A magyarok több mint háromnegyede előnyösnek tartja hazánk európai uniós tagságát – derül ki abból az április második felében készített reprezentatív felmérésből, amelyet a Závecz Research készített a 24.hu megbízásából. A megkérdezettek 17 százaléka minősítette nagyon előnyösnek, 59 százalékuk előnyösnek a magyar EU-tagságot, amelyet mindössze 17 százalék ítél hátrányosnak.
Az ellenzéki szavazók ugyan kedvezőbbnek látják a csatlakozásunk óta eltelt tizenöt évet – 88 százalékuk előnyösnek tartja a belépést –, de még a Fidesz-szavazók körében sem működik a kormány EU-ellenes propagandája, hiszen 63 százalék előnyösnek, 10 százalék nagyon előnyösnek gondolja Magyarország uniós tagságát. A legkevésbé az 50-59 éves lelkesek, 24 százalékuk állítja, hogy inkább hátrányokkal járt.
Árnyaltabb kép bontakozott ki, amikor a kutatás során azt kérdezték a válaszadóktól, hogy egy ötös skálán mennyire teljesültek a csatlakozással kapcsolatos várakozásaik. Itt a közepesnél kicsit jobb, 3,2-es átlagosztályzat született, a legjobb érdemjegyet (3,4) a legfiatalabbak, vagyis a 18 és 29 év közöttiek adták, a legrosszabbat (3-ast) az általános iskolai végzettséggel vagy azzal sem rendelkezők, illetve a községben élők. Ugyanakkor mind a Fidesz-szavazók, mind az ellenzékiek átlagos osztályzata 3,2 volt. A pártszimpátia ebben nem befolyásolta érdemben a véleményeket.
A magyarok 69 százaléka, ma is az uniós csatlakozás mellett voksolna és csak 19 százalék válaszolna nemmel, míg 7 százalék nem menne el voksolni. Az adatokat így nehéz összevetni a 2003. áprilisi népszavazás eredményével, amelyen – bár 84 százalék szavazott az uniós tagságra – a részvétel mindössze 45,6 százalék volt, és az ezt sugalló válaszok ellenére aligha képzelhető el, hogy most majdnem kétszer ennyien vennének részt egy referendumon.
Az viszont jól kirajzolódik az adatokból, hogy a legnagyobb arányban az ellenzéki szimpatizánsok (89 százalék), a felsőfokú végzettségűek (85 százalék), a Budapesten élők, illetve a legfiatalabbak, vagyis a 18 és 29 év közöttiek (84-84 százalék) szavaznának a belépésre.
A legkisebb (53 százalékos) arányban ismét csak az 50 és 59 év közöttiek válaszoltak úgy, hogy a csatlakozásra szavaznának, és negyedük kimondottan ellene voksolna. Így tenne a Fidesz-szavazók közül is minden negyedik válaszadó, miközben a kormánypártot támogatók jelentős többsége, 61 százaléka ma is belépéspárti.
Amikor viszont az uniós csatlakozást hipotetikusan ellenzőknek úgy tették fel a kérdést, hogy ha arról kellene szavazni, Magyarország kilépjen-e az Európai Unióból, mindössze a háromnegyedük felelt igennel, 12 százalék pedig ma már nem lépne az Európai Unióba, de egy referendumon a bent maradásra szavazna, vagyis úgy ítéli meg, hogy a kilépés több kárt okozna.
