Az ötszörös főigazgató – Schmidt Mária univerzuma

Ötszörös főigazgató, többszörös kurátor, egyetemi tanár, milliárdos, a NER hivatalos történésze. A közalapítványa körüli birodalmat és projektjeit tavaly két-, korábban egymilliárd forinttal támogatta az állam. Idén viszont nem megy simán a pénzszerzés.

„Mária most szembesült először azzal, hogy nem kap bemondásra egymilliárdot, csak akkor finanszírozza a Miniszterelnökség a Sorsok Háza projektet, ha pontosan tudja, hogy milyen lesz a kiállítás” – magyarázta egyik kormányzati forrásunk a Lázár János és Schmidt Mária közötti feszültség okát. Pedig korábban kiváló volt a kapcsolatuk, Schmidt már két ízben is „eladta” Lázárnak a Terror Háza klónjait: a Hódmezővásárhelyen 2006-ban nyílt Emlékpont nevű múzeumot, illetve korábban a Holokauszt Múzeumot. Mindkettőt zömében a Terror Há­za stábja – és F. Kovács Attila építész – készítette bérmunkában.

 

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Forrásaink szerint Schmidt kegyvesztettsége mögött az állhat, hogy ő beszélte tele Orbán Viktor fejét azzal, amit már a Terror Háza-koncepció is sugall, miszerint a náci megszállással Magyarország elveszítette függetlenségét és cselekvési szabadságát, és csak a rendszerváltással kapta vissza. Ennek hangsúlyozását a bal- és liberális oldalon úgy értelmezik, hogy felmenti a magyar politikát és a társadalom érintett részét a holokausztban játszott felelősség alól. Schmidt és Kerényi Imre eszelte ki e nézet kivetüléseként a német megszállási emlékművet. A „szörnyű giccs” – ahogy az egyik kormánytag fogalmazott a Narancsnak – hatalmas botrányt okozott, és bár az emlékműügybe az Orbán-kormány beleállt, a miniszterelnöknek idővel leesett, hogy rossz lóra tett. Más forrásaink szerint a kormány egyelőre nem akarja elvenni a Sorsok Háza-projektet Schmidttől, mert „nem lát mást, aki meg tudná csinálni”, de nem vállalja be, hogy a zsidó szervezetek jó részének ellenkezése dacára valósuljon meg. Schmidt Mária sem engedheti meg magának, hogy összevesszen a kormánnyal, hiszen nemcsak a Sorsok Háza, hanem a Terror Háza és a körülötte létrejött tudományos birodalma is, benne a XX. és XXI. Század Intézet adóforintokból épül.

Nagyon félnie azért nem kell. A Terror Háza „örökös” főigazgatójának, Schmidt Máriának és néhai férjének, Ungár Andrásnak szerteágazó pártbeli és üzleti kapcsolatai minden alkalommal, minden kormány alatt megvédték pozícióját, büdzséjét. Ungár András 2006-ban, 52 éves korában hunyt el, mintegy ötmilliárdos vagyont hagyott a feleségére. A Magyar Nemzetben barátja, Bayer Zsolt búcsúzott tőle. Madách téri irodaépületének földszinti részét 2005 nyarán fél évre átengedte a Fidesz által meghirdetett nemzeti konzultációnak. Zoltai Gusztávnak állítólag nagyon rosszulesett, hogy Schmidt Mária egyszer lemunkás­őrözte, holott Schmidt apósával, Ungár Lajossal együtt húzták a fegyverszíjat az ’56-os forradalom utáni rendteremtésben elévülhetetlen érdemeket szerzett félkatonai szervezetben. A szociológus végzettségű Ungár András Lupis József bróker (akit 1998 nyarán sikkasztás, csalás és magánokirat-hamisítás miatt elítélték, és aki 2003 áprilisában szabadult, kedvezménnyel) mellett kezdte karrierjét, de nagy vagyonra a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. 1997-es megvételével tett szert. A cég két legnagyobb tulajdonosa Nobilis Kristóf és Ungár András volt. A 2013-ban 369 milliós adózott eredményt produkáló cég igazgatótanácsának tagjai többek között Nobilis Kristóf, Spéder Zoltán, valamint Schmidt Mária lánya, Ungár Anna. A cégben 24,62 százalékos részesedése van a Schmidt család (Mária és két gyermeke, Ungár Anna és Péter) tulajdonában lévő, Ungár Andrástól örökölt Pió 21 Kft.-nek. A BIF portfó­liójába tartozott a maguktól tá­guló lakásokat is magába foglaló Pasa Park, ahol a fideszes elit, Rogán Antal, Varga Mihály is bevásárolt. Ungár Anna a Várhegyi Attila által vezetett és jelenleg a felesége, Várhegyiné Fekete Marianna által birtokolt Prestige Média Kft.-ben is tag volt 2006 és 2011 között. A Prestige Média sokat dolgozott önkormányzatoknak, például a hódmezővásárhelyinek 2010-ben 96 millióért készített városmarketinget.

Schmidt Mária Kövér Szilárddal (Kövér László öccse) és Várhegyi Attila feleségével együtt a 2010-ben megszűnt Magyar Egyetemi Kiadó Kft.-ben volt tag. A cégjegyzékből idén februárban törölt ART-EAST XXI. Kiadó és Nyomdaipari Kft.-ben az egész Schmidt család és Várhegyiné is érdekelt volt egy időben. A magán- és a közszálak összefonódnak, (Várhegyiné) Fekete Marianna történetesen a Terror Háza gazdasági igazgatója is. De a baloldalon is voltak Schmidtnek támogatói; amikor a 2006-os választási vereség után a jobboldalon Orbán Viktor leváltásán munkálkodott, Bajnai Gordont is Schmidt és milliárdos üzletfeleinek baráti köréhez tartozóként emlegették.

 

Kormányokon átívelő

A schmidti birodalom alapja az 1999-ben alapított Közép- és kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért (KTTK) Közalapítvány. Az első Orbán-kormány legelső költségvetési törvénye megvonta a Politikatörténeti Intézet 50 millió és az 1956-os Intézet 67 millió forintos állami támogatását, és éppen 117 millió forintot jutatott az újonnan létrehozott közalapítványnak, amely akkor még csupán a XX. Század Intézetet működtette, és célja a Terror Háza felépítése volt. Az Andrássy út 60.-at 800 millió forintért vásárolta meg az állam a közalapítvány számára, 2,7 milliárdért újította fel és rendezte be. (Összehasonlításul: a Sándor-palota kijött 2,2 milliárdból.) A közalapítvány székhelyeként kaptak egy XII. kerületi, Határőr úti ingatlant is. 2002-ben egy debreceni közalapítványt is magukba olvasztottak azért, hogy egy esetleges kormányváltás után a biztos fideszes bástya, Debrecen nélkül ne lehessen hozzányúlni a KTTK-hoz.

Fölösleges volt az aggodalom: a szocialisták és szabaddemokraták ellenzékként hevesen támadták ugyan a projektet, és kormányra kerülve morfondíroztak a névváltoztatáson vagy legalább a ki­állítás „kiegészítésén”, ám végül megelégedtek azzal, hogy a Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter által három évre előre garantált (!) évi 330 millió forintos állami támogatást a parlament – Pető Iván javaslatára – 2003-ban 150 millióval csökkentette. A maradék 180 milliós támogatással még így is az átlagnál jobban finanszírozott lett volna a jelentős saját be­vételekkel is rendelkező múzeum, amely valódi közgyűjteményi munkát nem végzett sem akkor, sem ma. (A hatalmas, állandó restaurálást, folyamatos feldolgozást igénylő tárgyegyüttessel rendelkező Közlekedési Múzeum és Néprajzi Múzeum kapott akkoriban 230 millió forintot.) Ám Schmidt Mária nem hagyta magát, a múzeum bezárásával fenyegetett. A magát árokbetemetőként meghatározó Medgyessy Péter miniszterelnök erre úgy megijedt, hogy 100 milliót rögtön visszaadva végül 297 millióra emelte a dotációt, és a Terror Háza váratlan meglátogatásával legitimálta a projektet. A szocialisták nyolc évük alatt nem nyúltak hozzá a közalapítvány kuratóriumához, elfogadták azt fideszes territóriumnak.

Mégis, bár múzeuma állam volt az államban, Schmidt nem volt elégedett. 2008-ban nyílt le­velet írt Hiller István kulturális ­miniszternek azt kérve, „járjon közbe, hogy a XX. és a 2000-ben megalapított XXI. Század Intézet a Politikatörténeti Intézethez és 1956-os Intézethez hasonló tá­mo­gatást kapjon”. Hiller teázni hívta az intézetek vezetőit, három­éves kutatási tervet kért tőlük, azt ígérve, hogy ennyi időre biztosítja a költségvetést. Úgy gondolta, egészséges volna, ha a politikai pártok szellemi hátországaiként is működő intézetek finanszírozása nem azon múlna, hogy épp melyik kormány van hatalmon. Aztán beütött a válság, és az egészből semmi sem lett, de 2008-ban a Terror Háza azért megkapott egy 1,2 milliárdos ­uniós projektet. Az uniós pénzek elosztásáért 2007-ig Bajnai Gordon felelt, aki a projekt indulását – már miniszterelnökként – közös sajtótájékoztatón jelentette be Schmidt Máriával. Az Emlékpontok című program költségveté­sének egy részét a programban részt vevő iskolák kapták eszközbeszerzésre, 549 milliót pedig a közalapítvány költhetett el. 3200 interjú készült el, a diákok által felvett, alig kontrollált beszélgetések történeti és oktatási értéke csekély. Legalábbis erre utal, hogy a projekt honlapján, amelyen a felvételeknek csak egy része tekinthető meg 2001 óta, nem észlelni semmilyen aktivitást. (Az interjúk nem lettek leírva, kevés kulcsszóra lehet keresni.) Viszont jutott pénz a Terror Háza számára eszközbeszerzésre és tudo­mányos kuratórium felállítására, melynek elnöke Schmidt Mária volt, havi 300 ezer forintért. Ezen kívül is számos projektet támogatott a költségvetés: 2006-ban 24 millió jutott az Emlékfal, 2009-ben 19 millió a Vasfüggöny emlékmű felállítására. De ez a pénz sem volt elég. Amikor 2009-ben valamennyi alapítvány költségvetését csökkentette a kormány – a KTTK-ét évi 240 millióról 210 millióra –, Schmidt Mária ismét a bezárással zsarolta a szocialista kormányzatot. Egy Hiller Istvánnak címzett levélben több mint 90 milliót követelt, mondván, anélkül a múzeum nem tud működni. A sértő hangnemű levélre adott választ nem ismerjük, vélhetően elutasító volt. Erre Schmidt régi ismerősénél, Bajnai Gordon miniszterelnöknél jelentette fel Hillert, aki egy Szigetvári Viktor államtitkár aláírásával ellátott levél tanúsága szerint 60 millió forint plusztámogatást juttatott Schmidtéknek a kormányzati tartalékalapból.

A sok nélkülözés után, 2011-től eljött a Kánaán: egyszerre két minisztérium (az Emmi jogelődje és a KIM) adott működési támogatást a Terror Házának és a XX. és a XXI. Század Intézet projektjeire. Összesen 476 millió költségvetési forint landolt Schmidtnél abban az évben. 2012-ben kissé visszavettek, a normatív támogatás 235 millióra állt vissza, de nem tudunk róla, hogy bezárással fenyegetőzött volna a főigazgató. 2013 megint a bőség éve lett, közel 1,1 milliárd forint jutott nekik. A közalapítvány éves beszámolói közül a bírósági iratokban csak a legutóbbiak – a 2011., 2012. és 2013. évi – találhatók; a 2012-es beszámolót is egy évvel a törvényes határidő után sikerült beadni. A bírósági iratokban nem találtuk nyomát az alapító okiratban szereplő kötelező, évenkénti kuratóriumi üléseknek sem. Törvény adta lehetőségünkkel élve be akartunk tekinteni a közalapítvány székhelyén őrzött dokumentumokba, de erre egy hét alatt sem kaptunk lehetőséget, ahogyan más kérdéseinkre sem érkeztek válaszok. Ezért a közalapítvány gazdájához, a Miniszterelnökséghez fordultunk. Tőlük megtudtuk, hogy 2014-ben már 1,9 milliárd forint költségvetési támogatásban részesültek Schmidt Máriáék. A köz­alapítvány 2014-es mérlege még nem nyilvános, így nem tudjuk, mi lett a csaknem kétmilliárd forinttal, aminek a felét költségvetési fejezetben kapták. De a 2013-as költéseket ismerjük, amiket a majd’ félmilliárdos első világháborús megemlékezések dobtak meg, merthogy ezek is Schmidthez tartoznak.

Talán már a kegyvesztettség jele volt, hogy a 2015-ös költségvetés tervezetében szereplő egymilliárdos támogatást végül megfelezték. Persze a helyzet nem drámai, mert a támogatás másik fele befigyelt az Emmi költségvetési során az I. világháborús centená­riumi megemlékezések címen.

 

Mária országa

A KTTK a XX. és a XXI. Század Intézetet, a Kommunizmuskutató Intézetet, a Habsburg Történeti Intézetet és a Terror Háza Mú­zeumot is működteti. Alapító okirata szerint az intézetek „első főigazgatója” Schmidt Mária, aki az operatív irányításra igazgatókat nevezhet ki. Semmilyen korlátozás nincs arra, hogy Schmidt meddig töltheti be e tisztséget, pályáztatási kötelezettsége nincs a közalapítványnak. Nem tudható, hogy a közalapítványnál betöltött öt főigazgatói funkciójáért, egyéb kuratóriumi tagságaiért mennyi fizetést vesz fel. Közér­dekű adatigényléssel fordultunk ezért a közalapítványhoz, de nem kaptunk választ. Az intézetek költségvetéséről a közalapítvány dönt, ezekről az összegekről sem számoltak be lapunknak, de valószínűleg nem árulnának el túl sokat a számok, hiszen az intézetek és a múzeum között átfedések vannak munkatársakban, projektekben egyaránt. Kivéve a Habsburg Történeti Intézetet (HTI): a kormány 2010-ben számos közalapítvánnyal együtt azt is megszüntette, amely a HTI-t tartotta fenn, így került át a schmidti közalapítványhoz. Csak a vezetője, Gerő András maradt, illetve néhány általa szervezett program, aminek a költségvetését a közalapítványtól kell igényelni – mondta lapunknak Gerő András, a HTI igazgatója.

A Terror Háza Múzeum vezetősége így áll fel: a főigazgató Schmidt Mária, a koordinációs igazgató Fekete Mariann, a programigazgató Tallai Gábor. Schmidt az éves jelentéseiben panaszkodik a múzeum állapota miatt, a felújítás természetesen az állam dolga. Időszaki kiállításaik mostanában alig vannak, honlapjuk szerint az épületben legutóbb 2013-ban Szolzsenyicinről rendeztek tárlatot, de számos megemlé­kezést, könyvbemutatót, beszél­getést, konferenciát szerveznek. A hatvan főt foglalkoztató mú­zeum látogatottsági adatai jók, 2012-ben 257 ezer vendég vett belépőjegyet.

A XX. Század Intézet 1999-ben, a közalapítvánnyal együtt jött létre. Feladata a „magyar és a közép-kelet-európai történelem, politika és társadalom tényeinek, összefüggéseinek kutatása, feldolgozása és bemutatása”. Honlapja szerint a munkatársai Schmidt Mária főigazgató, Tallai Gábor programigazgató és Békés Márton kutatási igazgató. Egy másik, szintén az intézetet bemutató saját szájton további hét munkatársat is felsorolnak. Ők azonban lehet, hogy csak ideiglenesen, a több évre tervezett első világháborús megemlékezések idején dolgoznak az intézetnek. Hét könyvet adtak ki eddig, például Schmidt Máriától, Bayer Zsolttól és Jonah Goldbergtől; utóbbitól a Liberálfasizmus című munkát. A XXI. Század Intézet 2000-ben alakult, sokáig Fricz Tamás volt a tudományos igazgató. Primitív kivitelű honlapjuk szerint az intézet munkatársai Schmidt Mária főigazgató, Fekete Marianna koordinációs igazgató, Tallai Gábor programigazgató. Eddig tíz könyvet jelentettek meg, zömében az intézet évkönyveit, de Fricz Tamás, Áder János és Schmidt Mária egy-egy műve – jórészt politikai pamfletek – is itt látott napvilágot. Rendezvényei között egyetlen kivétellel csak 2010 előtti események szerepelnek. E tudományos hálózat legfiatalabb ágacskája a 2011 őszén alapított Kommunizmuskutató Intézet, amelynek célja, hogy „összegyűjtse és bővítse a kommunizmussal kapcsolatos kutatások eredményeit”. Eddigi egyetlen „befejezett” projektjük, hogy honlapjukon közölték a kommunista vezetők nevét, életrajzát. Ám a megjelenés pillanatában erről is kiderült, hogy nem a saját kutatásaikra alapoztak, hanem egy 1989-es segédkönyvet tettek fel a netre. Ezért lehetett számos orbitális hiba az adatbázisban, egy ideig idősebb Antall József is szerepelt a kommunista vezetők listáján (ezt eltávolították), de az életrajzokat máig nem frissítették, így például Medgyessy Péterről nem említik meg, hogy miniszterelnök lett volna. Gondosságukra jellemző, hogy weblapjuk egyik oldalán 104, a másikon 532 életrajzot ígérnek. Az intézet munkatársai (Schmidt Mária főigazgató, Markó György igazgató, Horváth Miklós főmunkatárs, Tallai Gábor programigazgató, Szabó Ákos történész, és történésznek cí­mezve egy frissen végzett és egy jelenlegi egyetemi hallgató) most, hogy a bűnösökön túl vannak, az áldozatok számbavételével vannak elfoglalva. Összesen négy ­saját programjuk szerepel a szájton, a legutolsó tavaly nyári. A sok, saját maguknak rendezett konferencia, könyvbemutató, kerekasztal-beszélgetés között nem találtunk olyan tudományos, muzeológiai produktumot, amely akár csak részben igazolná a Schmidt Mária Potemkin-falujára az évek során elköltött milliárdok indokoltságát.

Megállt az idő

A KTTK kuratóriuma élén a 80 esztendős Balás-Piri László áll. Róla annyi tudható, hogy 1956 után bebörtönözték, kirúgták a gyógyszerészeti karról, a Kádár-kor végén előadóművészként kereste a kenyerét, és a rendszerváltás után a Történelmi Igazságtétel Bizottsága alelnöke lett. A kuratóriumban kezdettől ott van természetesen Schmidt Mária, aki most már az „alapítvány főigazgatója” is, az emblematikus jobboldali történész, Tőkéczki László mint elnökhelyettes és Kapronczay Károly orvostörténész, aki Antall József munkatársa volt a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban. Tóth Gy. Lászlót – aki Schmidttel együtt az első Orbán-kormány idején miniszterelnöki főtanácsadó volt – 2013-ban Granasztói György történész, egyebek mellett a Corvin-lánc Iroda vezetője váltotta. (Bár a közalapítvány honlapján egyelőre nem sikerült átvezetni a változást.) A kuratórium elnöke 150, a tagok 75 ezer forint havi tiszteletdíjat kapnak. A felügyelőbizottság (fb) elnöke Locsmándi Béla. Az ő karrierje a XI. kerületi Tanács VB igazgatási osztályán kezdődött 1975-ben, a rendszerváltás a Kiskereskedők Országos Szervezetének elnökhelyetteseként éri, innen az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba kerül, ahol közigazgatási államtitkárságig viszi a Boross-kormány idején. Aztán visszamegy ügyvédnek, de 2012 és 2013 között ismét visszatér a politikába, és a KIM helyettes államtitkára lesz. Az fb-ben egyébként megfordult egy időben Balog Zoltán lelkész, jelenlegi emberierőforrás-miniszter is, 2013-tól pedig tagja lett M. Kiss Sándor, aki a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem Történettudományi Intézetének vezetője, ahol Schmidt is tanít 1996 óta. A testületben harmadikként Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Református Egyházkerületének püspöke foglal helyet.

 

Megnyerte az I. világháborút

A 2013-as központi költségvetésbe beállított 203 millió forintos működési támogatás mellett a közalapítvány a Miniszterelnökségtől 100 milliót kapott a Sorsok Háza „társadalmi és szakmai fundamentumainak” megteremtésére. 200 milliót a KIM-től a Közös siker – rendszerváltás című projektre, aminek az Omega- és Scorpions-koncert volt a fénypontja. A Miniszterelnökségtől további 107 millió forint jött két internetes portálra: a BudaPost angol nyelvű magyar lapszemle bőven idéz baloldali lapokból is, de az összefoglalókból alapvetően a kormány jön ki jól. Még viccesebb a Metazin, ami külföldi lapokat szemléz, s a legtöbb cikk valahogy a kormány intézkedéseit, filozófiáját támogatja. A legutolsó posztok például mintha egy Orbán-beszéd fejezetei lennének (Az európai eszme válsága; Kelet-Európa jobban teljesít; Civilizációk háborúja Európában; Globális agyelszívás; Nem mindenki Charlie; Vasárnapinyitvatartás-vita Franciaországban stb.). A legnagyobb 2013-as támogatást, 465 millió forintot az I. világháborúval kapcsolatos megemlékezések koordinálására kapták 2013-ban a KIM-től. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint tavaly további 800 millió forint ütötte a markukat, s mint írtuk, idén is kinéz még félmilliárd. A centená­riumi bizottság elnöke Balog Zoltán miniszter, a kuratórium tagja Schmidt Mária is. A bizottság mellett működő tudományos tanácsadó testület elnöke Schmidt Mária, a lebonyolító pedig a közalapítvány által létrehozott XX. Század Intézet. Ennek nyilvános döntéseiből kiderül, hogy március elsejéig 487 millió forintot osztottak ki 230 pályázatra. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy Schmidt nyilatkozata szerint 300 millióból készíti az intézet a Várkert bazár várhatóan idén májusban megnyíló központi kiállítását, akkor sem tudjuk, hol van csekély 478 millió forint a 2013–2014-es keretből. (Az Igazságügyi Minisztérium részére még nem nyújtotta be a közalapítvány a 2014-es elszámolást.) Így aztán az is magyarázatra szorul, hogy az intézet miért jelezte tavaly áprilisban: forráshiány miatt nem tud több pályázatot kiírni.