„Az influenza elleni és a koronavírus-oltás nem fogja egymást zavarni“

Belpol

Miközben hamarosan jócskán felerősödik a koronavírus-járvány, nyakunkon az influenzaszezon is. Tavaly szinte észre sem vettük. Az idén hogy lesz? Duda Ernő virológus, a Szegedi Tudományegyetem professzora szerint ezt ma még nem lehet megjósolni.

magyarnarancs.hu: Van, aki azt mondja, hogy kisebb lesz az influenzajárvány a maszkviselés eredményképp, más meg azt, nagyobb, mert tavaly elmaradt.

Duda Ernő: Az influenzajárvány tekintetében mindig az a mérvadó, hogy az előző félévben a déli féltekén mekkora mértékű volt, és  hogy melyik vírus okozta. De most az a helyzet, hogy ott már kétszer elmaradt, és az északin is egyszer. Így nehéz jósolni, mert nem nagyon van miből kiindulni. Egyébként: egy-egy fajta influenza ellen nagyon tartós immunitás alakul ki nálunk. Például a nyolcvanas-kilencvenes években kiderült, hogy az 1919-es A1N1 influenzán túlesettek közül még élőknek ennyi idő után is volt ellenanyaguk. A vírus azonban újabb és újabb „kabátokat“ szerez be, amellyel szemben még nincs védettségünk. Ezért minden esztendőben konzultálunk a dél-afrikai meg az ausztrál hatóságokkal, hogy náluk azon a télen milyen influenza volt; azokat a vírustörzseket kezdjük el mi szaporítani a védőoltás céljából, amelyek ott taroltak. Ha szerencsénk van, ez tökéletes védelmet nyújt, de időnként előfordul, ahogy 2017-ben, hogy nem az a vírus jön, és ilyenkor nagy járványokat tud okozni, mert a védőoltás nem véd igazán.

magyarnarancs.hu: Ma tudjuk, hogy milyen influenzavírus ellen kell védekeznünk?

DE: Ez most orosz rulett: nem tudjuk, hogy s mint lesz. Ugyanakkor

teljesen egyértelműen kiderült, hogy ha az emberek maszkot hordanak, nincsen influenzajárvány.

A kérdés az, sikerül-e rábeszélni azokat, akik már belefáradtak a maszkviselésbe; pedig lehet, hogy még az influenzaoltásnál is hatásosabb, mert az nem biztos, hogy jó lesz. Mindenesetre érdemes beadatni az influenza elleni oltást.

magyarnarancs.hu: Csakúgy, mint tavaly, a háromkomponensű vakcinából sokkal több van, mint a modernebb négykomponensűből, abból – három év alatti gyermekeknek – csekély mennyiségű. Lényeges a különbség?

DE: Az immunitás kialakításában nem jelentős. Persze a négy komponens jobb, mert azzal négy vírusváltozatra lövünk, nagyobb az esély az eredményre, mint ha csak egyre, kettőre vagy háromra.

magyarnarancs.hu: A Nemzeti Népegészségügyi Központ szerint az influenzával szembeni védőoltás egyidejűleg beadható a koronavírus ellenivel.

DE: A két oltás nem fogja egymást zavarni, hiszen az embernek az immunrendszere egyszerre akár százféle antigénre is tud reagálni. Például a di-per-tében vagy az MMR-ben háromféle kórokozó van összekeverve, és mind a három ellen nagyon jó védettség alakul ki. A koronavírus elleni oltóanyag nem nyomja el az influenzával szembeni védekezést, és fordítva sem történik meg.

 
Duda Ernő 

magyarnarancs.hu: Akkor sem, ha más-más az oltások hatásmechanizmusa? Ha az egyik mondjuk mRNS-, a másik elöltvírus-technológián alapszik?

DE: Akkor sem. Gondoljon bele abba, hogy ha valaki elkap egy légúti vírust, de közben eszik valami romlott ételt. Az egyik a bélcsatornán keresztül fertőz, a másik a tüdőn keresztül, és mind a kettő ellen kialakul a védettség.

magyarnarancs.hu: A koronavírus elleni védekezés van inkább szem előtt most. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) javasolja a 18 év felettieknek az emlékeztető oltást, méghozzá Pfizert vagy Modernát. A harmadik adagnak van-e valamilyen szempontból nagyobb jelentősége, mint mondjuk az első kettőnek?

DE: Az idősek számára feltétlenül, mert az világosan kiderült, hogy a két oltást követő durván fél év alatt a védettségük foka komolyan csökkent, körülbelül másfél havonta felére. És nem tudjuk, hogy mekkora az a szint, ami véd. És azt sem lehet tudni, hogy annak, akivel találkozom, mennyi vírust termel a szervezete. Két ember között százezerszeres különbség is lehet.

Az egyik egy légpuska, a másik légvédelmi ágyú.

Ettől is függ, hogy megbetegszem-e. Az én védettségem csak az egyik faktor, ezért nincs százszázalékos mértékű védelem.

magyarnarancs.hu: Ha több valakiben az ellenanyag, akkor jobban védett?

DE: Egyértelműen. Az izraeli és az amerikai tapasztalatok alapján tíz-húszszorosan védettebbek a Delta+ variánssal szemben azok, akik a harmadik oltást is megkapják. Nem egyszerűen föltupírozza egy kicsit a védettséget, hanem legalább egy nagyságrenddel megnöveli a Delta+ ellen. A fiatalabbaknál is valószínűleg ez van, csak náluk nem csökkent annyira a védettség mértéke. Úgyhogy: ha rengeteg védőoltás van, akkor az lenne a jó, ha mindenki megkapná.

magyarnarancs.hu: Tehát a fiatalok is menjenek minél hamarabb a harmadikért?

DE: Nekik elég esetleg nyolc-tíz hónap után is. El tudom képzelni, hogy egy életerős fiatalembernél más időintervallumot kéne használni, mint egy roskatag öregembernél. Azonban bejön ide egy hungarikum: nagyon „bölcsen“ úgy döntöttünk, hogy majd mi gyártjuk magunknak a kínai oltást, nem kell nekünk a Pfizer. Márpedig a kísérletek egyértelműen azt bizonyítják, hogy az összes ilyen kombinációból azok a nyerők, amelyikben legalább az egyik partner oltás messenger típusú. A tesztekben a Moderna egy hangyányival még jobb is, mert hát abban háromszor annyi a hatóanyag, mint a Pfizerben.

Valószínűleg az a legokosabb dolog, amit tehet az ember, hogy még az idén beoltatja magát egy Pfizerrel vagy egy Modernával, mert jövőre talán már nem lesz.

magyarnarancs.hu: Sok gyerek egyáltalán nincs beoltva.

DE: A szülőket meg kellene győzni, hogy oltassák be a gyerekeiket. Tudniillik az amerikai tapasztalatok szerint az idén tízszer annyi gyerek van kórházban, mint tavaly volt. A Delta+ vírust az eredetinél könnyebben kapják meg, és súlyosabb betegséget okoz.

magyarnarancs.hu: A kicsiket különösen sokan féltik ettől az oltástól.

DE: Még a csecsemőket is oltjuk mindenféle vakcinával. Valószínűleg ez is alkalmas lesz, elméletileg a világon semmi indoka nincs annak, hogy nem ugyanúgy fog működni, mint a többi. A kísérletek lényegében arra irányulnak, mekkora dózist kell adni a gyereknek, hogy optimális legyen. Az a cél, hogy a lehető legkevesebb oltóanyaggal alakítsuk ki a tartós immunitást.

magyarnarancs.hu: Viszont a tizenkét esztendősnél fiatalabbak egyáltalán nem kaphatnak koronavírus elleni vakcinát.

DE: Várhatóan e hónap vége felé jóváhagyják az ötéves kortól történő oltást. Novemberben-decemberben talán már ezt a korosztályt is be lehet oltani, és remélhetőleg lesz erre kampány. A öt év alattiaknál olyan alacsony a szintje a bizonyos ACE2-nek – amelyhez ez a koronavírus kapcsolódik –, hogy nem nagyon valószínű a súlyos megbetegedésük, de az amerikaiak és a kínaiak kísérleteket folytatnak a hat hónaposnál idősebb gyerekeknek az oltására. Azonban arra feltehetően csak jövőre kerül sor.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.