú médiapolitikusa. Az már kevésbé volt várható, hogy az összevont felügyeleti szerv vezetője ilyen hosszú mandátummal és ilyen széles jogosítványokkal állhat az új struktúra élén: a hírközlési, távközlési piac szabályozása, a piaci alapon működő média tartalmi felügyelete vagy épp az egyes csatornáknak folyósított támogatások elbírálása ügyében ezután aligha születhet döntés a beleegyezése nélkül. Befolyása lesz a közmédia egészét felügyelő Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumára is. "Ilyen hatalma a média felett legutóbb az MSZMP KB agitprop titkárának volt" - mondta erre lapunknak egy médiaszakértő.
Csak azt, hogy nagyon
"Nem akart ő politikus lenni. Az alakuló Fidesz elsősorban közösséget, potenciális barátokat jelentett számára. Csak később eszmélt rá, hogy ez a neki való pálya" - meséli a Narancsnak Szalai Annamária egyik fiatalkori ismerőse, s ezt a zalaegerszegi MSZP-irodában is megerősítik: a nyolcvanas években nem volt ismert sem a helyi KISZ, sem az utána alakult Zala megyei Demisz-szervezet, a Zadisz környékén, "pedig aki csak kicsit is aktív akart lenni a helyi közéletben, az ott volt". (2008-ban Görgey Gábor egykori kultuszminiszter volt KISZ-titkárnak nevezte Szalait, amiért Szalai perrel fenyegetett.) Amikor 1991-ben az első egerszegi toborzók egyikén csatlakozott a helyi Fideszhez, már 30 éves volt. Családjáról a városi folklór is keveset tud: három bátyja van, szüleit még pártba lépése előtt elvesztette. Magánéletébe nem engedte be közeli ismerőseit sem, szüleiről máig ritkán, s a legnagyobb tisztelet mellett beszél.
2013 január
Fotó: MTI
Szeg szeg szeg
A pártba lépés Szalai életében fontos pillanat; megfogta a városi Fidesz avantgárd értelmiségi hangulata (és a párt akkori szlogenje: "Olyan országban akarunk élni, ahol a törvény nem csak a kólát védi!"). Az alapító Garamvölgyi Györggyel hamar jó barátságba került, s vele együtt a helyi szervezet központi figurája lett - kiváltképp 1993 áprilisa után, amikor a Fodor-szárny kilépésével a liberális hangulatú zalaegerszegi szervezet is megtizedelődött. "Azelőtt a Panniékkal együtt viccelődtünk a népi ruhás MDF-eseken" - mesélik a helyi szocialista irodában. A helyi Fidesz és az MSZP alapítói bázisát ugyanaz a húszas éveinek közepe-vége felé járó generáció adta; még 1997-ben is természetes volt, hogy a szocialista többség kérdés nélkül megválassza Szalait a zsinagógából átalakított Városi Hangverseny-és Kiállítóterem igazgatói posztjára, míg Garamvölgyi az Ady Endre iskola igazgatója lett. Mindennaposak voltak a közös sörözések, amit a helyiek részben az 1994-ben MDF-es támogatással polgármesterré választott Gyimesi Endre elfogadottságával magyaráznak (és aki a Narancsnak maga is elismerte, 1998 előtt őt is Szalai "inspirálta", hogy lépjen be a Fideszbe). "Egyből kitűnt szorgalmával, elhivatottságával, és hát ő volt a korelnök. Fontos volt számára, hogy figyelnek a szavára. Remekül látta át a körülötte zajló folyamatokat, ez talán a legnagyobb erénye máig" - magyarázza egyik ismerője, miként válhatott Szalaiból egy-két év alatt a helyi Fidesz fő arca. Személye integráló tényező lett, vonzotta a pártba az embereket, gyakorlatilag egymaga szervezte újra a párt kiürült kulturális életét. 1993-ban az időközi önkormányzati választáson egyedül, 1994-ben az országgyűlési voksoláson pedig pártjával együtt bukott el (az egerszegi Fidesz az első fordulót sem élte túl), de az 1994-es önkormányzati választás zalaegerszegi listáján garantált befutó helye volt. Ellenzéki frakciótag létére - a békés helyi viszonyoknak is köszönhetően - a közgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke lett. (A városi magánorvosi praxisok rendszerének kiépítése is az ő nevéhez fűződik.) "Mindig is fontos volt számára a kultúra, de kezdettől fogva többet akart, minden érdekelte. Jó szervező, jó vezető volt. Kedves, mégis mindenkivel távolságtartó, és ha kellett, szenvtelenül kemény. Informálisan már '94 után ő irányította a helyi és a megyei Fidesz belső dolgait, s ez speciel azóta sem sokat változott" - emlékezik Szalai korai munkásságára volt fideszes munkatársa.
Karrierje szempontjából fontos momentum volt, amikor 1993-ban a megyei Fidesz elnökének választották, s ezzel automatikusan az országos választmány tagja lett. Megismerkedett a budapesti ősfideszesekkel, és ekkor került jó viszonyba Kövér Lászlóval. Pártjában Szalait a 90-es évek vége óta többen Kövér bizalmasaként tartják számon, rendszeresen egyeztetnek politikai ügyekben. (Kapcsolatukat kezdettől erősítette, hogy a volt pártelnök felesége a Zala megyei Pákán született, s - már csak családi okokból is - gyakran járt és jár máig Egerszegen. Kövér jó viszonyt ápol a helyi szervezet mindenkori prominenseivel, 2010-ben a Zala megyei listáról jutott a parlamentbe.) Szalai agilis, határozott fellépését ("buldogként küzdött minden ügyért") ekkor még szocialista padtársai is erényeként emlegették. Rendet is tudott tartani, egyik hozzá közeli fideszes forrásunk szerint 1993-ban azért lett rövid időre a városi párt elnöke, "mert rendezni kellett egy-két belső problémát. ' mindig is az a típus volt, aki tűr, tűr, tűr, de aztán egy ponton nem tűr tovább, és akkor aztán odacsap". Még a vele szemben évek óta kritikus szocialista forrásunk elmondása alapján is "földöntúli energiái voltak, már akkor sem értette senki, honnan". Szüksége is volt rá: időközben a Mozisok Országos Szövetségének elnökévé választották, 1996-tól a Magyar Mozgókép Közalapítvány szakkollégiumi elnöke, majd egy évre rá a Zala Art Alapítvány kuratóriumi elnöke lett. Továbbra is besegített a mozik körüli teendőkben, s 37 évesen, 1998-ban még megszerezte harmadik diplomáját is a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. A Horn-ciklus végére a pesti fideszeseket is jól ismerte, megkerülhetetlenné vált a helyi és a megyei pártban egyaránt. Mivel 1998 tavaszán a megyei listáról még a megyei szervezet döntött, nem volt kérdés, hogy Szalai lesz az első helyen.
Beleomlás
Az országgyűlési mandátum elnyerését követően sem adta fel az egerszegi ügyeket: szülővárosához kötötte a hangversenyterem programszervezése, és megyei Fidesz-elnökként egészen 2002-ig részt vett a megyei közgyűlés munkájában is. Az egerszegi közgyűléssel ellentétben a megyében ekkor már kifejezetten durva hangulat uralkodott. Pattanásig feszülő, személyeskedő vitákat folytattak az Úttörőszövetség utolsó és a Zala megyei MSZP akkori elnökével, Varga Lászlóval. A parlamentben a kulturális és sajtó-, a nemzetbiztonsági és a külügyi bizottság tagja lett - ám utóbbiról 1999-ben lemondani kényszerült. "Túlvállalta magát, törvényszerű volt, hogy az új helyzetben ezzel a tempóval hibázni fog" - mondja róla egy egerszegi ismerője, utalva az 1999-es Lockheed-ügyre, amikor három államtitkár mellett ő is szignózta "szenátorként" azt a végül el nem küldött levelet, amelyben fideszesek közösen lobbiztak azért, hogy ki legyen a budapesti amerikai nagykövet. Ahogyan a botrány kipattanása után az államtitkárok lemondtak a posztjukról, úgy Szalai is távozott a külügyi bizottságból, s a kulturális és sajtóbizottságban lett aktív tag. "Megviselte az eset, komolyan külügyi karriert szeretett volna" - avatta be a Narancsot a korábbi zalaegerszegi Fidesz-tag, aki szerint Szalai annak ellenére komolyan gondolta nemzetközi karrierjét, hogy csupán középfokú német nyelvvizsgát és meglehetősen szegényes (német és szlovén) nemzetközi kapcsolatokat tudott felmutatni.
Eleinte nem ismerte ki magát a médiajog ingoványos világában sem: egyik első felszólalásában az internet-hozzáférés korlátozásáról értekezett az Országgyűlésben, a túlzott mennyiségű pornográf tartalom miatt. Két évre rá kezdeményezte a négy legnagyobb hazai internetes portál vezetőinek átvilágítását. A Fidesz belső viszonyait ismerő forrásunk szerint viszont a pártvezetés épp a Lockheed-ügy után figyelt fel szenvtelen, máskor karakán, ám rendre alapos és harcias bizottsági felszólalásaira. "Nem értett ugyan a nemzetbiztonsági ügyekhez, a médiaszabályzáshoz, de folyamatosan képezte magát. Gyakran lehetett látni a parlamenti könyvtárban, egyes törvények bekezdéseit kívülről fújta" - mutatott rá egy frakciótag, hogy a szakszerű parlamenti munka már akkoriban sem volt megszokott dolog. Szerencsésen alakultak számára a körülmények is: a korábbi médiafelelős Deutsch már évek óta Brüsszelbe készült, s 2009-ben oda is távozott, Szájer József is nemzetközi pályán mozgott, az éveken át megmondóembert játszó Rogán nem akarta tovább koptatni magát. "A médiapolitika nem népszerű műfaj, a politikusok zöme ódzkodik tőle, és akkoriban a Fideszben is így volt. Bonyolult, sok munkával és még több ütközéssel jár, nehéz benne győztesnek látszani, és nem valami agresszív jogászkukacnak. Az tudja sokáig csinálni, aki nem akar megfelelni külső nyomásnak. Szerintem ő ilyen" - jellemzi Szalai belépőjének körülményeit az ORTT korábbi, neve elhallgatását kérő prominense. A Fidesz akkortájt sem bővelkedett női politikusokban, Szalai pedig határozott, offenzív fellépése mellett tökéletesen igazodott az elvárt pártbeli kommunikációs panelekhez. "Egy alkalommal Sasvári Szilárd (az akkori kulturális és sajtóbizottság másik fideszes tagja - R. P. D.) nem tudott elmenni egy tévévitára. Elküldték a Pannit, aki szemérmetlenül szorongatta Lendvait, és ez többeknek tetszett" - folytatja forrásunk, aki szerint az áttörés valamikor 2001 közepén következett be: Orbánék akkortájt dönthették el, hogy a következő ciklusban rábízzák a médiaügyeket (Szalai ekkor már a miniszterelnök médiaügyi tanácsadójaként is dolgozott). A hosszú távú terv a 2002-es buktával persze bedőlt, de a vereség utáni kábulatban Szalai már a Fidesz első számú médiaökle, és különösen fekszik neki az ellenzéki szerep. Gyakorlatilag mindent opponál, irigyei szerint harsány stílusa a pártvezetésnek szól. A parlamentben és a sajtóban egyaránt nekiment Medgyessynek (Rákosi követőjeként is emlegette), rendre megvédte Orbánt a szerinte nemtelen támadásoktól, visszatérően használta a jobboldalon egyre menőbb antikommunista szólamokat (például "mintha visszatért volna a véres diktatúráktól terhes XX. század szelleme") és a párt kampányszlogenjét ("Hiszünk a szeretet és az összefogás erejében!"). Nemcsak a köztévé új vezetését vádolta direkt hatalmi manipulációval, de támadta az ORTT álszent, politikamentesnek feltüntetett, valójában felülről irányított működési metódusát is. "Céljuk a 100 százalékos véleménymonopólium megteremtése, illetve visszaállítása. A közmédiában gátlástalan politikai tisztogatás folyik" - ehhez hasonló felszólalásokkal ment neki a 2002-ben fölállt új kormánynak és Ragáts Imrének, az MTV pénzügyi vezetőjének. A közszolgálati média egyik szegmensét sem hagyta figyelmen kívül: beszélt az MTI "politikai megszállásáról", és védelmébe vette Kondor Katalint, a Magyar Rádió elnökét, aki szerinte "koncepciós lejáratás" áldozata lett. Gyakran kritizálta a kereskedelmi televíziók alapvető erkölcsi normákat megszégyenítő műsorpolitikáját. Saját szerepét némileg túlértékelve nagypolitikai ügyekben is aktivizálta magát, elsősorban személyi kérdések ürügyén szólalt meg, de még az olajbotrányhoz is volt hozzáfűznivalója. "Szalai politikai karrierje mintaszerűen követte végig a Fidesz húszéves ideológiai röppályáját" - összegzett egy volt ORTT-delegált. Kritikus Fidesz-forrásunk szerint később épp a vezetésnek és a vezetési stílusnak való megfelelés kényszere, a túlzott bizonyítási vágy miatt tört meg Szalai egyenes ívű pályája. Rendszeres feltűnést keltett harcias megszólalásaival, a 2002-es vereség után dr. Kende Péter újságíróra, az A Viktor című könyv szerzőjére utalva például azt mondta: egy "Kende nevű élőlény gyártott műsorokat" a köztévének, míg 2003-as kongresszusi beszédében a Heti Hetes műsorának résztvevőit "a szombat esténként viccezésre felbérelt hétfejű, mocsárbűz-leheletű szörnyként" emlegette. Harsány stílusa a pártvezetést kevésbé zavarta, padtársait állítólag egyre inkább.
Ezzel párhuzamosan az őt ért támadásokra viszont érzékenyen reagált. Zalaegerszegi szocialista kapcsolataira is árnyék vetült, miután perre ment - és veszített - Herbert Ferenc helyi képviselővel szemben, aki 2002 őszén egy önkormányzati kampányanyagban úgy fogalmazott: "megtartotta parlamenti szűzbeszédét Szalai Annamária". Egy személyben vívta csatáit a nyilvánosságban az általa csak "médiacsahosként, vazallusként" titulált baloldali véleményvezérekkel - s ez imponált Kövéréknek, akiknek jól kommunikálta a megyei politikában elért eredményeit is. Zalaegerszegi ismerősei közül többen alig ismertek rá az országos médiában szereplő Szalaira: "2002 után egyre inkább az volt az érzésem, hogy elveszítette az önreflexió képességét. Régen még tudtunk nevetni magunkon, szerintem ő már nem tud" - mondja Szalai 90-es évekbeli párttársa. Az egerszegi Fideszben is elterjedt, hogy Szalai karrierjét a felső vezetéshez való lojalitásának köszönheti, de azért voltak, akik személyes okokból megértést tanúsítottak.
A mindennapos politikai alkuk során Szalai mindenesetre el tudta hitetni partnereivel és ellenfeleivel egyaránt: a pártvezetés álláspontját képviseli, s hogy amit az adott témában mond, az bátran tekinthető Orbánék iránymutatásaként. Ez olyan erénye volt, amivel kevesen büszkélkedtek az akkori Fideszben, és ami tekintélyt - s persze irigyeket - szerzett neki a párton belül. "Nem egyszerű főnök-beosztotti viszonya van az elnökkel, annál mélyebb. Orbánnak, Kövérnek vannak elképzelései a médiáról, de ez egy komplex jogi terület, amiben szükségük van szakértő mankókra. Szalai aligha tagad meg bármit, ha kérik tőle, de az biztos, hogy figyelnek a szavára" - mondta a Narancsnak az egykori párton belüli bennfentes.
Biztos benne
Kritikusai szerint - Orbánnal és Kövérrel fenntartott harmonikus kapcsolata dacára - Szalai ORTT-delegáltnak való kinevezése valójában felfelé buktatás volt. A frakcióban és a polgári körök környékén többen elégedetlenek voltak vele, amiért gyakran szélsőjobboldali véleményvezérek oldalán szónokolt. Ennél azonban valószínűbbnek tűnik, hogy 2004 elején Orbánék - meggyőződve arról, hogy Szalai jó végrehajtó, de egyben kezdeményező politikus is - ideális jelöltnek találták a testületi tagságra. ORTT-s működése legalábbis nem mond ennek ellent, és az új médiahatóság élére történt kinevezése is inkább az utóbbi verziót erősíti. Annyi biztos, hogy Szalai - ha megtisztelve is érezte magát - nem örült az ORTT-s feladatnak. "Két dolgot tudott: nem akarta otthagyni a parlamentet, és nem akart nemet mondani Orbánéknak" - emlékszik vissza a már idézett fideszes társa. Másoknak is elpanaszolta dilemmáját, hiszen nemcsak kemény munkával szerzett országgyűlési mandátumáról, hanem pártbéli tisztségeiről is le kellett mondania. (Közben a Fidesz szervezeti felépítése is átalakult, a megyei alapon szerveződő rendszert elnöki megbízottak vették irányításuk alá, s így az új struktúrában nem tudta tovább építeni kapcsolatait sem.) Sokat azonban nem hezitált. "Új szemlélet költözött vele az ORTT-be. Politikai szándékok persze 2004 előtt is átszőtték a testületi tevékenységet, de ő nyíltan és nem csak az irodában vállalta elkötelezettségét. Hamisnak tekintette a független ORTT-delegáltakkal szemben támasztott elvárásokat. Eleinte mindent tagadott, semmi nem tetszett neki. Felkészült volt, de többnyire nem érvelt" - sorolja lapunknak az ORTT egykori tagja. Sajátos elképzelésére vallott az is, amikor 2004-ben - nem meglepő módon sikertelenül - vizsgálatot kezdeményezett a testületben Friderikusz Sándor A szólás szabadsága című közszolgálati műsorával szemben. Szalai a Magyar Nemzet forrásaira hivatkozva azt kifogásolta, hogy a műsor szerkesztői fontos részleteket vágtak ki egy interjúból, és szorgalmazta a vágatlan felvétel átadását (Medgyessy Péter állítólag Gyurcsány Ferencről és más párton belüli politikai ellenfeleiről beszélt). Noha a törvény szerint az ORTT-delegáltakat pártjaik nem utasíthatják, és testületi tagként pártpolitikai nyilatkozatokat nem tehetnek, Szalai a nyilvánosság előtt ezzel nem nagyon törődött: konferenciákon, nyilvános megjelenésein nyilvánvalóvá tette, hogy kinek az álláspontját képviseli. A médiatörvénnyel és az ORTT korábbi működésével kapcsolatos szüntelen kritikái pedig már rámutattak arra, milyen médiahatóságot képzel el: az ő elképzelései szerinti kiegyensúlyozott és meztelenkedéstől, csúnya beszédtől mentes megjelenéseket szeretett volna. A kiegyensúlyozottságot a piaci alapon működő tévéknél is komolyan vette. 2007 januárjában Gyurcsány Ferenc ATV-s interjúsorozata miatt például azt javasolta: az ORTT kísérje figyelemmel az adásokat, mert "a tervezett interjúsorozat módja, a legnagyobb ellenzéki párt álláspontját képviselő vitapartner hiánya sajnálatosan felveti annak a lehetőségét, hogy az ATV Friderikusz Most című műsorfolyama pártpolitikai kampánycélokat fog szolgálni". Ugyanezen év végén Gerő András Napkeltében adott interjúja miatt nyújtott be keresetet, miután a történész az adásban "beszari alaknak" nevezte Sólyom László köztársasági elnököt. Szalai ugyanakkor egyszer sem vont kérdőre jobboldali publicistákat, noha lett volna miből szemezgetni. Tovább ostromolta a kereskedelmi tévéket is, de ORTT-s ténykedésével valójában csak feltűnést keltett, ellenzéki delegáltként a paritásos rendszer miatt alig-alig ért el kézzelfogható sikereket. (Mindennek csak a politikai nyilvánosságban volt apró jelentősége, a Fidesznek esze ágában sem volt komolyan összetűzni a kereskedelmi tévékkel a 2006-os választások előtt.) Lojalitásának fontosságát persze nem a mindennapi médiacsörték megvívása adta. "Az ORTT - működőképes időszakaiban - egy év alatt akár két-háromszáz döntést is meghozott. Ezek közül hat-hét, talán tíz olyan döntés született, aminek nagypolitikai szempontból komoly jelentősége volt. Az ilyen esetekben világos volt, hogy mit képvisel" - mesélte a Narancsnak egy, az ORTT működését jól ismerő korábbi munkatárs. Az MSZP-delegált Ladvánszky Györggyel fajsúlyosabb - értsd: piaci érdekeket, támogatásokat érintő - kérdésekben Szalai többször együtt szavazott. Ilyen volt 2006-ban a Dél-Budapest 90,9 MHz helyi rádiós műsor-szolgáltatási jogosultságára vonatkozó pályázat esete. A beadott pályázati anyag ugyan hiányos volt, de Szalai és Ladvánszky egyirányú voksolásának köszönhetően ezt a frekvenciát végül a később Liszkay Gábor (a Magyar Nemzet főszerkesztője) által felfuttatott Lánchíd Rádió Kft. konzorcium nyerte el. Hasonló egyetértés mutatkozott közöttük a Hír Tv és az ATV számára folyósított támogatásoknál is - igaz, ebben az ügyben a hívó szót a parlament mondta ki meglepő egyetértés közepette. A 2007-es digitális átállásról szóló törvény kötelezővé tette a multiplex szolgáltatók számára, hogy két, legalább három éve működő közéleti tévé műsorát a kínálatukba emeljék (márpedig ilyenből épp kettő akadt akkoriban, az említett csatornák). Miután ezt az Országgyűlés törvénybe foglalta, a támogatások kiutalásakor szótlan egyetértés született a Fidesz és az MSZP ORTT-delegáltja között: egy nap szavazták meg a két tévének folyósítandó, összesen kb. 80 millió forintot. A Neo és a Class FM tavaly őszi ügyét már atomjaira cincálta a sajtó, s emiatt Szalainak jobbról és a párton belülről is tűrnie kellett a megjegyzéseket. Az, hogy ORTT-delegáltként nyíltan, olykor túlzásoktól sem tartózkodva foglalt állást politikai kérdésekben, már évekkel ezelőtt azt mutatta, hogy pozícióját biztonságban érzi. Amikor 2008-ban Majtényi László foglalta el az ORTT elnöki székét, Szalai már biztos volt benne - s erről másoknak is beszélt -, hogy 2010-ben, a körvonalazódó kormányváltást követően övé lesz a média karmesteri pálcája. "Nyilvános felszólalásai során tett erre utaló megjegyzéseket, de akkor még sokan kételkedtek benne, hogy Orbán tényleg rábízza a médiafelügyelet irányítását. Aztán 2008-tól egyre gyakrabban hallottam hasonló híreket médiajogászok szájából, egy esetben konkrétan azt is, hogy egy összevont struktúra áll majd fel 2010-ben, Szalai elképzelései szerint. Akkor még nem akartam elhinni. ' egy erőszakos, hatékony bizottsági politikus, de ilyen kompetenciákat rábízni felelőtlenség: sem hírközlésben, sem nemzetközi, sem mindennapos diplomáciai téren nem rendelkezik megfelelő tapasztalattal, és akkor a médiáról alkotott elképzeléseiről, alapvető stílusbeli hiányosságairól még nem beszéltem" - panaszkodott a Narancsnak egy - Szalait a kulturális és sajtóbizottságból ismerő - korábbi SZDSZ-es politikus.
Szalai az új struktúra kialakításában valóban jelentős mozgásteret kaphatott: amint Lázár János júliusban egy interjúban megerősítette, az új médiatörvény alapvetéseit már az ő "ORTT-környezetében" dolgozták ki, azt pedig jó ideje sejteni lehet, hogy az eredeti tervezetet előkészítő Cser-Palkovics András-Rogán Antal-páros csak a nevét adta a javaslatcsomaghoz. A hatóság a hetekben megkezdte működését, s noha vannak baljós árnyak, az új felügyelet médiapolitikai alapvetéseit csak októberben ismerhetjük meg jobban, amikor az Országgyűlés tárgyalni kezdi a szabad sajtóra és a médiára vonatkozó passzusokat. A Narancs több alkalommal próbálta elérni Szalai Annamáriát a Fidesz központi irodája és a nemrég felállt NMHH elérhetőségein keresztül, de megkereséseinkre egyszer sem érkezett válasz.
