Ilyen lesz a Sorsok Háza
sorsokhaza_MTI1925_1250_(1).jpg

Ilyen lesz a Sorsok Háza

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2019. szeptember 5.

Belpol

Eljutott a Narancshoz az eddig titkolt munkaanyag, amiből kiderül, milyen lesz a Sorsok Háza kiállítása. 2021-ben lehet a megnyitó.

Ahogy korábban a Magyar Narancs is beszámolt róla, a nemzetközi (elsősorban izraeli és amerikai) nyomásnak engedve Orbán Viktor elvette a Sorsok Háza projektet Schmidt Máriától és csapatától, akik már 2013 óta dolgoztak a múzeumon. 2019 eleje óta a Sorsok Házának kizárólagos gazdája és felelőse a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH). A Köves rabbi által felkért kutatói csapat pedig egy teljesen új koncepció kialakításába kezdett bele.

Változó felállás a Sorsok Háza projektnél - Új arcok, régi gondok

Nagy hallgatás övezi a Sorsok Háza leendő kiállítását. Schmidt Mária ugyan formálisan már nem vesz részt a projektben, de még így sem sikerült minden kételyt eloszlatni. A hányattatott előéletű Sorsok Háza 2019-ben végre megnyílik - jelentette be tavaly ősszel Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az új tervekről először június elején beszélt Köves, amikor azt egy kétórás előadás keretében bemutatta a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetségnek (IHRA). Az előadás tartalmáról és a Sorsok Háza új koncepciójáról nagyon kevés információ került nyilvánosságra. Most azonban eljutott lapunkhoz egy eddig titkolt dokumentum, mely minden eddiginél részletesebb betekintést enged a Köves-féle csapat elképzeléseibe.

Az EMIH logójával ellátott, House of Fates – Vision Document című 34 oldalas angol nyelvű anyagon a 2019 május másodikai dátum szerepel. Információink szerint ezen dokumentum alapján készült az előadás, melyet Köves júniusban prezentált. A Magyar Narancs e heti számában összefoglaljuk a dokumentum tartalmát, és részletesen bemutatjuk, hogy miként vélekedtek róla azok a történész, muzeológus és holokauszt-oktatási szakértők, akiknek megmutattuk az anyagot. Ebben a cikkben pedig teljes egészében publikáljuk a dokumentumot, mert úgy gondoljuk, hogy egy állami holokauszt múzeum létrehozását társadalmi párbeszédnek kell kísérnie.

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy ez egy nagyon vázlatos dokumentum, a Sorsok Háza új koncepciójának kialakítása egy hosszú folyamat, melynek első lépéseibe enged betekintést az irat. A birtokunkban lévő anyag májusi, azóta már valószínűleg előrébb tart a munka. Információink szerint ugyanis a Sorsok Házával kapcsolatos feladatokon folyamatosan dolgoznak a felkért szakértők. Úgy tudjuk, az egyes részterületek felelősei teljes szakmai autonómiát kaptak Kövestől, munkájukba nem szólnak bele kívülről.

(null)

(null)

Az általunk megkérdezett szakemberektől hallott legjobb vélemény szerint a dokumentum „színvonala oké, angolja rendben van és koherens a szerkezete”, a legrosszabb értékelés pedig úgy hangzott, hogy „zagyva közhely-gyűjtemény, ordít róla, hogy olyan külföldiek írták, akik nem ismerik a magyar holokauszt történetét”.

Amit talán a legfontosabb kiemelni, hogy a Schmidt Mária-féle koncepció leginkább kritizált elemei kikerültek az anyagból, látszik, hogy a készítők erre nagyon odafigyeltek.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsból kiderül, miként értékelik szakértők az eddig eltitkolt, most először publikált dokumentumot a Sorsok Háza új koncepciójáról.

A Magyar Narancs e heti számában interjút olvashatnak Kathrin Meyerrel, az IHRA ügyvezető titkárával is, akivel a holokauszt múzeumok létesítésnek nehézségeiről beszéltünk.

Digitális vásárlásra és előfizetésre itt van lehetőség.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.