Állami tulajdonba kerültek Leisztinger Tamás bányái

A Fidesz-kormány az év végén nemcsak távközlési szolgáltatóból, hanem szénbányából is bevásároltatott az állammal. Leisztinger Tamás cégének, az Ormosszén Zrt. bekebelezésével immár rendelkezésére áll a településeknek osztogatott, gyenge minőségű borsodi barnakőszén. A felhasználók egészsége másodlagos.

Ózd fideszes országgyűlési képviselője, Riz Gábor már a múlt nyáron az Ormosszén Szénkitermelő és Kereskedelmi Zrt. felsőnyárádi bányájában járt-kelt – aztán szeptemberben energetikai ellátási miniszteri biztossá nevezték ki, novemberben pedig bejelentette a barnakőszénprogram indítását.

A cégnyilvántartás szerint de­cember 8-tól a magyar állam kezébe került a borsodi szénmedence barnakőszén/lignit vagyonát kitermelő Ormosszén Zrt. A miskolci székhelyű társaság (volt) többségi tulajdonosa, Leisztinger Tamás 99,4 milliárdos vagyonával a Forbes magazin leggazdagabb magyarokat tartalmazó listájának 16. helyén szerepelt az év elején.

Akkortól a magyar állam képviseletében a Belügyminisztérium fennhatósága alá tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) gyakorolja a tulajdonosi jogokat az Ormosszénben. A december 6-án kelt új alapító okiratot Góra Zoltán tűzoltó altábornagy, az OKF főigazgatója látta el kézjegyével. Az állami felvásárlással megszüntették az Ormosszén sajókeresztúri telephelyét, az ügyvezető Huszti Bélát viszont a székében hagyták.

A vételárat nem sikerült megtudnunk egyik érdekelttől sem. Leisztinger Tamás titkárságától azt a választ kaptuk, hogy a szerződést titoktartási kötelezettség mellett kötötték. Az elmúlt hetekben sem a minisztérium, sem az Ormosszén, sem a sajókeresztúri polgármester nem reagált érdeklődésünkre – utóbbit azért kerestük, mert egy önkormányzati cégén keresztül Sajókeresztúr is társtulajdonosa volt a zrt.-nek.

Az Ormosszén 2021-es beszámolója alapján milliárdos összeget fizethettek Leisztinger bányacégéért. Két éve eszközeinek értékét 1,3 milliárd forinton tartották nyilván, a cégnek 300 milliós tartozása volt, saját tőkéje majdnem elérte az 1 milliárd forintot. A 2021-es árbevétel 700 milliót forint volt, ami 61 millió forintos nyereséget hozott.

Honlapja szerint a cég a legfontosabb feladatának a lakossági szénellátás folyamatos biztosítását tekinti. Ehhez évente átlagosan 51 600 tonna barnaszenet hoz a felszínre külfejtéses technológiával, de tervezi a mélyműveléses technológia alkalmazását is. Az 1998-ban alapított cég székhelye Miskolc, a kitermelést Kazincbarcika és Ózd vonzáskörzetében folytatja. Külszíni barnakőszénbányája, osztályozó-csomagoló bázisa Felsőnyárádon található, de vannak telephelyei a szomszédos bányásztelepüléseken is (Szuhakálló, Vadna, Izsófalva, Sajókaza). Felsőnyárádon a 20. században sok családnak biztosította megélhetését a bánya – egészen 2000 márciusáig, amikor az első Orbán-kormány idején bezárták a feketevölgyi bányaüzemet.

Kormányzati körökből származó információnk szerint a felvásárlással folytatódik Leisztinger kiszorítása a térségből.

Két éve decemberben Északkelet-Magyarország első számú sportklubját, a Diósgyőri VTK-t működtető Borsodsport Invest Kft.-től vált meg Leisztinger Magyar Mátyás (Mészáros Lőrinc egészségügyi befektető társa) és Szíjj László hódmezővásárhelyi útépítő cége javára.

Jön a barna

Az Ormosszén állami felvásárlása kézenfekvő aktusnak tűnik, miután a cég évek óta részt vett a Fidesz-kormány szociálistüzelő-programjában. Leisztinger bányacége több százmillió forintos garantált bevételre tehetett szert a felsőnyárádi és sajókazai bányatelkekről származó barnakőszén államilag támogatott értékesítésével. A Fidesz-kormány Leisztinger bányája iránti vonzalmának intenzitását jelzi, hogy „a villamos energia ellátásbiztonságáért, valamint a lakossági fűtési célú energiaellátás biztonságáért” felelős miniszteri biztos a kormány barnakőszénprogramjának novemberi bejelentése előtt két és fél hónappal az Ormosszén bányájában tartott szakmai egyeztetést. Riz Gábor, aki egyben az ózdi központú országgyűlési választókerület fideszes képviselője is, tavaly augusztus 20-án így számolt be erről közösségi oldalán: „Pontos helyzetképet kell, hogy adjak Magyarország kormánya számára a szén, mint energiahordozó jövőbeni felhasználási lehetőségeiről ellátásbiztonsági szempontból. Ezt a munkát segítette a felsőnyárádi bányagödörnél és osztályozónál tett látogatásom is.” (Riz említett megbízatása néhány nappal később, szeptember 1-jével vált hivatalossá.)

Leisztinger kivásárlása és a katasztrófavédelem bányatulajdonossá előléptetése összefügg a kormány barnakőszénprogramjával. Riz Gábor az első szénszállítmány leszállítása után, november közepén Kisgyőrben ki is jelentette, hogy a katasztrófavédelmet tolják előtérbe, az intézmények szénigényének felmérését a Belügyminisztérium és az OKF munkatársai segítségével végzik. Előzetesen több mint 800 intézmény 33 ezer tonnányi szénszükségletét írták össze a fűtési időszakra. Rövid időn belül ígérte az igények kielégítését az egész ország területén, és e mennyiség az Ormosszén eddigi 51 ezer tonnás kapacitásával teljesíthetővé válhat. A juttatásból szociális intézmények, állami, egyházi és alapítványi iskolák, önkormányzatok és intézményeik, óvodák és bölcsődék részesülhetnek. Ennek köszönhetően télre biztosítják, hogy „a diákok és pedagógusok meleg termekben tanulhatnak és végezhetik oktató-nevelő munkájukat” – méltatta a kormány szerepét Riz. (Más kérdés, hogy a szenet a legtöbb helyen nincs miben elégetni.)

 

Kiszúrták a szenét

A szerző felvétele

Kisgyőr azért lett a barnakőszénprogram bejelentésének színhelye, mert a kistelepülés általános iskolája az elsők között részesült a kormány szénadományából. Riz az Ormosszén átvétele után tíz nappal a Baranya megyei vajszlói általános iskolában azzal büszkélkedett, hogy a hónap közepéig 450 tonna borsodi barnakőszenet osztottak ki az országban. Az Ormosszén államosítását ugyanakkor nem bontotta ki a maga teljességében, „miskolci cégként” hivatkozott rá. Január 13-án az Ormos­szén felsőnyárádi központi telepéről 22,5 tonna szenet indítottak a somogyi Zákány általános iskolájához, míg 16-án a Csongrád-Csanádban található királyhegyesi általános iskolába került a 24 kilogrammos csomagokba fóliázott, 20–40 milliméteres „tradicionális borsodi barnakőszénből”.

Vizes, füstös, de a mienk

A még Leisztinger birtokolta Ormosszén azért kerülhetett a Fidesz-kormány szociálistüzelő-programjába, mert a diószenük jellemzői megfeleltek az alkalmassági feltételeknek. Huszti Béla ügyvezető igazgató, aki most egyik kérdésünkre sem válaszolt, 2020-ban még közlékeny volt. Az Átlátszónak elmondta, nem az állammal kötöttek szerződést, az első kapcsolatfelvétel a legtöbb esetben a kezdeményezésükre telefonon történt, a környező önkormányzatok egymásnak adták át az Ormosszén elérhetőségét. Vevőik adatait védve arra nem válaszolt, hány településsel mekkora értékben kötöttek szerződést. Annyit sikerült kideríteni, hogy 2018–2019-ben csak az ózdi önkormányzat az Ormosszén felsőnyárádi bányatelkéről származó 3900 tonna szenet osztott ki a lakosságnak.

Ám nem mindenki volt oda a tüzelőért Borsodon túl. A Csongrád-Csanád megyei Pusztaszer két évig barnaszenet vett, de aztán inkább visszatértek a fára, mondván, a szén minősége nem az elvárt, a lakosok rendszeresen panaszkodtak. A barnakőszén a feketeszénhez képest dupla annyi vizet tartalmaz, hamutartalma a négy-ötszöröse, a fűtőértéke viszont kétharmadnyi. Leghátrányosabb tulajdonsága az égetéskor keletkező légszennyező kéntartalom, és e mutató alapján az egészségre káros termékről van szó – ezt a miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület 2019-es mérései is igazolták. Barnakőszén- és lignitmintákat szereztek be a lakossági szénárusító helyekről, a bükkábrányi, a putnoki, a felsőnyárádi bányákból, Sajókápolnáról és Ózdról. (Hogy mikortól lignit vagy barnaszén a termék, azt a víztartalom határozza meg. Ha 40 százaléknál kevesebb bányanedvességet tartalmaz, akkor kemény barnaszén, ha ez az érték 40 százaléknál nagyobb, akkor lágy barnaszén, azaz lignit – Zs. P.) Az akkreditált laborok 2019. szeptemberi eredményei szerint a lakosság számára tüzelőanyagként árusított és osztott lignit háztartási tüzelésre alkalmatlan alacsony fűtőértéke, valamint magas hamu- és kéntartalma miatt. A hat bevizsgált minta közül négy lignitnek vagy szénnek nem nevezhető anyagnak minősült, az ózdi és a felsőnyárádi minta széntartalma ugyan megfelelt, viszont aggasztóan magas volt a kimutatott kéntartalma. A hazai szénféleségek kéntartalma jellemzően magas (3,29–4,60 százalék) volt, míg a viszonyításként vizsgált német terméké ennek a tizede (0,36 százalék).

Az energiaszegénységgel foglalkozó Elosztó Projekt résztvevői szerint nem véletlen, hogy a lakosság gyakran panaszkodik annak a barnakőszénnek a minőségére, amelyet többnyire szűrő­berendezések nélküli kályhákban éget el. Nemcsak a fűtőberendezés károsodik, de a kén- és szálló por az egész térséget beteríti. A Sajó völgye rendszeresen a legrosszabb szennyezési adatokat produkálja a fűtési szezon kezdetétől: Putnoktól Sajószentpéteren át Miskolcig a szálló por mennyisége szinte folyamatosan átlépi az egészségügyi határértékeket.

A zöld szervezetek már három éve felhívták a figyelmet arra, hogy a bányászati szakirodalom csaknem száz éve tényként kezeli: a lignit kizárólag erőművi égetésre alkalmas. „Érthetetlen módon a levegőszennyezéstől egyébként is szenvedő Sajó-völgyben mégis terjed a lignit lakossági értékesítése, mi több, egyes önkormányzatok az állam meghosszabbított kezeként szociális fűtéstámogatásként osztják a lakosság körében!” – írták 2019-ben. Annál is inkább érthetetlennek tartották ezt, hogy az Európai Unió Bíróságára került az Európai Bizottság (EB) beadványa a kötelezettségszegés megállapításáért: ezt Magyarország ellen a szálló por ügyében indította az EB, konkrétan említve a Sajó-völgyi zónát. Ezzel párhuzamosan az országos főhatóság a megyei kormányhivatalt a térségre vonatkozó levegőminőségi tervének soron kívüli felülvizsgálatára kötelezte.

Veszélyeztetett térség

A Zöld Kapcsolat Egyesület (ZKE) a Levegő Munkacsoporttal számos javaslatot fogalmazott meg. Kezdeményezték, hogy a lignitet, illetve a magas kéntartalmú szeneket vegyék ki az önkormányzatok támogatható tüzelőanyagai­nak köréből. Javasolták, hogy tiltsák be a lignit tüzelőanyagként való értékesítését, a Sajó-völgyben vizsgálják felül az újabb lignitbányák nyitását, valamint ellenőrizzék az ásványi nyersanyag minőségét a még működő bányákban. Piacfelügyeleti szervként a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot arra kötelezték volna, vizsgálja ki a lakossági tüzelésre értékesített ásványi nyersanyagok mennyiségét, fajtáját, a felhasználás módját. Megoldást láttak abban, hogy segíteni kell a tisztább fűtési módokra való váltást, és ennek érdekében egy támogatási alap létrehozását. Ez ösztönözhetné a hatékonyabb szigetelést, a hatékonyabb tüzelőberendezések vásárlását a hátrányos helyzetű, energiaszegénységben élő csoportok számára akár 80 százalékos támogatással.

F. Nagy Zsuzsanna, a ZKE elnöke a Narancsnak azt mondta, az eltelt három évben sem egyeztetésre, sem a javaslatok megvitatására nem került sor, és a közérdekű környezetvédelmi információkat sürgető kérdéseikre sem válaszolt a környezetvédelmi hatóság. A Sajó-völgyben a terület földrajzi adottságai miatt igen gyakran kritikus a levegőszennyezettség mértéke, amit a tüdő és légzőszervi megbetegedések magas száma is igazol. Több település vezetőjét is megkérdeztük a kormányprogramban kiosztott tradicionális borsodi barnaszén minőségéről. Közülük egyedül a vajszlói polgármester reagált megkeresésünkre. Horváth István arról tájékoztatta lapunkat, hogy ők a szénből nem kaptak, intézményei­ket tűzifával, faaprítékkal, kis részben gázzal fűtik. Csak az általános iskolába érkezett egy teher­autónyi szén.

A helyzet romlása elkerülhetetlennek tűnik azzal, hogy a kormány ráerősít a barnakőszén és a lignittermelés növelésére, s mindez totálisan szembemegy a környezetvédők aggodalmaival, javaslataival.

Az Ormosszén eladásáról, a lignittermelés fokozásáról, a barnakőszén minőségéről, elégetésének káros hatásairól, újabb bányák államosítási szándékáról megkérdeztük Riz Gábort, aki lapzártánkig nem válaszolt megkeresésünkre. Riz november 10-én a Világgazdaságnak viszont elmondta, hogy személyesen látogatta meg az elmúlt időszakban a hazai aktív bányatelkeket, azok koncessziós jogának tulajdonosait – akik közül egynek, mint láttuk, már le is kellett adnia a bányatelep kulcsait. A hazai lignit- és barnaszénbányászat fokozását természetesen a háború és az „elhibázott brüsszeli szankciók”-kal, meg az Európa-szerte súlyos energiakrízissel magyarázta. Van mit kitermelni, bizakodott Riz, ugyanis a 2,5 milliárd tonnás szénvagyon vagy kétszáz évre elegendő. Az elsősorban lignitet termelő külszíni bányák közül Visontát és Bükkábrányt említette, de az Ormosszén használta vidéket is szóba hozta. Ekkor már három napja folyamatban volt Leisztinger bányájának állami kivásárlása.

Tanítóból nagykirály

Riz Gábor több mint egy évtizede a nyugat-borsodi térség legbefolyásosabb fideszes notabilitása, az ózdi központú 3. számú választókerület országgyűlési képviselője, választókerületi elnöke. 1982-ben a Comenius Tanítóképző Főiskolán végzett az általános iskolai tanító szakon, 1998-ban a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán okleveles felnőttképzési és művelődési menedzser lett. Politikusi karrierje 2006-ban ózdi önkormányzati képviselőként startolt, de bekerült a megyei közgyűlésbe is, 2010-ben betölthette az alelnöki pozíciót. 2010-től országgyűlési képviselő. Nem az a típus, aki kiengedné a gyeplőt a kezéből, rendszeresen szervez a települések vezetőinek értékelő és feladatkijelölő összejöveteleket. Január 4-én Bódvarákón két térség – a szendrői és a rudabányai –, január 6-án az ózdi járás polgármestereinek tartott munkaértekezletet. Január 5-én a putnoki járás vezetői se maradtak ki a fejtágítóból. Amikor egyik fideszes forrásunknak megjegyeztük, hogy ezek szerint Riz Gábor e borsodi vidék fideszes kiskirálya, ő kijavított: a nagykirálya.

Fokozott éberség

Az állami kézbe vett bányavagyon védelme az új tulajdonos Belügy­minisztérium fokozott éberségét bírja. A Ormosszén Zrt. telephelyének kerítésén kívül készítettem felvételeket, amikor rendőri igazoltatásnak vetettek alá. Mint megtudtam, naponta kétszer kell jár­őrözniük arrafelé. A rendőrség a biztonsági őr riasztása után körülbelül 5 percen belül a felsőnyárádi bányához érkezett. Tízpercnyi feljebbvalói egyeztetés után adták vissza a személyi igazolványomat, de az intézkedő rendőr kíváncsi volt majdani írásunk témájára és arra is, „melyik irányba fog elmozdulni a cikk”.