Az iparági átlagnál 80 milliárddal több extraprofitot halmoztak fel a NER vállalkozói

  • narancs.hu
  • 2019. július 1.

Belpol

A nyereség nagy részét általában kivették a cégekből.

"Minden bizonnyal a 80 milliárd forintot is meghaladta tavaly a kormányközeli vállalkozások extraprofitja. Ez nem az az összeg, amit a vállalatok nyereségként mutattak ki, hanem az, amennyivel az iparági átlagnál magasabb eredményt értek el. A hatalmas profit a magyar GDP nagyjából 0,2 százaléka, vagyis az összes Magyarországon megtermelt érték ötszázad része" - számolta ki a G7.

Hogy mért nem egyészen jó ez? Ahogy írják a gond az, hogy ez nem megismételhető, nem újratermelődő jövedelem: "különösen úgy, a kormányközeli vállalkozók az elmúlt években a nyereség nagy részét kivették cégeikből, és nem forgatták vissza azt további fejlesztésekre".

Az összegzésben jól látszik, hogy az építőipar a legnagyobb haszonszerzési lehetőség, de az ügynökségek és a kaszinók is jól futottak.

Leszögezik, hogy a cégek, amelyeket állami megbízások vagy valamilyen kormányzati döntések segítenek, az iparági átlagnál jellemzően jóval nagyobb nyereségrátával működnek, majd összegzésként hozzáteszik, hogy az általuk vizsgált cégek körében:

"80-85 milliárd forint között lehet az az összeg, amit az átlagos ágazati nyereségszint feletti profitrátájuknak köszönhetően tettek zsebre a kormányközeli vállalkozók".

 

 

, hogy az általunk megvizsgált cégek körében 80-85 milliárd forint között lehet az az összeg, amit az átlagos ágazati nyereségszint feletti profitrátájuknak köszönhetően tettek zsebre a kormányközeli vállalkozók.

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.