Snoblesse
Bevonni a népi gasztronómia területeit - Kelemen László igazgató, Hagyományok Háza
Táncversestet tart a költészet napján a Hagyományok Háza.
(2015-03-26)
Táncversestet tart a költészet napján a Hagyományok Háza.
G. Fodor Gábor politikai coming outja („A rendszer igazságait védem”, Magyar Narancs, 2015. február 18.) hívta föl a figyelmet Tilo Schabertre és az Orbán-rendszer machiavellizmusára. Kár. Machiavelli többet érdemel.
Nacionalista kormánya lesz Izraelnek, Netanjahu és a jobboldal, farvizén a radikális jobboldallal (a Naftali Bennett-féle Bajit Hajehudival és Lieberman Jiszrael Bejtenujával), a szociális reformokkal kecsegtető, jobboldali Kulanuval, valamint az ultraortodox pártokkal alakít minden bizonnyal koalíciót.
Hunyady Emesének egyelőre nincs magyar Wikipédia-oldala. Ebből sokféle következtetést lehetne levonni, kesereghetnék a magyarságunkon, mélázhatnék a nacionalizmus problémája fölött, vagy visszasírhatnám a Monarchiát, ettől a tény még tény marad: a Magyarországról induló, majd Ausztriába házasodva osztrák színekben olimpiai bajnoki címet szerző, valaha volt legnagyobb magyar gyorskorcsolyázónőről kicsit elfeledkeztünk. Mondjuk, én nem.
A civilember bátor. Ha összefog, akkor meg egyenest olyan, mint az oroszlán.
Hatvankilenc éves korában elhunyt Molnár Lajos, aki 2006 júniusától 2007. áprilisi lemondásáig a második Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere volt. Ő kezdeményezte az egészségügy 1990 utáni legmélyrehatóbb reformját, próbálkozása azonban kudarcot vallott.
Benjamin Netanjahu a sírból hozta vissza a győzelmet. A fair playt játszó vérszegény askenáziak végül elbuktak a gátlástalan ragadozóval szemben.
23 áldozata volt a múlt szerdai tuniszi terrortámadásnak, amelyet néhány nappal később az Iszlám Állam vállalt magára.
A nemzeti parkok igazgatóságai a jövőben nem köthetnek szerződéseket a földterületeikre, ez a jog a Nemzeti Földalaphoz kerül. Az ellenzék és a természetvédő szervezetek egy újabb állami földmutyi lehetőségét látják az eljárásban. Szakmai szempontból a lépésnek igazolható oka nincs, az országnak viszont kárt okoz – ezt állítja Haraszthy László természetvédelmi szakértő, 2002 és 2010 közötti környezetvédelmi miniszterhelyettes, majd szakállamtitkár.
Kinek a felelőssége, hogy évtizedekig nem derült fény százmilliárdos csalásokra az egyik legszigorúbban ellenőrzött ágazatban? Mit tehet a felügyelet és a szakma a csalók kiszűrésére? És hova vezethet a túlzott állami terjeszkedés a pénzpiacokon?
Az Európai Bizottság nem kifogásolta a paksi szerződés fűtőanyag-beszerzésére vonatkozó részét – erősködött a magyar kormány. Természetesen kifogásolta – és erre minden joga megvan, hiszen az egyik szerződő fél az irányítása alatt álló európai ügynökség. A bizottság a nyilvánosságot szorgalmazza, a magyar kormány változatlanul titkosítana.
Egy múlt héten elfogadott törvénymódosítás értelmében akár önt is gyorsított eljárásban perelhetik be, ha engedély nélkül fényképez valakit. A bírói gyakorlat fogja eldönteni, hogy a kiszolgáltatott kisemberek vagy Habony Árpádék életét könnyíti-e az új szabályozás.
Ötszörös főigazgató, többszörös kurátor, egyetemi tanár, milliárdos, a NER hivatalos történésze. A közalapítványa körüli birodalmat és projektjeit tavaly két-, korábban egymilliárd forinttal támogatta az állam. Idén viszont nem megy simán a pénzszerzés.
„Az irodalmi műveket kínkeservesen olvassák el, mert erőfeszítés és idő kérdése. Egyáltalán nem értékelik az olvasás fontosságát, hiszen egy-egy irodalmi mű elolvasása és átgondolása szellemi, lelki változást jelent az emberben. […] A fiatalság rövid és konkrét tartalmakkal találkozik a neten, nincs ideje hosszabb művekre, de már a rövid is fölösleges időtöltés számára.”
Alighanem még rajongóit is meglepte a Zola Jesusként fellépő Nika Roza Danilova, amikor tavaly ősszel egy a korábbiaknál jóval erősebben pophatású (a dark/goth hangulatot csak nyomokban őrző) albumot adott ki: talán komolyan kellett volna venni, hogy ihletforrásai között rendre felsorolja a közelmúlt és a jelen soul–R&B díváit. Ráadásul érzi annyira fontosnak a Taiga szerkezetét, hogy fellépésein a számsorrendhez is ragaszkodjon – így volt ez mostani (összességében második) budapesti koncertjén is.
Sosem fog már kiderülni, hogy mi lett volna a Goblinból, ha Dario Argento 1975-ben nem őket kéri fel, hogy írjanak zenét erőszakos thrillerjéhez, a Profondo Rossóhoz, amely Olaszországban igazi közönségsikert aratott, másutt pedig kevésbé népes, ám a végső percekig elkötelezett rajongótábort szerzett a rendezőnek és Claudio Simonetti zenekarának.
Az Államokban ismét egyre jobban kiéleződő etnikai ellentétek olyan helyzetbe hozták a fekete előadókat, amilyen a fehér művészek számára évtizedek óta nem adatott meg.
Várjuk ki a végét! – szól a népi bölcsesség, amelyet sokan és sok esetben megfogadhatnának, ám azért itt is akadnak nyilvánvaló kivételek.
Lapunk korábbi interjújával emlékezünk Andorai Péterre, melyet akkor készítettünk, mikor a Nemzet Színészévé választották.
Lorca Vérnásza hasonlít a Carmenhez abból a szempontból, hogy mindkettőt „flamencósan” képzeljük el színpadon.
A magyar színház ma vagy fölfelé mutogat, a vezetői réteg felé: és akkor itt vannak a királyok, királynők, polgármesterek, ilyen-olyan vezérek, akiken a mai világunk működése számon kérhető, vagy lefelé, az elnyomottak felé, akik az elszenvedők, a vesztesek.
426 millió dolláros bevételével az Életrevalók a francia film nagy diadalmenete volt. Eric Toledano és Olivier Nakache új filmjében Charlotte Gainsbourg szeret bele az illegális bevándorlót játszó Omar Syba. A Samba című bevándorlásügyi romantikus komédiát már játsszák a mozik. Eric Toledanóval Párizsban beszélgettünk.
A huszadik század első három évtizede a magyar történelem Grand Époque-ja, mozgalmas, véres, szellemileg is izgalmas, a modernitást megnyitó és kollapszussal végződő kor.
Csődvédelmet kért márciusban az Ulpius-ház Könyvkiadó és Szolgáltató Kft. Az ügyvezető eltűnt, lakását eladta. A kudarc okait és következményeit kutatjuk.
A roma test politikája című programsorozat első részeként realizálódó kiállítás elsősorban arra a gyakorlatra kíván reflektálni, amely a „beágyazódott idegengyűlölet és rasszista tendenciák”, valamint az ezt „újratermelő és újragerjesztő tömegmediális kulturális gyakorlatok” miatt a roma embereket „történelmileg konstruált, faji kategórián alapuló sztereotip kategóriákban látja, illetve láttatja”. Voltaképpen az ún. „külső tekintet” kritikájáról van szó – mielőtt rátérnénk magára a kiállításra, illetve megvizsgálnánk e kritika eredményességét, kicsit bővebben ki kell térni az előzményekre.
Párizs tíz évvel ezelőtt indította el a belső városnegyedek felélesztését célzó Vital’Quartier (élő negyed) programot. Erőteljes állami beavatkozással előzték meg, hogy a francia főváros közepén olyan hangulat alakuljon ki, mint a pesti Rákóczi úton vagy a Nagykörúton. Magali Vergnet-Covo, az erre kidolgozott urbanisztikai és vagyonkezelői program vezetője egy önkormányzati-magán tulajdonú társaság, a Semaest élén.
Miért hordunk kalapot? Miért nem hordunk? Ha mégis, hogyan vigyázzunk rá? Mi a különbség a sapka és a kalap között? Elmeséli az Ozmonda Kalap Galéria vezetője.
Élettanilag fontos vegyületcsoport, annyi szent, csakhogy az adagolása körül már viták vannak. Mennyi az annyi a D-vitamin-család esetén?
Zenei fesztiválokon, művelődési házakban és budapesti romkocsmákban is kikölcsönözhetők az „élő könyvek”, akik 20 perc alatt elmesélik, hogyan élnek melegként, közmunkásként vagy hajléktalanként.