Abszurd ítélet a bíróságon: a turisták miatt tilos festéket dobálni

  • narancs. hu
  • 2017. április 13.

Belpol

Ezt már a hallgatóság sem bírta: a bíró a turistákra hivatkozott indoklásában, miután elítélte Gulyásékat.

A Társaság a Szabadságjogokért közleménye következik:

Alapjogsértő ítélet született ma Varga Gergő és Gulyás Márton büntetőügyében. A büntetőbíróság több száz óra közérdekű munkára büntette a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyfelét és társát, mert az ítélet szerint garázdaságot és rongálást követtek el. A TASZ szerint a formabontó, meghökkentő véleménynyilvánítás önmagában nem bűncselekmény, a büntetőjog szabályait nem lehet kiterjesztően értelmezni. A jogvédő szervezet az ítélet ellen fellebez.

Április 11-én hétfőn a TASZ ügyfele, Varga Gergő Gulyás Mártonnal együtt narancssárga festéket dobott a Sándor-palota épületének irányába. Csoportos garázdaság és műemlék épület megrongálása miatt indult ellenük eljárás. Az ügyben a tárgyalást mindketten őrizetben várták, amit Gulyás Márton esetében a bűnismétlés veszélyével indokolt az ügyészség, Varga Gergő esetében nem volt ilyen indok.

Az eset jogi megítélése nem vonatkoztatható el a körülményektől. A köztársasági elnök aláírta a napok óta a demonstrációk kereszttüzében álló lex CEU-t, amivel figyelmen kívül hagyta a törvénnyel szemben megfogalmazott társadalmi tiltakozást.

A véleménynyilvánítás szabadsága nem egy korlátlan alapjog, kivételes esetekben jogállamban is járhat büntetőjogi szankciókkal a vélemény kifejezése. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha minden kétséget kizáróan megvalósul egy konkrét bűncselekmény. Jelen ügyben az ügyészség által állított két bűncselekmény egyike sem valósult meg. A rongálás azért nem, mert a Sándor-palotán keletkező, néhány, húszforintos nagyságú festékcsepp vízzel lemosható volt, így az épületben nem keletkezett a rongálás megállapításához elengedhetetlen állagsérelem. A garázdasághoz pedig az kellett volna, hogy a jelenlévők körében megbotránkozást vagy riadalmat kelthessen a festékdobálás. Önmagában az, hogy a vádlottak formabontó, meghökkentő módon fejezték ki a véleményüket, még nem jelentheti azt, hogy garázdák voltak. Egy ilyen jogértelmezés ellentétes lenne az alkotmánybírósági és a strasbourgi gyakorlattal is, amelyek kimondják, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága a meghökkentő, sokkoló véleménynyilvánítást is védi. Erre az esetre legfeljebb szabálysértési, illetve kártérítési felelősség alkalmazható, büntetőjogi nem.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Ezzel szemben a bíróság úgy ítélte meg, hogy mindkét bűncselekmény megvalósult. A rongálás azért, mert a festékcseppek értékcsökkenést okoztak az épületben - miközben azt a bíróság is elismerte, hogy a kár összege nem állapítható meg. A garázdaság azért valósult meg Hornyák Szabolcs bíró szerint, mert a festékdobálás objektíve alkalmas volt arra, hogy a Sándor-palota környékén esetlegesen jelenlévő járókelőkben, “turistákban” megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. (Az érvelés ezen pontján a hallgatóság tüntetőleg kivonult a tárgyalóteremből.) Hozzátette a bíró, hogy nem igazolható, hogy minden tüntető ízlésének megfelelt a dobálás. A bíróság szerint semmi jelentősége nincs annak, hogy a Sándor-palota a köztársasági elnök munkahelye, valamint annak sem, hogy a szokatlan véleménynyilvánítás egy békés tüntetéssorozat része volt. Ez a bírói jogértelmezés ellentétes azzal a követelménnyel, hogy az alapjogok korlátozásakor az eset összes körülményét figyelembe kell venni.

“A büntetőjog egy végső eszköz a véleményszabadság korlátozására. Az állam csak akkor nyúlhat ehhez, ha máshogyan nem lehet megvédeni a társadalmi rendet. Az ítélettel szemben fellebbezünk, mert a bíróság teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy döntésével a véleményszabadságot korlátozza.” - mondta el Dojcsák Dalma, a TASZ szólásszabadság programjának vezetője.

Varga Gergőt dr. Nehéz-Posony Kata ügyvéd képviselte.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”