Ilyen lesz a Sorsok Háza
sorsokhaza_MTI1925_1250_(1).jpg

Ilyen lesz a Sorsok Háza

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2019. szeptember 5.

Belpol

Eljutott a Narancshoz az eddig titkolt munkaanyag, amiből kiderül, milyen lesz a Sorsok Háza kiállítása. 2021-ben lehet a megnyitó.

Ahogy korábban a Magyar Narancs is beszámolt róla, a nemzetközi (elsősorban izraeli és amerikai) nyomásnak engedve Orbán Viktor elvette a Sorsok Háza projektet Schmidt Máriától és csapatától, akik már 2013 óta dolgoztak a múzeumon. 2019 eleje óta a Sorsok Házának kizárólagos gazdája és felelőse a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH). A Köves rabbi által felkért kutatói csapat pedig egy teljesen új koncepció kialakításába kezdett bele.

Változó felállás a Sorsok Háza projektnél - Új arcok, régi gondok

Nagy hallgatás övezi a Sorsok Háza leendő kiállítását. Schmidt Mária ugyan formálisan már nem vesz részt a projektben, de még így sem sikerült minden kételyt eloszlatni. A hányattatott előéletű Sorsok Háza 2019-ben végre megnyílik - jelentette be tavaly ősszel Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az új tervekről először június elején beszélt Köves, amikor azt egy kétórás előadás keretében bemutatta a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetségnek (IHRA). Az előadás tartalmáról és a Sorsok Háza új koncepciójáról nagyon kevés információ került nyilvánosságra. Most azonban eljutott lapunkhoz egy eddig titkolt dokumentum, mely minden eddiginél részletesebb betekintést enged a Köves-féle csapat elképzeléseibe.

Az EMIH logójával ellátott, House of Fates – Vision Document című 34 oldalas angol nyelvű anyagon a 2019 május másodikai dátum szerepel. Információink szerint ezen dokumentum alapján készült az előadás, melyet Köves júniusban prezentált. A Magyar Narancs e heti számában összefoglaljuk a dokumentum tartalmát, és részletesen bemutatjuk, hogy miként vélekedtek róla azok a történész, muzeológus és holokauszt-oktatási szakértők, akiknek megmutattuk az anyagot. Ebben a cikkben pedig teljes egészében publikáljuk a dokumentumot, mert úgy gondoljuk, hogy egy állami holokauszt múzeum létrehozását társadalmi párbeszédnek kell kísérnie.

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy ez egy nagyon vázlatos dokumentum, a Sorsok Háza új koncepciójának kialakítása egy hosszú folyamat, melynek első lépéseibe enged betekintést az irat. A birtokunkban lévő anyag májusi, azóta már valószínűleg előrébb tart a munka. Információink szerint ugyanis a Sorsok Házával kapcsolatos feladatokon folyamatosan dolgoznak a felkért szakértők. Úgy tudjuk, az egyes részterületek felelősei teljes szakmai autonómiát kaptak Kövestől, munkájukba nem szólnak bele kívülről.

(null)

(null)

Az általunk megkérdezett szakemberektől hallott legjobb vélemény szerint a dokumentum „színvonala oké, angolja rendben van és koherens a szerkezete”, a legrosszabb értékelés pedig úgy hangzott, hogy „zagyva közhely-gyűjtemény, ordít róla, hogy olyan külföldiek írták, akik nem ismerik a magyar holokauszt történetét”.

Amit talán a legfontosabb kiemelni, hogy a Schmidt Mária-féle koncepció leginkább kritizált elemei kikerültek az anyagból, látszik, hogy a készítők erre nagyon odafigyeltek.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsból kiderül, miként értékelik szakértők az eddig eltitkolt, most először publikált dokumentumot a Sorsok Háza új koncepciójáról.

A Magyar Narancs e heti számában interjút olvashatnak Kathrin Meyerrel, az IHRA ügyvezető titkárával is, akivel a holokauszt múzeumok létesítésnek nehézségeiről beszéltünk.

Digitális vásárlásra és előfizetésre itt van lehetőség.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.