Alapítványi fenntartású lehet a debreceni és a szegedi egyetem

  • narancs.hu
  • 2021. január 7.

Belpol

Már idén megtörténhet a fenntartóváltás.

Alapítványi fenntartásba kerülhet a Debreceni Egyetem és Szegedi Tudományegyetem augusztus 1-jétől – értesült a Narancs.hu. Információnkat a debreceni felsőoktatási intézmény több vezető oktatója is megerősítette. Egyik forrásunk arról beszélt, a napokban összehívták az egyetem dékáni tanácsát, az ülésen pedig a rektor közölte,

az intézmény alapítványi működésre áll át, az erről szóló konkrét tervek egy hónapon belül elkészülnek. 

Az oktatókat még hivatalosan nem tájékoztatták, de az információ – ahogy az egyik, lapunknak név nélkül nyilatkozó oktató fogalmazott – „csorog lefelé” a karokon, intézeteken keresztül. „Hogy erről lenne demokratikus vita, az szinte kizárt” – mondta forrásunk. Egy másik vezető oktató úgy fogalmazott, az alapítványi fenntartás konkrétumairól semmit sem tudnak, de az egyetem vezetése „nyíltan és büszkén beszél róla”. Úgy tudjuk, fizetésemelésről is szó van, ám ezt, ahogy egy forrásunk említette, „mézesmadzagként húzták el az oktatók orra előtt”.

Volt, aki lapunknak nyilatkozva felidézte: létezik egy olyan, Merkely Bélához, a Semmelweis Egyetem rektorához köthető elképzelés, mely szerint egy országos orvostudományi „csúcsegyetemnek” kellene működnie – elképzelhető, hogy ez áll a két orvostudományi karral is rendelkező egyetem alapítványi fenntartásúvá alakításának hátterében. A gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, tette hozzá az oktató, hogy a szegedi, debreceni és az orvosi képzést szintén folytató pécsi intézmény egyfajta „vidéki kihelyezett telephelyként” működne tovább, amit a fővárosból irányítanak. Azonban forrásunk szerint ez az elmúlt 20 évben kialakult, centrumok közötti szakmai együttműködést „minden további nélkül feldúlná”. 

Ezzel kapcsolatban először a Szeged.hu, majd a hvg.hu írt még tavaly nyáron arról, hogy a Szegedi Tudományegyetem kiadott egy állásfoglalást, melyben a jelenlegi egyetemi struktúra mellett érveltek. A mindenféle előzmény nélküli nyilatkozatot az válthatta ki, hogy – amint a két lap egyaránt visszautalt rá – Merkely Béla egyfajta nemzeti orvosegyetem létrehozásának szükségességéről beszélt korábban egy konferencián.

A Debreceni Egyetem alapítványi fenntartásúvá alakítása azért is érdekes, mert

egyelőre nem tudni, mi lesz a Nagyerdei Stadionnal, valamint a Kenézy Gyula Egyetemi Kórházzal; a felsőoktatási intézmény ugyanis mindkettő üzemeltetésében részt vesz, utóbbi beolvadt az egyetembe. 

Úgy tudjuk, alapítvány fogja fenntartani a jövőben a Szegedi Tudományegyetemet is. Mindezt hivatalosan nem közölték az egyetem polgáraival. Arról pedig a közelmúltban jelentek meg hírek, hogy a gödöllői Szent István Egyetem február 1-jétől Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemként működik tovább a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány fenntartásában

A Narancs.hu megkereste a Debreceni Egyetemet és a Szegedi Tudományegyetemet a fenntartóváltással kapcsolatban. A debreceni intézménynél a stadion és a klinika jövőbeli üzemeltetésére is rákérdeztünk. Ha választ kapunk, közölni fogjuk.

 

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.