Abszurd ítélet a bíróságon: a turisták miatt tilos festéket dobálni

  • narancs. hu
  • 2017. április 13.

Belpol

Ezt már a hallgatóság sem bírta: a bíró a turistákra hivatkozott indoklásában, miután elítélte Gulyásékat.

A Társaság a Szabadságjogokért közleménye következik:

Alapjogsértő ítélet született ma Varga Gergő és Gulyás Márton büntetőügyében. A büntetőbíróság több száz óra közérdekű munkára büntette a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyfelét és társát, mert az ítélet szerint garázdaságot és rongálást követtek el. A TASZ szerint a formabontó, meghökkentő véleménynyilvánítás önmagában nem bűncselekmény, a büntetőjog szabályait nem lehet kiterjesztően értelmezni. A jogvédő szervezet az ítélet ellen fellebez.

Április 11-én hétfőn a TASZ ügyfele, Varga Gergő Gulyás Mártonnal együtt narancssárga festéket dobott a Sándor-palota épületének irányába. Csoportos garázdaság és műemlék épület megrongálása miatt indult ellenük eljárás. Az ügyben a tárgyalást mindketten őrizetben várták, amit Gulyás Márton esetében a bűnismétlés veszélyével indokolt az ügyészség, Varga Gergő esetében nem volt ilyen indok.

Az eset jogi megítélése nem vonatkoztatható el a körülményektől. A köztársasági elnök aláírta a napok óta a demonstrációk kereszttüzében álló lex CEU-t, amivel figyelmen kívül hagyta a törvénnyel szemben megfogalmazott társadalmi tiltakozást.

A véleménynyilvánítás szabadsága nem egy korlátlan alapjog, kivételes esetekben jogállamban is járhat büntetőjogi szankciókkal a vélemény kifejezése. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha minden kétséget kizáróan megvalósul egy konkrét bűncselekmény. Jelen ügyben az ügyészség által állított két bűncselekmény egyike sem valósult meg. A rongálás azért nem, mert a Sándor-palotán keletkező, néhány, húszforintos nagyságú festékcsepp vízzel lemosható volt, így az épületben nem keletkezett a rongálás megállapításához elengedhetetlen állagsérelem. A garázdasághoz pedig az kellett volna, hogy a jelenlévők körében megbotránkozást vagy riadalmat kelthessen a festékdobálás. Önmagában az, hogy a vádlottak formabontó, meghökkentő módon fejezték ki a véleményüket, még nem jelentheti azt, hogy garázdák voltak. Egy ilyen jogértelmezés ellentétes lenne az alkotmánybírósági és a strasbourgi gyakorlattal is, amelyek kimondják, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága a meghökkentő, sokkoló véleménynyilvánítást is védi. Erre az esetre legfeljebb szabálysértési, illetve kártérítési felelősség alkalmazható, büntetőjogi nem.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Ezzel szemben a bíróság úgy ítélte meg, hogy mindkét bűncselekmény megvalósult. A rongálás azért, mert a festékcseppek értékcsökkenést okoztak az épületben - miközben azt a bíróság is elismerte, hogy a kár összege nem állapítható meg. A garázdaság azért valósult meg Hornyák Szabolcs bíró szerint, mert a festékdobálás objektíve alkalmas volt arra, hogy a Sándor-palota környékén esetlegesen jelenlévő járókelőkben, “turistákban” megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. (Az érvelés ezen pontján a hallgatóság tüntetőleg kivonult a tárgyalóteremből.) Hozzátette a bíró, hogy nem igazolható, hogy minden tüntető ízlésének megfelelt a dobálás. A bíróság szerint semmi jelentősége nincs annak, hogy a Sándor-palota a köztársasági elnök munkahelye, valamint annak sem, hogy a szokatlan véleménynyilvánítás egy békés tüntetéssorozat része volt. Ez a bírói jogértelmezés ellentétes azzal a követelménnyel, hogy az alapjogok korlátozásakor az eset összes körülményét figyelembe kell venni.

“A büntetőjog egy végső eszköz a véleményszabadság korlátozására. Az állam csak akkor nyúlhat ehhez, ha máshogyan nem lehet megvédeni a társadalmi rendet. Az ítélettel szemben fellebbezünk, mert a bíróság teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy döntésével a véleményszabadságot korlátozza.” - mondta el Dojcsák Dalma, a TASZ szólásszabadság programjának vezetője.

Varga Gergőt dr. Nehéz-Posony Kata ügyvéd képviselte.

Figyelmébe ajánljuk

Legendák egymás közt

  • - turcsányi -

Az alapító atyák Franciaországban viselt dolgainak meglehetős keletje van vásznon és képernyőn. Gondoljunk csak a John Adams pályáját feldolgozó HBO-sorozatra, vagy éppenséggel a magáért beszélő Jefferson Párizsban című moziműre, a derék Nick Nolte játékával (és James Ivory rendezésében).

Betű szerint

A főpolgármester-választás körüli újraszámolási hercehurca, na meg a Magyarországon is mesterségesen gerjesztett fociláz közepette úgyszólván teljesen elsikkadt, hogy a múlt pénteken megszületett az elsőfokú ítélet a polgári engedetlenség miatt kirúgott hat karinthys tanár ügyében.

Két indítvány

Miután június 14-én újraszámolták az érvénytelen szavazatokat, a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a főpolgármester-választást Karácsony Gergely nyerte. A döntés azonban nem végleges, Karácsony a választás eredményének megsemmisítését és a szavazás megismétlését indítványozta.

„Ahová pont befértem”

Hat éve tagja a Katona József Színház társulatának, de sokfelé játszik, most épp a Radnótiban volt bemutatója. Az Ördög Tamással folytatott munkáról, a Tarnóczi Jakab-féle Extázisról és a Mohácsi testvérekről is beszéltünk vele, s persze szó esett a filmezésről is.

Két tűz között

Az amerikai demokraták sokáig egységesen támogatták Joe Biden külpolitikáját. Ám a gázai háború miatt a demokraták közt törésvonalak alakultak ki, s ez megnehezítheti Biden kampányát. Ha közvetlenül nem is befolyásol sok szavazatot, a háború elhúzódása elbizonytalaníthatja az elnök támogatóit, és megkérdőjelezheti politikai teljesítményét is.

 

A szabotázs ára

  • Zádori Zsolt

80 milliárd az eddigiekért, és 400 millió minden újabb nap késlekedésért – példátlanul magas bírságot rótt ki az Európai Unió Bírósága, mert a lassan négyéves ítéletét nem hajtotta végre a magyar állam. Bármit is mond a kormány, most nem a hazai menekültpolitikát ítélték el, hanem a magyar jogállamiságról mondtak lesújtó ítéletet.