Ilyen lesz a Sorsok Háza
sorsokhaza_MTI1925_1250_(1).jpg

Ilyen lesz a Sorsok Háza

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2019. szeptember 5.

Belpol

Eljutott a Narancshoz az eddig titkolt munkaanyag, amiből kiderül, milyen lesz a Sorsok Háza kiállítása. 2021-ben lehet a megnyitó.

Ahogy korábban a Magyar Narancs is beszámolt róla, a nemzetközi (elsősorban izraeli és amerikai) nyomásnak engedve Orbán Viktor elvette a Sorsok Háza projektet Schmidt Máriától és csapatától, akik már 2013 óta dolgoztak a múzeumon. 2019 eleje óta a Sorsok Házának kizárólagos gazdája és felelőse a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH). A Köves rabbi által felkért kutatói csapat pedig egy teljesen új koncepció kialakításába kezdett bele.

Változó felállás a Sorsok Háza projektnél - Új arcok, régi gondok

Nagy hallgatás övezi a Sorsok Háza leendő kiállítását. Schmidt Mária ugyan formálisan már nem vesz részt a projektben, de még így sem sikerült minden kételyt eloszlatni. A hányattatott előéletű Sorsok Háza 2019-ben végre megnyílik - jelentette be tavaly ősszel Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az új tervekről először június elején beszélt Köves, amikor azt egy kétórás előadás keretében bemutatta a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetségnek (IHRA). Az előadás tartalmáról és a Sorsok Háza új koncepciójáról nagyon kevés információ került nyilvánosságra. Most azonban eljutott lapunkhoz egy eddig titkolt dokumentum, mely minden eddiginél részletesebb betekintést enged a Köves-féle csapat elképzeléseibe.

Az EMIH logójával ellátott, House of Fates – Vision Document című 34 oldalas angol nyelvű anyagon a 2019 május másodikai dátum szerepel. Információink szerint ezen dokumentum alapján készült az előadás, melyet Köves júniusban prezentált. A Magyar Narancs e heti számában összefoglaljuk a dokumentum tartalmát, és részletesen bemutatjuk, hogy miként vélekedtek róla azok a történész, muzeológus és holokauszt-oktatási szakértők, akiknek megmutattuk az anyagot. Ebben a cikkben pedig teljes egészében publikáljuk a dokumentumot, mert úgy gondoljuk, hogy egy állami holokauszt múzeum létrehozását társadalmi párbeszédnek kell kísérnie.

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy ez egy nagyon vázlatos dokumentum, a Sorsok Háza új koncepciójának kialakítása egy hosszú folyamat, melynek első lépéseibe enged betekintést az irat. A birtokunkban lévő anyag májusi, azóta már valószínűleg előrébb tart a munka. Információink szerint ugyanis a Sorsok Házával kapcsolatos feladatokon folyamatosan dolgoznak a felkért szakértők. Úgy tudjuk, az egyes részterületek felelősei teljes szakmai autonómiát kaptak Kövestől, munkájukba nem szólnak bele kívülről.

(null)

(null)

Az általunk megkérdezett szakemberektől hallott legjobb vélemény szerint a dokumentum „színvonala oké, angolja rendben van és koherens a szerkezete”, a legrosszabb értékelés pedig úgy hangzott, hogy „zagyva közhely-gyűjtemény, ordít róla, hogy olyan külföldiek írták, akik nem ismerik a magyar holokauszt történetét”.

Amit talán a legfontosabb kiemelni, hogy a Schmidt Mária-féle koncepció leginkább kritizált elemei kikerültek az anyagból, látszik, hogy a készítők erre nagyon odafigyeltek.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsból kiderül, miként értékelik szakértők az eddig eltitkolt, most először publikált dokumentumot a Sorsok Háza új koncepciójáról.

A Magyar Narancs e heti számában interjút olvashatnak Kathrin Meyerrel, az IHRA ügyvezető titkárával is, akivel a holokauszt múzeumok létesítésnek nehézségeiről beszéltünk.

Digitális vásárlásra és előfizetésre itt van lehetőség.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.