A Magyar Narancs aktuális számában részletes elemzést olvashatnak az MTA-ügy jelenlegi állásáról. Az Akadémia elnöksége április 16-án arról határozott, hogy bár a kormány elképzelését is beterjeszti az MTA májusi közgyűlése elé, a maga részéről nem támogatja a kutatóintézetek kiszervezését. Palkovics László minisztériuma másnap kioktató hangvételű közleményben dorgálta meg az MTA-t.
Megpróbáltuk feltárni az újabb egymásnak feszüléshez vezető körülményeket, és a kormány részéről furcsa tárgyalási stratégiára bukkantunk. Részletek következnek:
Miután március 8-án Lovász László MTA-elnök és Palkovics László miniszter közös szándéknyilatkozatot írt alá, az immár 10 hónapja húzódó MTA-ügy történetében először kezdődtek érdemi tárgyalások a felek között. Az MTA és az ITM szakértői két munkacsoportban egyeztettek. Ám, míg a stratégiai-szakmai munkacsoport egy sor kérdésben megállapodott, a jogi-finanszírozási munkacsoport ITM-delegáltjainak képviseletében Gál András Levente ügyvéd – aki 2010–2011-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt – végül olyan előterjesztést küldött az MTA-nak, amely e korábbi megállapodások jó részét semmibe veszi.
| ||
(...)
A stratégiai csoportot az ITM részéről Szabó Gábor, a szegedi egyetem volt rektora vezette, így az ő szignója is szerepel az április 1-jén, 8-án és 12-én hozott határozatokon. A felek egyetértettek például abban, hogy az akadémiai kutatóintézetek a jövőben is egy köztestület irányítása alatt működhetnek, hogy az új struktúrába 2020. január 1-jétől az MTA minden jelenlegi intézete átkerül (10 kutatóközpont és 5 önálló intézet), és hogy intézet megszüntetése vagy új intézet alapítása legkorábban 2021-től lehetséges. Megállapodtak abban is, hogy az intézetek 2020-as direkt (nem pályázati) költségvetési támogatása legalább a 2018-as reálérték szintjén marad, a következő öt évben pedig „előre kiszámítható módon növekedni fog”.
(...)
Gál András Levente két nappal a tárgyalások lezárása után, április 14-én e-mailben megküldött előterjesztése kapásból elveti a köztestületi formát az általa Eötvös Loránd Kutatási Hálózattá átkeresztelt kutatóintézet-hálózat jövőbeli működésének felvázolásakor. A háromoldalas anyagban nem szerepel a stratégiai munkacsoportban elfogadott egyéves intézetalapítási és -megszüntetési moratórium, és az sem, hogy a fontos döntésekhez kétharmados többség kell az irányító testületben. (...) Nem esik szó az intézetek 2020-as költségvetési támogatásának biztosításáról és a kormányzati finanszírozás kiszámítható emeléséről sem.
A teljes cikket a Magyar Narancs 2019. április 25-én megjelent számában olvashatja. Az újságra itt tud előfizetni.
Magyar Narancs - Archívum részletes
Tartalomjegyzék.
