Az MTA-n azt hitték, megállapodtak Palkoviccsal, aztán egy bukott államtitkár mindent felrúgott

Belpol

Így tárgyal a kormány az Akadémia vezetésével.

A Magyar Narancs aktuális számában részletes elemzést olvashatnak az MTA-ügy jelenlegi állásáról. Az Akadémia elnöksége április 16-án arról határozott, hogy bár a kormány elképzelését is beterjeszti az MTA májusi közgyűlése elé, a maga részéről nem támogatja a kutatóintézetek kiszervezését. Palkovics László minisztériuma másnap kioktató hangvételű közleményben dorgálta meg az MTA-t.

Megpróbáltuk feltárni az újabb egymásnak feszüléshez vezető körülményeket, és a kormány részéről furcsa tárgyalási stratégiára bukkantunk. Részletek következnek:

Miután március 8-án Lovász László MTA-elnök és Palkovics László miniszter közös szándéknyilatkozatot írt alá, az immár 10 hónapja húzódó MTA-ügy történetében először kezdődtek érdemi tárgyalások a felek között. Az MTA és az ITM szakértői két munkacsoportban egyeztettek. Ám, míg a stratégiai-szakmai munkacsoport egy sor kérdésben megállapodott, a jogi-finanszírozási munkacsoport ITM-delegáltjainak képviseletében Gál András Levente ügyvéd – aki 2010–2011-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt – végül olyan előterjesztést küldött az MTA-nak, amely e korábbi megállapodások jó részét semmibe veszi.

false

(...)

A stratégiai csoportot az ITM részéről Szabó Gábor, a szegedi egyetem volt rektora vezette, így az ő szignója is szerepel az április 1-jén, 8-án és 12-én hozott határozatokon. A felek egyetértettek például abban, hogy az akadémiai kutatóintézetek a jövőben is egy köztestület irányítása alatt működhetnek, hogy az új struktúrába 2020. január 1-jétől az MTA minden jelenlegi intézete átkerül (10 kutatóközpont és 5 önálló intézet), és hogy intézet megszüntetése vagy új intézet alapítása legkorábban 2021-től lehetséges. Megállapodtak abban is, hogy az intézetek 2020-as direkt (nem pályázati) költségvetési támogatása legalább a 2018-as reálérték szintjén marad, a következő öt évben pedig „előre kiszámítható módon növekedni fog”.

(...)

Gál András Levente két nappal a tárgyalások lezárása után, április 14-én e-mailben megküldött előterjesztése kapásból elveti a köztestületi formát az általa Eötvös Loránd Kutatási Hálózattá átkeresztelt kutatóintézet-hálózat jövőbeli működésének felvázolásakor. A háromoldalas anyagban nem szerepel a stratégiai munkacsoportban elfogadott egy­éves intézetalapítási és -megszüntetési moratórium, és az sem, hogy a fontos döntésekhez kétharmados többség kell az irányító testületben. (...) Nem esik szó az intézetek 2020-as költségvetési támogatásának biztosításáról és a kormányzati finanszírozás kiszámítható emeléséről sem.

A teljes cikket a Magyar Narancs 2019. április 25-én megjelent számában olvashatja. Az újságra itt tud előfizetni.

Magyar Narancs - Archívum részletes

Tartalomjegyzék.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.