Gátlástalan és barbár építkezéssel terjeszkedik a Belvárosban a fideszes Becsó Zsolt barátja

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2019. szeptember 5.

Belpol

Egy több mint százéves V. kerületi társasházban a magyar állam nem tud érvényt szerezni a törvényeknek. A háttérben egy volt FTC-elnök és a fideszes Becsó Zsolt alakja sejlik fel – utóbbi üzlettársa akar vendéglátóhelyet nyitni a Hold utcában.

A Parlamenthez közel, a Batthyány-örökmécsesnél járunk, a Hold utca és a Báthory utca sarkán. Ez a történelmi Belváros elegáns környékeinek egyike, körös-körül nívós és prémium kategóriás boltok, vendéglátóhelyek; az itteni lakások négyzetméterára rég az egekben van. A Hold utca 23. elkeseredett lakói szerint hamarosan az ő házuk földszintjén is vendéglátóhely nyílik, talán borbár, talán étterem, ezt még nem tudják pontosan – ugyanis az, aki gőzerővel vezényli az átalakításokat a közel 275 négyzetméteres üzlethelyiségben, nem egy kommunikatív típusú beruházó. De ez a kisebb baj – emiatt még nem járt volna ott a rendőrségtől kezdve a kerületi építési hatóságon át a kormányhivatal, és nem foglalkozna jelenleg az üggyel a NAV.

Vésővel, kalapáccsal (Hold utca 23.)

Vésővel, kalapáccsal (Hold utca 23.)

Fotó: Németh Dániel

A patinás, 1891-ben épült ingatlan – ma négyemeletes társasház – külső homlokzatát néhány éve igényesen felújították. Tavaly kezdődött az átalakítás, egész meghökkentő epizódokkal. Például a több mint százéves ház földszinti ablakai és ajtói alatti kő fellépő-lépcsőit a lakók szerint egyszerűen elbontották, hogy egyszerűbb legyen belépni a helyiségbe (vagy az új nyílászáró méretei miatt?), így ugyanis az már szintben van a járdával – csakhogy ezt nem tehették volna meg önhatalmúlag, hiszen ez a rész jogilag a társasház közös tulajdonát képezi. Több helyen többször is átfúrták a pincefödémet, amihez pedig szintén társasházi hozzájárulás kellett volna. (A pince itt osztatlan közös tulajdon, bármilyen változtatáshoz a tulajdonosok legalább felének az engedélye kell.)

Mindezek nem csak laikus megfigyelések – kormányhivatali határozat tanúskodik a történtekről. A birtokunkban lévő dokumentum szerint a 2018. június 21-i „szemle időpontjáig a portálcserék történtek meg, valamint a belső átalakítás szerkezetkész állapotban van. Az épület Hold utcai szárnyának utcai traktusában a dongaboltozatos pincefödém áttörés készült, a kivitelező képviselőjének nyilatkozata szerint veszélyelhárítási célból. A portálcserék során [a] településképi igazolás kikötéseitől el­tértek, miszerint a kő anyagú előlépcsőket és a bennük lévő vasrács pinceszellőzőket elbontották, helyüket lebetonozták (kiemelés tőlem – N. G. M.). Építtető a szemle során a pincei helyiségekre vonatkozó adásvételi vagy bérleti szerződést, valamint a Társasház tulajdonosi közösségektől származó hozzá­já­ruló nyilatkozatot bemutatni nem tudott. Az átalakítási munkákra vonatkozó részletes kivitelezési dokumentáció a helyszínen nem állt rendelkezésre” – olvasható Budapest Főváros Kormányhivatalának tavalyi határozatában. Amely megjegyzi: papíralapú építési naplót vezetnek, noha a törvény évek óta e-naplót ír elő.

Eltűntek a fellépők

Eltűntek a fellépők

Fotó: Németh Dániel

A hivatal mindezek miatt megtiltotta az átalakítás folytatását az e-napló bevezetéséig, valamint a tulajdonosi hozzájárulás (vagyis a társasházi többség hozzájárulásának – N. G. M.) beszerzéséig. Továbbá kötelezte az építtetőt, hogy a „földszinti üzlethelyiség és az alatta lévő pince közötti födémáttörést eredeti állapotában állítsák helyre, melynek megtörténtét 30 napon belül (…) igazolják”. (A tulajdonosi hozzájárulás nemcsak a pincefödémet érintette volna, hanem az elbontott előlépcsőket is, hiszen azok is a ház közös tulajdonát képezik. Amelyeket 2013–2014-ben szintén felújítottak a külső homlokzattal együtt a ház költségén, illetve pályázati pénzen.) Ám a pincefödém máig át van törve a különböző vezetékek miatt, a kőlépcső nincs helyreállítva, illetve tulajdonosi hozzájárulás sincs. (Az egyik lakó az elbontott kőlépcsők miatt levelet írt a kerületi főépítésznek és a kerület vezetőjének is – konkrét választ azonban lapzártánkig nem kapott.)

Az építkezés 2018 nyara után leállt, de mint az egyik lakó elmondta, „2019 februárjában újrakezdték, és a mai napig tart. Az építésfelügyeleti tiltó határozat a kivitelezés végzésére végig fennáll, fennállt. Az építkezés során le­verték a pince lakatját és a pince közös területén végeztek munkálatokat. Behatoltak a padlástérbe a lakatot leverve, és ott a közös területen végeztek senkivel nem egyeztetett munkálatokat, majd a társasházi közös területeket saját lakatjukkal lezárták.” Emiatt a ház közös képviselője rendőrségi feljelentést tett, ám a rendőrség az ügyet lezárta, mondván, a „lakat-ügy” nem az ő hatásköre, és a kerületi jegyzőhöz utalta az esetet.

Idén áprilisban a kormányhivatal építésfelügyelete újabb szemlét tartott. Ekkor – a birtokunkba került jegyzőkönyv szerint – „ismételten felhívtuk a kivitelező figyelmét, hogy a munkaterületen jelenleg a kivitelezés le van állítva, semmilyen tevékenység nem végezhető”. Továbbá megjegyezték, hogy a földszinti helyiségekben „középtájon 4 helyen, a födémen 2 helyen a szerkezet megbontásra került”. Ez utóbbi megállapítás különösen fontos, ugyanis a ház közös tulajdonban lévő tartószerkezeteiről (!) van szó – erősítette meg lapunknak a közös képviselő. Úgy tudjuk, a födémet ezeken a helyeken egyszerűen átfúrták, illetve megbontották, holott ehhez a társasház engedélyét nem kérték. Sőt meglehet, hogy mindezt statikusi szakértelem nélkül tették – forrásaink legalábbis eddig semmi olyan dokumentumot nem kaptak, amely ezt a kételyt eloszlatta volna.

Kik ezek a fickók?

Azt, hogy ki, illetve kik végzik a tiltás ellenére, a ház hozzájárulása nélkül az átalakítást ilyen stílusban és módszerrel, nem egyszerű kibogozni. A közös képviselő állítja, ő személyesen nem is találkozott az építésvezetővel, csak telefonon beszélt vele párszor. „Tegnap vártuk személyes találkozóra délelőtt 11-re. Többször kértünk tájékoztatást, az engedélyek bemutatását. Fél egykor felhívtam, hogy várhatjuk-e. Azt mondta, kicsit késik, de jön. Négykor már fel se vette a telefont.”

A Hold utca 23. szám alatti üzlethelyiség több helyrajzi számból áll, korábban motorosbolt üzemelt itt. Az ingatlan tulajdonosa jelenleg is a Marinus Kft., amely közel két évtizeddel ezelőtt vásárolta. (A birtokunkban lévő első, azaz 2018-as kormányhivatali határozatban a Marinus az egyik érintett címzett, illetve egy kelenföldi kivitelező cég, az UpBau Kft.) A Marinus Kft. tulajdonosa, Rieb György korábban az FTC elnöke volt, de cikkünk szempontjából ennél fontosabb, hogy a cég az eddigi utolsó nagy belvárosi ingatlanprivatizáció egyik nyertese. Az önkormányzat június 20-i testületi ülésének jegyzőkönyve szerint a fideszes többségű testület áldását adta arra, hogy Rieb említett cége két nagyobb önkormányzati ingatlant vásároljon meg 30–30 százalékos kedvezménnyel. Egyrészt egy Haris köz 4. szám alatti 146 négyzetméteres helyiségről van szó, amelynek az ára 58,2 millió forint (398 ezer per négyzetméter – ez akkor is igen kedvező ár a Ferenciek terénél, ha nem ismerjük az ingatlan pontos állapotát). Emellett a Báthory utca 3. szám alatt egy 249 négyzetméteres üzlethelyiség is a Marinusé lett 110,7 millióért, azaz 440 ezer forint per négyzetméterért.

Egy birtokunkban lévő dokumentum szerint ugyanakkor a Marinus mára háttérbe vonulhatott a Hold utca 23-ban. A NAV-tól érkezett friss júliusi tájékoztatásból kiderül ugyanis, hogy „felvettük a kapcsolatot a kötelezett könyvelőjével, aki elmondta, hogy az üzlethelyiségre 10 éves bérleti szerződést kötöttek, a felújítási munkálatokat a bérlő végzi”. De hogy ki a bérlő, azt csak a belvárosi önkormányzattól, azon belül is a kerület építési és műszaki osztályától származó egyik dokumentum árulja el: a településképi bejelentést az Easy Sör és Bor Kft. tette meg – és e céggel már meg is érkeztünk a fideszes háttérvilágba, mégpedig Nógrádba. (Ritka szépsége e dokumentumnak, hogy az önkormányzati határozat május 21-i keltezésű, míg a benne szereplő előterjesztés május 22-i. Nem tévedünk, többször is megnéztük a két dátumot.)

Az Easy Sör és Bor ügyvezetője az a Molnár Arnold, akinek a közvetlen környezete a trafikmutyi egyik komoly nyertese: felesége 3, édesanyja szintén 3, két lánya ugyancsak 3, míg egyik lányának a barátja szintén 3 trafikengedélyt nyert el Salgótarjánban. Így a város 19 trafikjából 12 Molnáréknál landolt. Molnár Arnold persze több mint szerencsés vállalkozó, mert egyúttal Becsó Zsolt fideszes országgyűlési képviselő üzlettársa. A közös bizniszről korábban beszámoló Vastagbőr blog azt fedezte fel, hogy Becsó még 2015-ben szállt be Molnár Arnold Ublot Kft. nevű vállalkozásába, ahol jelenleg is tulajdonosok mindketten. Apró egybeesés, hogy e cég budapesti székhelye alig 100 méterre volt bejegyezve (egészen tavalyig) a Hold utca 23-tól: az Aulich utca 7-be. Épp oda, ahova Molnár Arnold rokonainak két trafikos cége (SalgóDeán, SalgoTrafik) is. E cégek tavaly elköltöztek, mit ad isten, éppen egy olyan Honvéd utcai címre, ahova Becsó és Molnár Arnold közös cége, az amúgy évek óta veszteséges Ublot távozott. Az Easy Sör és Bor Kft. egyik tulajdonosa pedig a Tűzsugár Bt., amelynek egyik beltagja Molnár trafikgyőztes felesége, kültagja pedig maga Molnár Arnold. A másik tulajdonos a 2015-ös alapítása óta nulla árbevételt produkáló Skiveo Kft., amelynek tulajdonosai (címük alapján) egy venezuelai testvérpár.

Becsó Zsolt

Becsó Zsolt

Fotó: MTI

Röviden tudtunk beszélni egy a Hold utcai építést felügyelő férfival, aki szerint a lakókkal kialakult konfliktusukról a Narancs „csak félinformációkkal rendelkezik”; de arra, hogy a kormányhivatali tiltás ellenére miért építkeznek, a ház közös részeihez miért nyúltak engedély nélkül, nem adott választ. Molnár Arnold közben annyit üzent írásban, hogy augusztus végéig szabadságon van, és „mivel nem vagyok közszereplő, ezért amennyiben szabadságom ideje alatt cégemről vagy rólam az engedélyem nélkül valótlan tényt állít, közöl, megjelentet, akkor kénytelen leszek jogi útra terelni az ügyet”.

Szomorú konklúzió

A budapesti Belvárosban tehát megtörténhet az, hogy egy jelenleg is folyó építkezés dokumentáltan több szabálytalanságot is elkövetett, és a hatóságok vagy nem tesznek, vagy nem tudnak tenni semmit. Mit tesz ilyenkor a magyar állam? Az általunk is idézett kormányhivatal – további eszköz híján – hónapokkal ezelőtt átadta az ügyet a NAV-nak, amely önkéntes teljesítésre szólította fel az építkező céget – a múlt héten a helyszínen győződtünk meg róla, hogy mindhiába.

Érdekli-e egyáltalán a kerületi önkormányzatot, hogy úgy bontották el egy több mint száz­éves házának a fellépőköveit, hogy ahhoz engedélyt nem kértek? Nem tudni, de az átalakításhoz szükséges településképi engedélyt az építkezés második évében megadták hozzá. Az önkormányzat fideszes, a vállalkozó pedig erősen fideszes kötődésű – ilyen egyszerű a megfejtés.

„Ilyet én még egy társasházamnál se láttam. Bárhogy kérjük, itt még a tervek bemutatása se történt meg, a minimális kooperáció jelét se látjuk” – mondja a vállalkozókról a ház közös képviselője. Pedig a lakók nem is az étterem megnyitását akarják megakadályozni; egyszerűen felháborítónak tartják az építkezők módszerét. Ragaszkodnak a tartószerkezet rendbe tételéhez, valamint a kőlépcső szakszerű helyreállításához, illetve a tisztességes tájékoztatáshoz. Egyikük így summáz: „A tehetetlenség, a kiszolgáltatottság a legrosszabb. Egyik hivatal se tesz semmit, pedig nem normális, ami itt történik. Papírunk van minderről, ez a vállalkozás mégis megtehet bármit, mintha törvényen kívüliek lennének. Ha ez a beruházás úgy tud megvalósulni, hogy az építkezés helyén a kivitelezés meg van tiltva, akkor a hatóságok csak díszletek, a valós folyamatokra csekély a hatásuk.”

Figyelmébe ajánljuk