„Az, amitől végig tartottunk, ennek a tervezetnek az elfogadásával válik majd visszavonhatatlanul valósággá” – vélik lapunknak nyilatkozva oktatási szakemberek. Június 15-én nyújtott be két egyéni képviselő (Hoppál Péter és Michl József tatai polgármester – mindketten oktatási bizottsági tagok) több mint 40 pontra kiterjedő módosító javaslatot a tavaly év végén elfogadott köznevelési törvényhez, és ugyanők, ugyanakkor további súlyos változtatásokat tartalmazó módosítókat adtak be a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényhez is. Pontokba szedtük, mi a baj a közoktatási katasztrófát továbbmélyítő ötletekkel.
A két módosítás természetesen álegyéni képviselői javaslat, ahogy azt már megszokhattuk. Ezt az indoklás bizonyítja: arra hivatkoznak a képviselők, hogy a köznevelési törvény módosítására azért van szükség, mert a járási szint bevezetése a közigazgatásba az iskolaügyet is érinti. Kérdés, hogy ha ehhez kell hozzáigazítani az oktatásszervezést, ezt a feladatot miért két kóbor képviselő oldja meg az illetékes minisztériumok helyett. Hasonlóképpen: miért nem a minisztérium igazítja hozzá a köznevelési törvényhez a tankönyvekre vonatkozó szabályozást?
- A módosított törvény állami intézmény-fenntartási központok létrehozását írja elő, ezek lesznek az államosított iskolák fenntartói, melyeknek ezentúl nem lesz önálló költségvetésük sem. Ez ad absurdum azt is jelentheti, hogy a WC-papír beszerzését is kiveszik az iskola hatásköréből.
- Világosan elválik egymástól a fenntartói és a működtetői szerep, vagyis a települési önkormányzatok immár bizonyosan csak az iskoláknak helyet adó, tulajdonukban lévő ingatlanok karbantartásával, működtetésével törődhetnek (3000 fő alatti települések, sőt indokolt esetben ennél nagyobbak is mentesülnek ettől a tehertől is). A helyhatóságok a területükön működő iskolák életébe egyéb szempontból nem szólhatnak bele, sőt…
- …Nemcsak az állami intézményfenntartó központok által működtetett iskolák vezetőit nevezheti ki az oktatásért felelős miniszter, hanem a magán- és egyházi iskolák vezetőinek kiválasztásába is lesz beleszólása. Túlzás, hogy ezeket az iskolákat államosítanák, mert a tervezet szerint csak akkor tagadhatja meg egyetértését a fenntartó egyháztól vagy magánalapítványtól a miniszter, ha a kinevezési folyamatban törvénysértést észlel. (Az sem változik, hogy az egyházi iskolák is engedélyeztethetnek a maguk számára saját, alternatív kerettanterveket.) Így is kérdés azonban, milyen természetű törvénysértés veszélye áll fenn, amikor egy egyház vagy alapítvány saját iskolája élére vezetőt választ, és hogy az esetleges jogsértés megállapítását miért nem lehet a bíróságra hagyni. Gyanús, hogy a javaslat csak a további önkényeskedés számára nyithat jogi kiskaput.
- Csak akkor lehet új iskolát alapítani, ha tervezett működtetése összhangban van a miniszter által („a kormányhivatalok közreműködésével és a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével”) elkészített köznevelési-feladatellátási tervekkel. A már működő iskolák alapító okiratait is felülvizsgálják abból a szempontból, hogy megfelelnek-e az új törvény előírásainak is.
Még jó, hogy ülnek
Fotó: MTI
- A módosító javaslat még a diákönkormányzatok, diák-sportegyesületek, iskolaszékek, szülői szervezetek stb. működését is központilag kívánja szabályozni. (Ez, véleményünk szerint, kifejezetten komikus pontja a tervezetnek.)
- A tankönyvpiac rendjét módosító törvény a tankönyv-engedélyezési eljárás szakmai rendje és az itt születő testületi döntések mellett lehetővé teszi, hogy a miniszter pályázatot írhasson ki „meghatározott évfolyam, műveltségi terület, tantárgy vonatkozásában”. A beérkező pályaművek közül belátása szerint, egymaga válogathat, azokat a könyveket pedig, amelyeket nem választ ki, a rendes eljárás során még vizsgálni sem szabad, automatikusan el kell utasítani. Vagyis semmilyen szakmai testület nem lehet jogosult arra, hogy egyáltalán szemügyre vehesse, nemhogy felülbírálja a miniszteri döntést.
- A miniszter által választott könyvekből kötelező rendelni, más könyvet ott, ahol ilyen(ek) is van(nak), nem választhatnak az iskolák. Amennyiben ilyen könyv nincs a listán, a maradékról már szabadon lehet dönteni. Balog Zoltán jogosult lesz tehát eldönteni – kötelező jelleggel –, miből kell tanulni a nyolcadikos földrajzot, a hatodikos matematikát, és senkinek nem áll módjában döntését megkérdőjelezni. Ez az iskolai munka teljes tartalmi egyenirányításának lehetőségét teremti meg, és de facto megszüntetheti a szabályozni kívánt tankönyvpiacot.
A módosítások csak bevégzik a megkezdett munkát: az oktatásügy minden apró részletre kiterjedő, teljes központosítását, politikai-hatalmi kontroll alá helyezését.
