Először állt terveivel a nyilvánosság elé Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója, aki egy hónapja lett a Liget projekt zöldügyi biztosa. Persányi Baán Lászlóval egyenrangú miniszteri biztosként mintegy 15 milliárd forint felett diszponál, ennyit különítettek el korábban a park megújítására a tájépítészeti pályázat nyertesével együttműködésben, ugyanakkor Baán marad egyedül a Városliget Zrt. igazgatótanácsának elnöke.
Persányi feladata a koordinálás és a zöldügyi, ökológiai szempontok érvényesítése, viszont az épületekkel kapcsolatos korábbi döntésekről nem akar vitát nyitni, bár utalt arra, hogy lát egy-két lehetőséget arra, hogy nőjön a Ligetben a zöld felület az épületek rovására, és erről megpróbálja meggyőzni a döntéshozókat. A 60 éve a Ligetben „rövidnadrágos lurkóként” futkározó Persányi még békákat és mókusokat is vizionált: „Végre legyenek mókusok a Ligetben, sokan! És sünök!” – mondta a sajtóbeszélgetés egy pontján.
Persányi szerint a Liget legnagyobb „rákfenéje” a „mindent elborító gépkocsiforgalom”, úgyhogy nemcsak megszüntetné a P+R parkolókat és a széles autóutakat, hanem egy-két éven belül kitiltaná a forgalmat a Kós Károly sétányról teljes egészében – e szándékáról állítólag már tud Tarlós István, ám az nem volt világos Persányi elmondásából, hogy a főpolgármester támogatja-e az elgondolást. Persányi szerint ezt meg kell lépni, még ha ezzel ellenségeket is szerez majd magának, mert nem lehet tovább várni ilyen-olyan terelőutak fejlesztésére.
A biztos szeretné azt is elérni, hogy kevesebb legyen a tömegrendezvény a Ligetben, de konkrét számok nem hangzottak el arról, hogy ez mit jelent. Ugyanígy Persányi arra az újságírói kérdésre sem tudott pontosan válaszolni, hogy a mostani tervek szerint hány fát kell kivágni különböző okok miatt – így például az építkezési területeken – a projekt megvalósítása során. Annyit mondott a zöldügyi biztos, hogy egy májusban készült – immár hiteles – felmérés 7100 fát vett kataszterbe, minden fának lett egy kartonja, de hogy az adatokból mi következik, hogy milyen ütemben, milyen okokból és hány fát vágnak ki, az nem derült ki.
Ugyanakkor Persányi reális alternatívaként vezette elő az építési területeken lévő és kivágásra ítélt, de értékes fák átültetését. Mint mondta, erre nincs meg Magyarországon a technológia, de az állatkert igazgatójaként van tapasztalata, és az ilyesmivel foglalkozó legnagyobb európai céggel állnak kapcsolatban. Állítása szerint gyakorlatilag bármekkora fát át lehet ültetni megfelelő gépekkel, persze ez többletköltséggel és hosszú távú tervezéssel jár.
Persányi Miklós újraszámoltatta a zöld felületek és a beépítettség arányát, hogy véget vessen a számháborúnak. Neki az jött ki, hogy ugyan nő a Ligetben a beépítettség, egész pontosan 2500 négyzetméterrel, de 11 ezer négyzetméterrel több lesz a valódi, vagyis a zöld tetők és a vízfelület nélküli zöld felület, ezért a projekt pozitívan érinti a parkot.
A miniszteri biztos, aki bevallása szerint régóta személyes, jó kapcsolatot ápol Baán Lászlóval, szeretné, ha a Liget projekt terjeszkedne, és a parkból zöld csápok nyúlnának ki, ám erre sem a pénz, sem a jogi keret nem áll rendelkezésre jelenleg. Például parkot és szökőkutat szeretne a Hősök terére, csökkentett autóforgalommal, de az nem volt világos Persányi előadásából, hogy ez mennyiben vágyálom és mennyiben realitás.
Egy hét múlvára a miniszteri biztos meghirdette az első Liget Park Fórumot, ahol mindenféle intézménnyel és civil szervezettel fognak konzultálni a park jövőjéről. Erre a vitára a Ligetvédőket is meghívják, bár ez nem egyszerű, mert nincs hivatalos képviselőjük, mondta a biztos. Persányi szerint akkor is van miről beszélgetni, ha az alapvető kereteket már lefektette a nyertes tájépítészeti pályázat.
