MaNcs 31. évf. 33. sz. (2019-08-15)
Vélnénk, nem túl nagy elvárás az A pontból a B pontba hőség idején eljutni igyekvő fővárosi polgárság részéről a főváros és az ország választott képviselői, vezetői irányába az, hogy eljutás közben ne legyenek rosszul, ne főjenek meg, ne akarják magukat és utastársaikat rosszullétükben összehányni.
Donáth Lászlót feljelentette valaki. Semmi ok az izgalomra, a feljelentő és Donáth László is nyugodt lehet, ügyük a legjobb kezekben van, a rendőrség vizsgálja.
Az UNESCO Világörökség Bizottságának júliusi döntései nyomán felmerült, hogy a budapesti világörökségi helyszínt veszélyeztetetté minősítsék, és ellehetetlenült az egykori római limes világörökségi listára kerülése is. Mindez kisebb vihart váltott ki, de az gyorsan el is csendesedett. Látszólag szűk réteget érintő szakmai kérdésről van szó, s különben is – vélhetik néhányan –, mi köze van a világörökségi szervezetnek ahhoz, hogy mi épül Budapesten?
Új könyvében az értelmiség rendszerváltásban betöltött szerepét, majd háttérbe vonulását elemzi. Kutatásai szerint a döntő változások kezdeményezéséhez szükséges kritikus tömeg alkalmanként nem is olyan nagy.
Egy több mint százéves V. kerületi társasházban a magyar állam nem tud érvényt szerezni a törvényeknek. A háttérben egy volt FTC-elnök és a fideszes Becsó Zsolt alakja sejlik fel – utóbbi üzlettársa akar vendéglátóhelyet nyitni a Hold utcában.
Sok fogyatékossággal élő személy segítséggel képes lenne az önálló(bb) életre is. A legtöbb támogató szolgálat azonban csak hétköznap érhető el 8 és 16 óra között, mert a 24 órás ügyelethez rengeteg szakember hiányzik.
A középiskolások mellett egyes egyetemek és szakok is nehéz helyzetbe kerülhetnek, miután jövőre kötelező lesz a nyelvvizsga a felsőoktatási felvételihez. Sokan arra számítanak, hogy az utolsó pillanatban enyhülni fog a kormányzati szigor.
Július közepén Donald Trump négy színes bőrű demokrata képviselőnőnek üzente meg a Twitteren, hogy „menjenek haza”, és inkább azokat az országokat segítsék rendbe tenni, ahonnan származnak. Az alig burkolt rasszizmus erős vitát váltott ki, melynek során még az is felmerült, hogy mindez egy jól megtervezett stratégia része.
Valljuk be őszintén, egy ideje már nemigen keressük Petőfit. A 2023-as újévig kerek évforduló sem késztet minket erre, és egyelőre még a kultúrharc matadorai sem bélyegezték meg posztumusz a költő bűnös világforradalmiságát, hogy ezzel akaratlanul is (újra)olvastassák a közönséggel e 19. századi lángoszlop verseit.
Czeizel Gábor rendezővel beszélgettünk színházról, sűrű évadról és a Spinoza színházhoz fűződő viszonyáról.
Érdekes megfigyelni, hogy egyes zenekarok státusa hogyan változik az évek során: például nyolc éve a The National még a kora esti sávban lépett fel a Szigeten, míg az idén már a headliner pozíció jutott nekik, míg ennek pont az ellenkezője történt a Franz Ferdinanddal.
Aki csak lemezről ismeri az értelmiségi melankólia amerikai helytartóit, az meglepődhetett, milyen energikus, az idei Sziget egyik legjobbjának bizonyuló koncertet adott a The National.
Néhány éve szántunk már pár szót a rendszerváltás emlékezetének egy műsorsorozat apropóján (lásd: Beleborzongtak, Magyar Narancs, 2014. június 26.). A Kossuthon futott Rendszerváltók – 1989-ről olyanokat írtunk, hogy ez „egy fontos és rossz műsor”, s így nincs sok értelme beszélni az egészről.
1969. július 20-án landolt az Apollo 11 a Holdon, a sikeres leszállást és a két űrhajós, Neil Armstrong és Edwin Aldrin első sétáját a televízió élőben közvetítette.
Nyilvánvalóan önéletrajzi ihletettségű, bár néhány pontján erősen abszurdba hajló mű Arnon Grunberg magyarul legújabban kiadott – az életmű többi darabjához hasonlóan Wekerle Szabolcs lendületes fordításában olvasható – regénye, az eredetileg 2016-os Anyajegyek.
Kiszámítható szerelmi történet, amolyan színházi regény. A való élettel történő bárminemű egyezés természetesen csak a véletlen műve. Ahogyan az lenni szokott.
Az állami erőirodalom térnyerése és az ellenzékinek tartott írószervezetek kivéreztetése miatt éles viták zajlanak a Szépírók Társaságában: hogyan őrizhető meg a hitelesség és tartható felszínen a társaság?
Hogyan lehet irodalmat csinálni egy súlyos betegségből? Mi a közös a homofób dühöt kiváltó Coca-Cola-kampányban és Proust erotikus írásainak megjelenésében? Mennyiben más egy pártrendezvényen zenélni, illetve a Petőfi Irodalmi Múzeumban beszélgetni? Ilyesmikről beszélgettünk a nagy nyári hőségben.
Brit tudósok – ha mára valamely kedélyes félreértés folytán megmosolyogtatóvá és enyhén lekicsinylővé is vált ez a szókapcsolat, azért egészen nyilvánvaló, hogy a tiszteletteljes kalaplengetés sokkalta indokoltabb reakció lenne.
Kipusztultak az unikornisok, kisebb a hippikoszorú, a mikroműanyagoktól rettegvén pedig megritkultak a csillámszakállas férfiak is. Egy divatjelenség volt idén: a tudatosság. A tavalyi Love Revolution üzenete a Föld megmentésére szűkült.
A szakértők egyre borúlátóbban beszélnek az emberiség és a bolygó jövőjéről, a legpesszimistábbak (vagy legrealistábbak) alig néhány évtizedet prognosztizálnak az összeomlásig. Hogyan élik meg a mai gyerekek a klímakatasztrófával fenyegető, sötét jövőképet?
A kitartó hőség nemcsak merő kellemetlenség, de szinte észrevétlenül szedi az áldozatait is.
Kicsit olyan, mint mi, nézők. Érti, mit akarunk látni és azt rendezi, amit – ő nyíltan és mi titkon – látni szeretnénk. Abból csinál viccet, amiből nem volna szabad és mi hálásan nevetünk – aztán néha kicsit el is szégyelljük magunkat.
Mindenekelőtt tisztázzuk: a művész új filmje nem szól semmiről.
