Állami és önkormányzati hivatalok a NER szolgálatában

Bármit, bárhol, bármikor

  • Szalai Anna
  • 2018. december 22.

Belpol

Ha egy NER-lovag építkezni akar, akkor nincs előtte akadály: a kormány és hivatalai jó ügynökként mindent intéznek, pénzhiány, per, hatályos építési szabályozás nem probléma, igény szerint bontható és átépíthető lesz bármi.

„Nyilvánvalóvá vált, hogy a fideszes többség a miniszterelnök úr szotyipartnerének érdekei mellett tett hűségesküt” – fakadt ki még fővárosi önkormányzati képviselőként Csárdi Antal (LMP) a kopaszi-gáti beruházás 2016 végi tárgyalásakor. Azt is kérte, hogy a közgyűlés „ne süllyedjen a parlamenti jogalkotás szintjére”, mely szint szerinte nem más, mint „a kormányzati korrupció legalizálása”. A zömében kormánypárti polgármesterekből álló Fővárosi Közgyűlés azonban sem elhalasztani, sem módosítani nem volt hajlandó a budapesti rendezési szabályzat eseti jellegű módosítására a helyszínen kiosztott 40 oldalas előterjesztést. Sőt ügyrendileg szavazták le azt az ellenzéki kérést is, hogy szót adjanak – az egyébként nem éppen konfliktusvállalásáról híres – budapesti főépítésznek, mint ahogy nem tartották szükségesnek környezeti hatásvizsgálat lefolytatását sem. Még Tarlós István főpolgármester is azt dünnyögte a mikrofonba a szavazás végén: „Ez most nekem valamiért nem tetszik. Szeretem, ha valami fair, és ez most nem volt az.” Gy. Németh Erzsébet (DK) erre felvetette, talán az a baj, hogy megszavazta – de a városvezetőnek vélhetőleg nem volt más választása.

Szotyipartner

Az 56 hektáros területet Garancsi István üzletember, Orbán Viktor barátja vásárolta fel 2016 elején az állami Eximbank 16,5 milliárd forintos hitelének segítségével. A BudaPart projekt első ütemében mintegy 26 milliárd forintos beruházással két – összesen 256 lakást magába foglaló – lakóépület és egy 20 ezer négyzetméteres irodaház építéséhez láttak hozzá. Az összesen 6-7 ütemben megvalósuló ingatlanfejlesztés végére saját számításaik szerint 25 ezer ember dolgozik a területen, további 5-6 ezer ember pedig ott is él majd. A beruházás összértékét akkor 100 milliárdra becsülték. A rendezési szerződés keretében a fővárosnak, illetve a kerületnek felkínált 3,6 milliárd értékű út-, óvoda- és parképítés finoman szólva sem túlzó, főként, hogy ezek 80 százaléka a fejlesztési területen valósul meg. Bár a magyar önkormányzatok általában is gyenge érdekérvényesítők az ingatlanfejlesztőkkel szemben, ez az alku különösen erőtlenre sikeredett. Horváth Csaba (MSZP) hiába vetette fel, hogy a kért módosításokkal elérhető ingatlanérték-növekedést adóként fizettessék meg Garancsiékkal, a közgyűlés ódzkodott ilyesmire kötelezni a miniszterelnök barátját.

Budapest módosítás előtti településszerkezeti terve legfeljebb 65 méter magas toronyház építését tette lehetővé a területen. Csakhogy a Mol Nyrt. egy 120 méteres felhőkarcolóban látta megtestesülni a cég jelentőségéhez illő új székházát. A fővárosi képviselők a nagyratörő terveket készségesen kiszolgálva megszavazták a kért változtatást, holott a magassági korlát feloldásáról évtizedek óta ádáz vita folyt. A fővárosi engedékenység azonban önmagában kevés volt, hiszen a hatályos szabályozás értelmében a 65 méternél magasabb építményekre külön engedélyt kellett kérni, de ezzel együtt sem húzhattak fel 90 méteresnél magasabb épületet a fővárosban. A terv leghangosabb ellenzője Lázár János akkori kancelláriaminiszter volt, aki kijelentette: ha megépül, a Mol-székház „tájseb” lesz Budapest látképében. Ezt megakadályozandó be is nyújtott egy törvényjavaslatot Budapest látképének megőrzésére. Az új szabályozás a választások után lépett életbe. Kivétel azért mindig van. A Miniszterelnökséget akkor már Gulyás Gergely vezette, aki augusztusban egyszerre jelentette be a felhőkarcoló-építési tilalmat (90 méter feletti ház nem épülhet Budapesten, de a 65 és 90 méter közötti épületekre is bonyolult procedúra vár) és azt, hogy a Mol mégis megépítheti a felhőkarcolóját a Kopaszi-gátnál. Gyorsan hozzátette: nem kivételeztek, mert informális egyeztetésen a Mol mellett az OTP-nek és a Richternek is felajánlották a lehetőséget, de csak az olajtársaság élt ezzel.

Garancsi Istvánt aligha lepte meg a toronyház körüli fordulat, hiszen a Mol Campushoz hasonlóan sikerült építési engedélyt szereznie egy a cége által kivitelezett és részben finanszírozott római-parti lakóparkra. A Fővárosi Közgyűlés 1998-ban nyilvánította beépítésre szánt üdülőövezetté a 3 kilométeres Duna-parti sávot, ám a beruházók könnyedén átléptek ezen. Az üdülőnek álcázott lakóparkok burjánzását 2012-re elégelte meg a III. kerületi önkormányzat, és a területen változtatási tilalmat rendelt el. Ez 2015. januárig volt érvényben – akkor az időközben szükségessé vált karbantartási munkák miatt feloldották. Béres András, az Együtt–PM kerületi képviselője a következő év júniusában a tilalom ismételt elrendelését javasolta, de a testület napirendre sem vette a kérést. Októberben viszont már Tarlós István főpolgármester szorgalmazta a dolgot, mire a testület hirtelen kötélnek állt. Az önkormányzat tájékoztatása szerint összesen öt építési engedélyt adtak ki a két tilalom közötti időszakban, ezek egyikét a Római LakóPartot építő Terrassa Kft. kapta. A kivitelezést Garancsi építőipari cége, a Market Építő Zrt. vállalta, míg a finanszírozást a ma már szintén egyharmadrészt Garancsi tulajdonában lévő Duna Takarék. Az üzlet körül feltűnik még a Wallis-alapító, az energiaszektorban érdekelt MET-bizniszből Garancsival együtt részesedő Nagy György és egy másik milliárdos, Kedves Ferenc is. A Királyok útja és a Duna közötti telket az államtól vásárolták még 2007-ben, azután csak vártak, vártak a megfelelő pillanatra, ami el is jött.

A Market Építőt bízták meg a Rózsadomb tetején évek óta torzóként pusztuló SZOT-szálló átépítésével is. Bizalmi alapon. Az ingatlan tulajdonosa – a szállítmányozási cégé-ről ismert üzletember, Wáberer György – ugyanis az Alkotás úti Hillside Offices irodaházat is közösen építi Garancsival. Bevallottan bizalmi alapon választottak tervezőt is. A beruházó Rózsadomb Panoráma Kft. – a cég a W-New Holding Kft. közbeiktatásával Wáberer György tulajdonában van – ugyan kiírt egy országos tervpályázatot az épület arculatának megújítására, de a megbízást végül nem a tender győztese, hanem a CÉH Zrt. kapta. Mint később kiderült, a tervpályázat csupán azért kellett, mert azt a rendezési terv előírta.

Budapest Főváros Kormányhivatalának I. kerületi hivatala tavaly januárban adta ki az építési engedélyt, amelynek értelmében a korábbi szerkezetkész épület teljes elbontása után új, 100 lakásos lakóépületet húzhatnak fel, alatta 144 parkolóhellyel. Az ötemeletes társasház így az eredetinél csaknem 6 méterrel magasabb lesz. A helyi építési szabályzat lehetővé teszi a korábbinál magasabb épület építését, ha ehhez a II. kerületi önkormányzat is hozzájárul. Nos, megtette, bár volt némi fogcsikorgatás; Láng Zsolt II. kerületi polgármester százmilliós villája ugyanis éppen a fö­lötte lévő Apostol utcában épült fel néhány éve – véletlenül azt is pont a Market húzta fel.

A Budapest Világörökségi Alapítvány azonban majdnem beleköpött a levesbe. A városvédők szerint a Pest Megyei Kormányhivatal jogsértő módon mondta ki, hogy nem szükséges környezeti hatásvizsgálatot lefolytatni. Hol­ott van itt barlang, meleg vizű forrás, ráadásul az UNESCO Világörökségi Központjának igazgatója is aggodalmát fejezte ki a városképet markánsan befolyásoló látványelem miatt. Korompay Katalin, az alapítvány főépítésze a HVG-nek akkor azt is kifogásolta, hogy a kerületi és a fővárosi döntések a korábbi félkész ház lehetséges átalakítására alapoztak, pedig ez egy új épület – és egy új helyzetben új döntéseket kellett volna hozni. Perrel fenyegetőztek, ami akár a projektnek is betehetett volna. Az alapítvány azonban végül elhallgatott.

Per nem akadály

Garancsi, Hernádi Zsolt és Csányi Sándor a város más pontján is együtt épít. Az Andrássy út 3. szám alatti egykori Saxlehner-palotát a benne lévő, külön-külön nyilvántartott 40 ingatlannal 328 millió forintért adta el a kerületi önkormányzat 2004-ben, jóllehet a szakvélemények szerint legalább 1,2 milliárd forintot ért. A szóban forgó épületben akkor már negyven éve működő Postamúzeum pert indított, mondván, az A3 Kft. még be sem volt jegyezve, amikor a VI. kerület eladta neki a palotát feltűnően alacsony ár ellenében. Azt is vitatták, hogy az A3 Kft.-t 2007-ben felvásárló CD Hungary valóban tulajdonosa az épületnek, hiszen szerintük az A3 sem volt az. A perben csatlakozott hozzájuk a Fővárosi Főügyészség is, amely további 11 pontban talált kifogásolnivalót az adásvételben. A CD Hungaryt némi cégáttéten keresztül Garancsi, Hernádi, Csányi érdekeltségei tulajdonolják. A perben 2015-ben tanúként Garancsit is meghallgatták, de a Postamúzeum addigra elköltözött a házból, a Market pedig megkezdte a palota átépítését, amelyet jövőre fejeznének be.

A Saxlehner-palotától alig egy sarokra lévő Hotel Moments és az Andrássy út 52. szám alatti egykori bérház szintén az övék. Az épületek a Postamúzeum épületéhez hasonlatosan a szocialista kerületvezetés alatt kerültek kétes üzletek során új gazdához. A palotákat hármas cserével megszerző CD Comission Kft. szintén a CD Hungary érdekeltségébe tartozott, amelyben épp a csereügylet idején volt ügyvezető Garancsi István. A két épületet kicsit később áttették az A8-52 Kft.-be, amelynek tulajdonosa szintén a Garancsi–Csányi–Hernádi trió. Az ügyben indult nyomozást 2014 májusában lezárták – derítette ki a 24.hu. Az egykori Schossberger-palotában – Andrássy út 8. – kialakított 99 szobás négycsillagos Hotel Moments tavaly egymilliárdos forgalom mellett 400 millió forintos hasznot hozott a tulajdonosoknak; érthető, hogy a másik bérházból is szállodát csinálnának. Csakhogy ehhez az Andrássy út 52. szám alól előbb ki kellett penderíteni a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 84 éve ott működő fiókkönyvtárát. Nos, ez az akadály is elhárult. A Fővárosi Önkormányzat – Bagdy Gábor, Budapest vagyonügyeiért felelős Fidesz–KDNP-s főpolgármester-helyettes javaslatára – tavaly eladta a hiányzó tulajdonrészt az A8-52 Kft.-nek, így a könyvtárnak mennie kellett. A terézvárosi önkormányzat Magyar Narancsnak adott tájékoztatása szerint az építési engedélyeket a fenti műemléki védettségű épületekre a fővárosi kormányhivatal adja ki, a kerület csupán településképi szempontból véleményezi azt.

De ha úgy alakul, akkor az utcaképi védettséget azért törlik.

A Paulay Ede utca 52. szám alatti neoreneszánsz épület egykoron a TÜV irodaháza volt, a házat előbb a VD Alfa szerezte meg, utóbb továbbadta az Enerin Közvilágítási II. Kft.-nek, az pedig a P52-nek – Szivek Norbertnek mindháromhoz volt köze. (A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. éléről nemrég távozott Sziveket az Orbán-vő Tiborcz István kijáróembereként emlegetik.) A lánc utolsó elemét, a P52 Kft.-t tavaly értékesítették és vele az új tulajdonosra szállt az 1885-ben épült neoreneszánsz palota. Sziveknek 74 százalékos tulajdonrésze volt a cégben, de a többiek is kiszálltak. A vevő a szomszédos egykori Párizsi Nagy Áruházat is felvásárló Divatcsarnok Projekt Zrt., amelyet a Lázár Jánossal időnként együtt vadászó osztrák-liechtensteini milliárdos Max Turnauer birtokol. A terézvárosi kormánypárti képviselők egyébként úgy szavazták meg a hat éve fennálló utcaképi védettség törlését, hogy még egy látványtervet sem láttak a helyére szánt épületről.

A kormány trükkösebb volt. Az Apáczai Csere János utca és a Vigadó tér sarkán álló műemléki védettséget élvező egykori MAHART-székház nem rombolható le teljesen, de a kormány engedélyével a homlokzat mögött minden bontható. Az épület belseje ráadásul meglepően ép, egyedi kialakításában minden a hajózásra emlékeztet: a csillárok hajókerék alakúak, a lépcsőkorlátok hajókorlátot imitálnak, gyönyörű ólomablakok díszítik. Az épület sorsa azonban két éve megpecsételődött. Az ingatlan 2016-ban került a Szivek érdekeltségébe tartozó Fortuna Prince Kft., illetve a Tiborcz-féle BDPST Zrt. birtokolta Viona Kft.-hez. A székházat is befogadó tömbbe ötcsillagos hotelt álmodott Orbán veje. Az ingatlanfejlesztést idén júliusban nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánították, és az Eximbank mindjárt folyósított is hozzá 15 milliárd forint hitelt. Az előbbiről szóló kormányrendelet szeptemberi módosítása pedig szabad kezet adott az épület kibelezéséhez, azzal a körmönfont megfogalmazással, hogy „az épületek részleges bontására csak a közterület felé eső utcafronti homlokzati rész teljes megtartásával kerülhet sor”. Vagyis a többi elbontható.

Vendégpáholy

A fenti kormányrendelet egyúttal megoldotta Orbán Viktor török barátjának, Adnan Polat üzletembernek a problémáját is, aki a Közvágóhídnál épít grandiózus negyedet. (Az ingatlanra már be is jegyeztek 22 millió euró jelzálogot egy török érdekeltségű holland bank javára.) A beruházás környezetvédelmi hatástanulmányából kiderül, hogy a 4,6 hektáros területen 1232 lakás, 45 ezer négyzetméternyi iroda épül, 8 ezer négyzetméter jut éttermeknek és boltoknak, de bezsúfolnak még egy 200 szobás hotelt is. A 7–12 emeletes házak alatt kétszintes mélygarázs húzódik majd.
A beruházó alapvetően azzal számol, hogy az itt élők, dolgozók, illetve a boltok és bárok vendégei elsősorban a közösségi közlekedést használják (nyilván a 2-es villamossal utaz­nak), a tanulmány készítői ezzel együtt is napi 4400 gépjárművel többet várnak a már most is erősen zsúfolt Soroksári útra, igaz, szerintük ez nem okoz jelentős változást a környező közutak használatában.

Az egykori Vágóhíd összesen 12 hektáros területének csaknem felét Ináncsy Miklós húsnagykereskedő évekkel ezelőtt eladta, itt épül most a City Home egy része. (A szomszédos, 1,3 hektáros telken készül az Allure Residence lakópark.) A megmaradt 4,6 hektárt Adnan Polat cége, az APD Real Estate Kft. tavaly vette meg. A kerületi és a fővárosi szabályozási terv módosítása éppen akkor készült, de Polat egy kerületi önkormányzattal kötött 300 millió forintos területrendezési szerződéssel szépen megolajozta a jogalkotás kerekeit. Három hónappal azután, hogy a telek az APD Kft. nevére került, már a főváros is jóváhagyta, hogy az addigi legfeljebb 16 méter helyett akár 45 méter magas házakat is építhessenek a területre. Az előírt zöldfelület-arányt így is csak azzal a trükkel sikerül teljesíteni, hogy az épületek egy része zöld tetőt kap. Közben sorra elhárult minden más akadály is. Egy nagyszabású rendőrségi razzia után az önkormányzat azonnali hatállyal bezáratta a vágóhíd romos épületében működő R33 szórakozóhelyet. A nyár közepén a kormányfő vejének belvárosi szállodaépítésével együtt ezt is kiemelt beruházássá nyilvánították, szeptember végén pedig szintén a vő vállalkozásával egyidejűleg további engedményeket kaptak. Így nem kell beszerezniük az építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt, és a településképi véleményezési eljárást is megspórolhatják. Egy korábbi örökségvédelmi szakvélemény egyébként csak a víztornyot és a bejárati épületsort tartotta megtartásra érdemesnek. A negyedet tervező londoni Chapman Taylor építésziroda által készített – a cég honlapjáról időközben lekerült – látványterveken ezek mellett a terület védjegyévé vált bikaszobrok is szerepeltek. Jelenleg az épület egyetlen eleme sincs rajta a védett épületek listáján.

Mindezen könnyítések ellenére az APD erős csúszásban van saját ütemtervéhez képest, amely szerint októberre már elbontották volna a meglévő épületeket. Összesen 2300 tonna betontörmeléket, 600 tonna acélt és 260 tonna speciális figyelmet kívánó azbeszttartalmú építési hulladékot kell elszállítani a területről. A Magyar Narancs kérdésére a fővárosi kormányhivatal azt válaszolta, hogy az ügyben eljáró V. kerületi hivatal eddig nem adott ki építési engedélyt az érintett ingatlanra, sőt folyamatban sincs építési engedélyezési eljárás a Közvágóhíd területére. De semmi kétség, majd ha kérik, megkapják az engedélyt.

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.