Ellenzéki pártok a főpolgármester-jelölti előválasztásról

Ha a sarkukra állnak

Belpol

„Budapest a Fidesz minden gazdasági és politikai ellehetetlenítési kísérlete ellenére sem simult bele teljesen a NER-be. Az ellenzék a fővárosban újraépíthetné magát, ám erre egyelőre semmi jel nem utal” – így indítottuk a már bejelentkezett ellenzéki főpolgármester-jelöltekről szóló cikkünket (lásd: Próbakör, Magyar Narancs, 2018. november 8.), és bár drámai változás nem történt az azóta eltelt két hét alatt, a körvonalazódó főpolgármester-jelölti előválasztás legalább gondolkodásra készteti a pártokat. Budapest és a főpolgármesteri poszt jelentőségével, úgy tűnik, mindenki tisztában van, ahogyan azzal is, hogy a 2019-es önkormányzati választásoknak igenis lehet szerepe a NER megbontásában; és hogy ellenzéki győzelemre mindenekelőtt a fővárosban és néhány nagy-, illetve közepes városban nyílik esély.

A tervezett főpolgármester-jelölti előválasztás – amelynek szorgalmazói abból a megfontolásból indulnak ki, hogy a Fidesz jelöltje, Tarlós István jelenlegi városvezető ellen egyetlen közös ellenzéki jelöltnek van esélye – az MSZP projektje, és bár a lehető legszélesebb konszenzust igyekszik elérni az ügyben, kérdéses a vállalkozás kimenetele.

A dolgok jelenlegi állása szerint az előválasztáson bárki elindulhat, ha összeszed minimum 2 ezer támogató aláírást január 9. és 23. között. Akinek ez sikerül és aláír egy értéknyilatkozatot, miszerint demokratikus elveket vall, azt nyilvántartásba veszik és részt vehet a január 28. és február 3. között megrendezendő főpolgármester-jelölti előválasztáson. Az online előválasztáson csak előzetesen regisztrált szavazók voksolhatnak; a regisztrációt személyesen lehet intézni december 27-én és 28-án, valamint január 9. és 23. között. (Az internetes szavazást főként a külföldön élő választók miatt tették lehetővé, közülük is csak azok élhetnek ezzel, akik a fenti időpontokban hazalátogatnak.) Egyébként szavazni személyesen a kijelölt helyiségekben lehet, az urnákat a pártirodák mellett erre vállalkozó civil szervezeteknél, néhány politikai elemzőcég székhelyén és a város öt különböző helyszínén felállított sátrakban helyezik el. A beérkezett voksokat a február 3-án délre tervezett urnazárás után a pártok delegáltjaiból, valamint adatvédelemben és választási procedúrákban jártas szakemberekből álló bizottság számlálja össze. Az előválasztási bizottság fenntartja magának a jogot, hogy tömeges csalás gyanúja – például nagyszámú fiktív átjelentkezés – esetén ne hirdessen eredményt.

Ez tehát az MSZP ajánlata. A Narancs arra volt kíváncsi, hogy mit gondolnak az ellenzéki pártok magáról az előválasztásról és a szocialista kezdeményezésű akcióról. Bár próbáltunk információt szerezni a lehetséges koordinációról is – hiszen Budapesten a kerületi polgármesterjelöltek és az egyéni önkormányzati képviselőjelöltek tekintélyes száma kellő alap az észszerű kompromisszumokhoz –, erről most alig valamit tudtunk meg. Pedig – és ezt a pártokban megint csak józanul látják – egy főpolgármester-választási siker esetén elengedhetetlen az ellenzéki többségű közgyűlés. Ami, tekintettel a Fidesz jól átgondolt tervére a fővárosi önkormányzatiság további megnyirbálására, korántsem lenne elegendő Budapest nyugodt kormányzásához – a politikai jelentősége viszont annál nagyobb lehetne.

 

Tüttő Kata, az MSZP fővárosi alelnöke

Magyar Narancs: Az MSZP a legfőbb támogatója a főpolgármesteri előválasztásnak. Ön szerint miért fontos ez?

Tüttő Kata: Azért van értelme az előválasztásnak, mert ma több az ambíció, ezért abban bízunk, hogy nem csak pártok fognak jelöltet állítani. Ez egy hasznos intézmény lehet arra, hogy egy olyan személy, akinek még nincsen politikai tapasztalata, megtudja, mivel jár egy kampányolás, egy választás. Jó főpróba lehet arra, hogy eldöntse, élesben is akarja-e vállalni.

MN: Véleménye szerint Budapestnek milyen sürgős változásokra lenne szüksége?

TK: Azt szoktam mondani, ha én lennék holnaptól a főpolgármester, akkor az első dolog, ami az asztalomra kerülne, az a lakhatás ügye lenne. Ma Budapesten nincs elég lakás, és ami van, annak is egy része szállodaként üzemel. Szociális bérlakásból is kevés van. Az önkormányzati lakások zöme pedig tragikus állapotú. Az, hogy beázott, penészes ingatlanokat kínál például a Hegyvidéki Önkormányzat a rászorultaknak, szégyen. Vagyis a legsürgetőbb ügy a szociális és bérlakások rendbe tétele, illetve szabályozni kellene azt, hogy a budapesti lakásokat tartós lakhatásra használják, ne egy-két éjszakára adják bérbe.

MN: Tegyük fel, hogy ellenzéki főpolgármester lesz Tarlós István helyett. A Fidesznek még így is maradnak eszközei arra, hogy ellehetetlenítse az új főpolgármester munkáját. Az ellenzék ebben a helyzetben mit tud tenni?

TK: Szokták azzal rémisztgetni egymást az ellenzéki politikusok, hogy a Fidesz bármit megtehet, de én 12 évig ott voltam a Fővárosi Közgyűlésben és sokkal jobban látom belülről, hogy milyen lehetőségek vannak. Azt gondolom, hogy ez egy bürokrata hozzáállás. A bürokráciával sok mindent megtehet a Fidesz, de egy politikai vezetéssel már kevésbé. Budapest egy ellenzéki főváros, és a budapestiek mást gondolnak a világról, az együttélésről, a közösségről. Budapest gazdaságilag is erős város. Ha a kormány háborút fog vívni Budapesttel, akkor a fővárosiak kezében lesz eszköz arra, hogy megvédjék az érdekeiket.

 

Karácsony Gergely XIV. kerületi polgármester, a Párbeszéd társelnöke

Magyar Narancs: Egy kiszivárgott hangfelvétel alapján hasonlóképpen áll most a főpolgármester-választáshoz, mint annak idején a miniszterelnök-jelöltséghez. Miért hagyta magát erre is rábeszélni?

Karácsony Gergely: Még nem döntöttem arról, hogy indulok-e a főpolgármester-választáson. A legfontosabb számomra, hogy kerületi polgármesterként folytassam a Zuglóban elkezdett munkámat.

MN: Pedig úgy tűnt, hogy elindul, amennyiben ön jön ki az előválasztásból győztesen.

KG: Számos olyan feltétel van, aminek időt kell hagyni, hogy teljesüljön. Nagy valószínűséggel indulok, de vannak dolgok, amelyeket – nem magamért, hanem a közös ügyért – szeretnék elérni. Elsősorban egy olyan előválasztási rendszert kell megalkotni, amely minden indulónak megfelel, beleértve Puzsér Róbertet is.

MN: Nem csupán egy kommunikációs fogás ez? Hiszen így nem romlik annyit a megítélése, ha nem ön jön ki győztesen.

KG: Nincs arra garancia, hogy bármelyik ellenzéki jelölt le tudja győzni Tarlós Istvánt, a Fidesz mindent meg fog tenni azért, hogy ez ne sikerüljön. Ugyanakkor, ha rám szavaznak a legtöbben, akkor ki vagyok én, hogy ne vegyem ezt a felhatalmazást komolyan?

MN: Azzal, hogy így kommunikál, nem rontja az esélyeit?

KG: Két választásom van: vagy nem mondok igazat, vagy igazat mondok, amiről a támogatók eldöntik, hogy szimpatikus-e nekik vagy sem.

MN: Mi motiválja?

KG: Szeretnék olyan országban élni, ahol a főpolgármester nem azt tartja a legfontosabbnak, hogy alkut kössön egy olyan miniszterelnökkel, akinek a kormánya több alkalommal szénné égette a fővárost és magát a városvezetőt is.

MN: Mi történik akkor, ha Puzsér Róbert nem megy bele az előválasztásba, de elindul a főpolgármesteri címért?

KG: Az nagyon rossz forgatókönyv lenne. Mindent meg kell tenni azért, hogy ne legyen versengés az ellenzéki oldalon. Ha több jelölt maradna, akkor sokan nem mennének el szavazni, mert azt éreznék, hogy ez egy lefutott mérkőzés.

MN: Főpolgármesterként lenne mozgástere?

KG: Budapesten lefejezték az önkormányzatiságot: rengeteg feladatot elvett a fővárostól a kormány, a költségvetés a felére csökkent, háttérszámítások szerint pedig az adósságállomány 2020-ra mintegy 150 milliárdra fog nőni. Éppen ezért meg kell mutatni a Fidesznek, hogy óriási szavazatveszteséget hozhat neki, ha ezt a politikát folytatja. Egy olyan polgármester, aki a nyilvánosság erejével fel tud lépni, komolyabb ellensúly a Fidesszel szemben, mint egy olyan, aki jó viszonyt ápol a miniszterelnökkel. A főpolgármester-választás befolyásolhatja azt, hogy megváltozik-e a széljárás a politikában: egy alulról felfelé működő demokrácia lehetőségét mutathatja meg egy felülről alulra diktáló autoriter rendszerrel szemben.

MN: Az MSZP és a Párbeszéd rendezni tudja az időként előkerülő konfliktusait?

KG: Szerencsére az elmúlt időben ezekből keveset lehetett látni. Nekem egyébként nem az MSZP országos és fővárosi vezetésével van konfliktusom.

MN: Akkor kivel?

KG: Bizonyára ki tudja számolni.

MN: Tarlós István és Orbán Viktor a napokban kötött egy 15 pontból álló megállapodást Budapest felvirágoztatására. Ön lát garanciát arra, hogy a benne foglaltak megvalósulnak?

KG: Az Orbán-rendszerben csak arra van garancia, ami a miniszterelnök hatalmi érdekeit szolgálja. Ha a fővárosiak a sarkukra állnak és megválasztanak egy ellenzéki főpolgármestert, akkor világossá teszik, hogy velük húz ujjat Orbán. Márpedig ha a Fidesz Budapesten lenullázza magát, veszélybe kerülhet a parlamenti többsége a következő választáson.

MN: Kemény tárgyalópartnere lenne a miniszterelnöknek?

KG: Ha engem választanak meg, akkor a lehető legkonstruktívabban állnék a kormányhoz, függetlenül attól, hogy mit gondolok a politikájuk egészéről. Ha a tagjai tartják a szavukat és Budapest érdekeit nézik, akkor ehhez igazítanám a hozzáállásomat. Ha nem, akkor éreztetném velük, hogy van vesztenivalójuk.

 

Gréczy Zsolt országgyűlési képviselő (Demokratikus Koalíció)

Magyar Narancs: Arató Gergely frakcióvezető-helyettes azt nyilatkozta, nem döntöttek arról, lesz-e a pártnak indulója az előválasztáson.

Gréczy Zsolt: Meg kell várnunk, hogy az MSZP és a Párbeszéd konfliktusa hogyan zárul. Szeretnénk, ha megneveznék azt a jelöltet, akit alkalmasnak találnak.

MN: Erre van az előválasztás.

GZS: Előválasztás nélkül is meg lehetne nevezni azt a személyt, aki képes Tarlós Istvánt leváltani.

MN: Nem arról van szó, hogy a pártnak – eltekintve attól, hogy túlságosan megosztó személyiség – nincs még egy olyan karizmatikus politikusa, mint Gyurcsány Ferenc?

GZS: Több olyan személy van a pártban és annak holdudvarában, aki alkalmas lenne erre a posztra.

MN: Kikre gondol?

GZS: Nem nevezem meg őket.

MN: Horváth Csaba és Karácsony Gergely közül ki az alkalmasabb jelölt?

GZS: Nincs a DK-nak erről álláspontja.

MN: Puzsér Róbertről mi a véleménye?

GZS: Erőteljesen a Fidesz és az LMP környezetéből érkezik. Semmi jelét nem mutatta annak, hogy alkalmas lenne egy város vezetésére.

MN: Miből gondolja, hogy a Fidesz és az LMP környékéről érkezik?

GZS: Olyan emberek álltak ki mellette, akiket nem vádolhatok azzal, hogy túl távol lennének a Fidesztől.

MN: Ungár Péterre gondol?

GZS: Például.

MN: Ha Puzsér nem megy bele az előválasztásba, de elindul a főpolgármesteri székért, az hogyan befolyásolhatja a végeredményt?

GZS: Nem tudom, de ha a közös ellenzéki jelölttől vesz el fontos szavazatokat, az súlyos politikai felelősség.

MN: Mi történik, ha tényleg ellenzéki főpolgármester lesz?

GZS: Megüzennénk az országnak és még azon is túl, hogy Magyarország le akarja rázni magáról a diktatúrát. Annak pedig meglenne a következménye, ha Orbán büntetni akarná Budapestet egy elvesztett választás miatt.

MN: Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkári kinevezése mennyire helyezi át a budapesti hatalmi súlypontot?

GZS: Ha Budapesten megbukik a Fidesz, akkor Orbánnak meg kell gondolnia, hogy mi legyen a következő lépése, függetlenül Fürjes államtitkártól.

Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja

Magyar Narancs: A Momentum részt fog venni a főpolgármesteri előválasztáson?

Hajnal Miklós: Jelenleg az az álláspontunk, hogy nem. A novemberi–decemberi előválasztást mindenképpen elhamarkodottnak tartottuk volna, a mostani, január–februári időpont már egy fokkal jobb, de még mindig azt gondoljuk, hogy ilyen hamar nem lehet kiválasztani a megfelelő jelöltet. Nem az a cél, hogy minél hamarabb legyen valaki, hanem az, hogy a lehető legjobb kihívót találjuk meg a végére.

MN: Csak az időponttal van gondja a pártnak?

HM: Nem biztos, hogy az előválasztás a legjobb módszer a legalkalmasabb főpolgármester-jelölt kiválasztására. Azt gondolom, hogy egy olyan közvélemény-kutatás, mint amit a Belvárosban rendeltünk meg az országgyűlési választások előtt, akár reprezentatívabb is lehet, mint egy előválasztás.

MN: Ha marad az MSZP által vázolt előválasztási menetrend, a Momentum kimarad a folyamatból?

HM: Valószínűleg igen. Az sem teljesen tiszta számomra, hogy miként lehet kikerülni, hogy a Fidesz meghekkelje az előválasztást. Molnár Zsoltnak ezzel kapcsolatban ellentétes nyilatkozatai voltak, de azzal érvelt, hogy fideszesek azért nem akarnának az előválasztáson részt venni, mert nem szeretnének bekerülni egy ellenzéki adatbázisba. Ez szerintem nem elég biztosíték, sőt a fideszesek nagyon is részt vennének, hogy például leszavazzanak a szerintük leggyengébb jelöltre. A reprezentativitás és a meghekkelhetőség a két legfontosabb aggály. Foglalkozunk a kérdéskörrel, gondolkozunk azon, hogyan lehetne ezt jobban csinálni, de mi még nem tartjuk ezt időszerűnek.

MN: Ha mégis részt vesz a Momentum az előválasztáson, akkor elfogadja azt a feltételt, hogy a végén beáll a győztes mögé, még ha az nem is a párt jelöltje?

HM: Mindenképpen azt szeretnénk, hogy egy ember álljon szemben Tarlós Istvánnal, tehát ha belemegyünk az előválasztásba, vállaljuk a feltételeit és következményeit is.

MN: Más településeken hogyan választanák ki a legalkalmasabb jelöltet, elképzelhetőnek tartanak kis előválasztásokat?

HM: Szerintem a legtöbb településen nem arról kell beszélni, hogy egy-egy pozíciót ki kapjon meg, hanem arról, hogy lesz-e egyáltalán elegendő nem kormánypárti jelölt. Nagyon meglepődnék, ha előválasztásokra volna szükség, ezeken a településeken inkább az kell, hogy józan ésszel belássuk, kik a legjobb jelöltek, és ennek megfelelően felosszák egymás között a körzeteket a pártok, hogy ne egymásra induljanak rá. Több vidéki településen már meg is indultak ezek az egyeztetések, mi pedig készek vagyunk kompromisszumra, az például biztos, hogy ellenzéki polgármesterekre nem indítunk saját jelöltet.

Kanász-Nagy Máté elnökségi tag, titkár (LMP)

Magyar Narancs: Ott lesz az LMP a főpolgármester-jelölti előválasztáson?

KNM: Az LMP álláspontja ebben nem változott, mi korábban is azt mondtuk, hogy előválasztást egy pártcsaládon belül szokás tartani. Mi viszont egyedül vagyunk a zöld-ökopolitikai térfélen, ezért maximum a saját pártunkon belül döntünk a jelölt személyéről.

MN: Tehát az MSZP vázolta előválasztáshoz semmiképpen sem csatlakoznak?

KNM: Ez egyáltalán nem merült fel. Ami a főpolgármester-jelölt személyét illeti, egy kérdés van, amit év végéig el fogunk dönteni, mégpedig az, hogy támogatjuk-e Puzsér Róbertet. Ez a decemberi kongresszuson dől el.

MN: Más jelölt neve nem is merült fel?

KNM: Most arról lesz döntés, hogy Puzsér Róbertet támogatjuk-e. Amennyiben a kongresszus úgy dönt, hogy nem, akkor nyilván megy tovább a folyamat, és keressük a megfelelő jelöltet.

MN: Ha az LMP beáll Puzsér Róbert mögé, ő pedig részt vesz az előválasztáson, mi lesz?

KNM: Várjuk meg a döntést, bár én egyébként jó esélyét látom annak, hogy Puzsér Róbertet és a Sétáló Budapest nevű programját támogatni fogjuk. Ha így lesz, és ő részt vesz az előválasztáson, akkor az számunkra is egy olyan helyzetet teremt, amivel kezdeni kell valamit, hiszen mi is részesévé válunk ennek a folyamatnak.

MN: Ha Puzsér kiesik az előválasztás során vagy visszalép, az LMP támogat egy közös ellenzéki jelöltet?

KNM: Biztos vagyok benne, hogy ha Puzsér Róbert elindul, meg fogja nyerni ezt az előválasztást. De azt nem látom elképzelhetőnek, hogy az LMP egy baloldali főpolgármester-jelöltet támogasson, gondolok itt Horváth Csabára vagy Karácsony Gergelyre. Egy konszenzusos független, esetleg civil jelöltre viszont nyitottak vagyunk, de egyelőre Puzsér Róbertről szeretnénk meghozni a döntést. Egy olyan független jelöltnek látjuk őt, aki be tudja húzni a bizonytalan, korábban nem voksoló szavazókat, és ezzel le lehet győzni Tarlós Istvánt.

MN: Más településeken egyeztetni fognak a jelöltek személyéről az ellenzéki pártokkal?

KNM: Minden egyes település más megoldást igényel. Sok helyen már elindult az egyeztetés arról, hogy milyen konstrukció vezethet sikerre, de ennek még az elején tartunk.

MN: Attól akkor nem zárkóznak el, hogy koordináljanak a többi párttal?

KNM: Úgy fogalmaznék, hogy ha egy adott városban egyetlen közös ellenzéki jelölt vezethet győzelemre, akkor nem zárkózunk el ettől.

 

Stummer János, a Jobbik alelnöke

Magyar Narancs: Az eddigi nyilatkozatokból kiderül, hogy a Jobbik elzárkózik a főpolgármesteri előválasztástól. Miért?

SJ: A pártnak elég határozott a véleménye: ez a baloldali pártok házi cirkusza, nem kívánunk részt venni benne.

MN: Mennyire fontos a pártnak Budapest, tekintve, hogy itt sosem volt kifejezetten erős?

SJ: Azzal mindenki tisztában van, hogy Budapest helyzete befolyásolja az egész országot, hiszen ez a város termeli ki a mindenkori magyar GDP mintegy 40 százalékát. Mi is látjuk annak a jelentőségét, hogy miért fontos az, hogy Budapesten jól működjenek a dolgok. A soron következő önkormányzati választás ebből a szempontból kiemelten fontos. Az újabb parlamenti kétharmaddal felruházott kormánynak nagyon nem mindegy, hogy a főváros hogyan áll ki önmagáért. Az áprilisi választás óta egyébként Budapesten megnövekedett a mi szavazóink száma is, tehát az sem mindegy, hogyan vágunk neki a következő néhány hónapnak. Ugyanakkor a párton belül a legfontosabb stratégiai döntések még nem születtek meg.

MN: Tehát arról sem tud nyilatkozni, hogy együttműködnének-e más pártokkal, például az LMP-vel?

SJ: Még nem tartunk itt a gondolkodásban, mivel – ahogy mondtam – még nem születtek meg a fontos döntések. Látjuk, hogy egyesek gyorsítani szeretnék a folyamatokat, mi viszont azt mondjuk, még áll előttünk egy európai parlamenti választás, ami a Jobbiknak nagy esemény és feladat lesz.

MN: Milyen lehetőségei maradnak az ellenzéknek, ha a Fidesz tovább csorbítja az önkormányzatiságot, és ennek következményeként majdhogynem mindegy lesz, ki Budapest főpolgármestere?

SJ: A kormánynak minden hatalmi eszköze megvan arra, hogy ilyen helyzetet teremtsen, de a mindenkori főpolgármester – legyen az bármelyik párt tagja is – akkor tudja érvényesíteni az akaratát, ha a Fővárosi Közgyűlésben stabil többsége van. Így képes és tud keményebben politizálni.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.

Hálók és halászok

Harmincnégy év telt el a rendszerváltás egyik meghatározó mozzanata, a Dunagate-botrány, azaz a Kádár-kor belső elhárításának dekonspirálódása óta. A közvélemény érdeklődése azóta sem lankadt, az izgalom fenntartásáról pedig rendre gondoskodtak az ancien régime állambiztonsági hagyatékát ellentmondásos módon kezelő kormányzatok.