„Handó Tünde a bírói kar előtt szakmailag megsemmisült. A politika mentette meg olyan indoklással, amelyből egy szó sem igaz. Ezzel végérvényesen politikai kinevezetté, politikai szereplővé vált” – így kommentálta a Narancsnak egy kúriai bíró a parlament múlt keddi döntését, amely megerősítette Handót az OBH elnöki pozíciójában.
Handó menesztését május 8-án javasolta az OBH-elnököt ellenőrizni hivatott Országos Bírói Tanács (OBT). Indítványában az OBT törvénysértések széles tárházára és Handó elnökhöz méltatlan viselkedésére hivatkozott, ám az Országgyűlés fideszes többsége az igazságügyi bizottság véleményét elfogadva lesöpörte a beadványt (120:54 arányban szavazták le). A parlament érdemben nem foglalkozott az OBT indokaival, határozatában inkább azt taglalta, hogy két OBT-tag „elfogult” Handó Tündével szemben, így nem vehettek volna részt a menesztését javasló indítvány elfogadásában.
| ||
Vadász Viktor büntetőbíró, az OBT szóvivője azt mondja, számítottak a parlament elutasítására, hiszen Handót „ugyanez a kétharmad választotta OBH-elnökké 2012-ben. De más lehetőségünk nem volt, meg kellett adnunk az esélyt a képviselőknek, hogy fellépjenek az OBH-elnök kontroll nélküli hatalmával szemben. Mivel ezt nem tették meg, azt hiszem, ők is felelőssé váltak a törvénysértésekért”.
Az ügy azért súlyos, mert az OBT egyik fő kifogása épp az volt, hogy Handó egy furcsa jogi érv mögé bújva nem tekinti legitimnek az őt ellenőrző tanácsot, nem működik együtt az OBT-vel. „A civil jogvédők már 2012-ben elmondták, hogy gondok lesznek a központosított hatalmat gyenge ellenőrzéssel párosító bírósági igazgatási modellel. Bólogató OBT-vel működött, kritikus OBT-vel nem működik, és nem látszik, hogyan lehetne feloldani a patthelyzetet. Ez komoly jogállamisági probléma” – mondja Víg Dávid, az Amnesty International magyarországi igazgatója.
Eredménytelenné nyilvánít
A második Orbán-kormány 2010 után új struktúrát vezetett be az igazságszolgáltatásban: a helyi bírósági vezetőknek nagy hatalmat biztosító rendszert az OBH irányítása váltotta fel, a hivatal elnöke Handó Tünde, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége lett. Handót az OBT ellenőrzi, melynek tagjait az ország összes bíróságának delegáltjaiból álló bírói küldöttgyűlés választja.
Az OBT jogosítványai elég gyengék, bár nemzetközi kritikák hatására az eredeti elképzeléshez képest némileg erősödtek; így ha Handó bírói vagy vezetői kinevezéseknél el akar térni a helyi bíróság által felállított pályázati sorrendtől, ahhoz be kell szereznie az OBT egyetértését. A testület egyebekben is ellenőrizheti az OBH elnökét, törvénytelenség esetén jelzéssel élhet, vagy javasolhatja a parlamentnek az elnök eltávolítását.
| ||
Az OBT tavaly év elején kezdte vizsgálni az OBH-elnök pályáztatási gyakorlatát, miután több, Handóval szemben kritikusnak tartott bíró bekerült a testületbe. Két jelentésükben elsősorban azt kifogásolták, hogy amikor Handónak nem tetszik a helyi bírók felállította sorrend, gyakran eredménytelenné nyilvánítja a bírói vagy vezetői pályázatokat. Ilyenkor egy évre pályázat nélkül is megbízhat valakit egy bíróság vezetésével, az üresen maradt bírói álláshelyre pedig szintén pályázat nélkül oszthat be bírót, akár saját OBH-s munkatársai közül. Handó e módszerrel a bírók értésére tudja adni, kit látna szívesen vezető pozícióban, olyannyira, hogy az egyéves megbízás lejártával a bírók sokszor maguktól választják meg az OBH-elnök által preferált vezetőt.
A pályázatok eredménytelenné nyilvánítása önmagában nem jogszerűtlen, az OBT is inkább azt kifogásolta, hogy Handó a döntéseihez nem csatolta a törvény megkövetelte indoklást. E gyakorlat hangsúlyosan szerepel az OBT májusi, parlamentnek címzett menesztési indítványában, igaz, Vadász Viktor szerint az utolsó időszakban akadtak pozitív fejlemények is. „A bírói pályázatok eredménytelenné nyilvánításai utóbb már törvényesek voltak, és többnyire a vezetői pályázatoknál is megfelelően indokolt Handó Tünde, én például a napokban 10 oldalas indoklást kaptam arról, hogy kollégáim támogatása ellenére miért nem vezethetem a Fővárosi Törvényszéket.”
Problémák azért bőven maradtak a májusi OBT-határozat idejére is. A tanácstagok felrótták Handónak, hogy az eredménytelenné nyilvánítás indoklása több alkalommal a döntés utánra volt dátumozva, vagy az OBH-elnök nem létező indokokra – így magának az OBT-nek a „működésképtelenségére” – hivatkozott. Néhány bíróság vezetésével Handó ideiglenesen más bíróságokon dolgozó bírókat bízott meg, pedig ilyen „áthelyezést” a törvény nem ismer. Az OBT szerint a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnöke, Zsurzsa József kimondottan szabálytalanul nyerte el a posztját: mivel korábban kétszer is volt elnök, csak az OBT hozzájárulásával lehetett volna ismét kinevezni. Handó Tünde mégsem vizsgálta felül a Szegedi Törvényszék elnökének döntését.
| ||
A bírói tanács szerint problémás az eredménytelenné nyilvánítások száma is, azaz hogy „a kivételesnek szánt megbízotti vezetést az OBH elnöke több jelentős bíróságon főszabállyá tette”. Január 1-jén az OBT összesítése szerint a Handó kinevezési jogkörébe tartozó vezetői állások közül 18 nem volt rendesen betöltve, májusi határozatukban pedig azt írják, az ország legnagyobb bírósága, a Fővárosi Törvényszék „több mint két éve kinevezett büntetőkollégium-vezető és több mint egy éve kinevezett elnök nélkül működik, noha mindkét vezetői álláshelyre több olyan pályázat érkezett, ahol a pályázók a véleményező bírói testületek támogatását megkapták”.
Illegitimnek tart
Bár Vadász Viktor szerint a bírósághoz forduló állampolgárok szemszögéből a kinevezések körüli mizéria tűnik a legfontosabbnak, ennél súlyosabb, hogy Handó Tünde körülbelül egy éve nem tekinti legitimnek az őt ellenőrző testületet, így az OBT ülésein sem jelenik meg. „Márciusban a Velencei Bizottság vezetője is úgy nyilatkozott, hogy ez a legnagyobb probléma. A bíróságok átszervezése után a nemzetközi kritikák hatására erősítették meg az OBT-t, most Handó Tünde mégis nem létezőnek tekint bennünket. Mintha a műszaki vizsgán előírnák, hogy erősebb hátsó féket is szereljek a motoromra, erre kikötném az elsőt is” – mondja Vadász.
A konfliktus oda nyúlik vissza, hogy az OBT kritizálni kezdte Handót. Miután elfogadták az első jelentést az OBH-elnök eredménytelenné nyilvánítási gyakorlatáról, az OBT-tagok sorban elkezdtek lemondani, és a korábban megválasztott póttagok is visszakoztak. Az OBT-nek több esetben is tudomására jutott, hogy a Handóhoz lojális bírósági elnökök vették rá a lemondásra a bírókat. A 15 tagú testület létszáma 11 főre csökkent (a 10 megválasztott bíró mellett Darák Péter a Kúria elnökeként hivatalból OBT-tag). Az októberi póttagválasztó küldöttgyűlésen megpróbálták feltölteni a létszámot, ami megint csak a bírósági elnökök összehangolt akciója miatt hiúsult meg (a meglehetősen szürreális ülésen a korelnökök által összeállított listán szereplő jelöltek egymás után visszaléptek, a helyszínen ajánlkozók pedig nem kerülhettek fel a jelöltlistára).
Handó Tünde a lemondások óta arra hivatkozik, hogy mivel a közigazgatási és munkaügyi bíróságok képviselete megszűnt az OBT-ben, a testület működésképtelenné vált. Az OBT szerint ez az értelmezés téves. „A törvény csak az egyes bírói szintek által delegált tagok maximumát adja meg, a működőképességről nem mond semmit. Amennyiben az OBH elnökének értelmezését fogadnánk el, az OBT azonnal működésképtelenné válna, ha a Kúria elnökének megbízatása valamiért megszűnne, így nem tudná véleményezni az új kúriai elnökjelöltet sem.
Más analógiát is hozhatunk: a parlament sem szűnik meg működni az időközi választásig azért, mert egy választókerület képviselője lemond” – magyarázza Vadász Viktor. Az OBT szóvivője szerint Handó Tünde „fordítva ül a lovon”, mert még ha értelmes jogi érvet hozna is fel, akkor is képtelenség, hogy nem létezőnek tekintheti az éppen őt ellenőrző testületet.
| ||
A levegőnek nézésnek konkrét következményei vannak. Handó nemcsak az OBT üléseiről marad távol, sokáig iratbetekintést sem engedett az OBT-nek, és az utóbbi hónapokban is csak korlátozottan ismerhették meg az OBH iratait az OBT-tagok. Az OBT-nek nincs rendes irodája és költségvetése, a tagsággal járó egyes költségeket Handó Tünde nem hajlandó kifizetni, még az OBT-re vonatkozó információkat is leszedette a központi bírósági honlapról, az OBT-tagok kénytelenek saját költségükön weblapot működtetni.
A bírók fegyelmi ügyeit tárgyaló szolgálati bírókat az OBT lenne jogosult kinevezni, de mivel Handó Tünde nem továbbítja a bírák kinevezési javaslatait, ez az ügy egy éve áll. Előterjesztés hiányában az OBT kitüntetéseket és díjakat sem tud adományozni a bíróknak és igazságügyi alkalmazottaknak.
Az OBT működőképességének tárgyában az ombudsman Handó felhívására alkotmányértelmezést kért az Alkotmánybíróságtól, de forrásaink szerint ez időhúzás. „Az AB eljárásának nincs határideje, de a korrekt az lenne, ha hatáskör hiányában visszautasítanák az indítványt. A kérdésről az Alaptörvény nem mond semmit, valójában a bírósági szervezetről szóló törvényt kellene értelmeznie az AB-nek” – mondja Víg Dávid.
Vadász Viktor is hasonlóképp látja, de azt is hozzáteszi: ha az Alkotmánybíróság valamiért azt állapítaná meg, hogy az OBT működéséhez szükséges a munkaügyi bíróságok képviselete, annak egyetlen logikus megoldása az újabb tagválasztó küldöttgyűlés összehívása lenne – ám Handó Tündét épp erre nem tudják rávenni az októberi ülés óta.
Javasol
A helyzet feloldását nem nagyon látni, legalábbis Handó megbízatásának 2020 végi megszűnéséig. Az AB olyan döntést végképp nem hozhat, amely elvonja a jelenlegi OBT-tagok 2024-ig szóló mandátumát – egy forrásunk szerint ez „moldáviai szint lenne” –, ha pedig feltöltik a testület létszámát, többségben marad a Handó-kritikus irányzat.
Ha a konfliktus elhúzódik, Víg Dávid szerint fennáll a veszélye, hogy a kormány jogalkotás útján lép közbe. „Felemelhetik az OBT létszámát, vagy módosíthatják az OBH elnökének hatásköreit. Handó Tünde a közelmúltban tett egy ilyen tartalmú javaslatot, de a kormány egyelőre azt kommunikálja, hogy nem szükséges változtatni.” Korábban az is elterjedt bírósági körökben, hogy a kormány idővel a rendes bíróságokon is bevezetné a miniszteri igazgatást úgy, ahogyan az új közigazgatási bíróságoknál tervezték. A különálló közigazgatási bíróságok felállításának elhalasztásával azonban egyelőre ez a kérdés is lekerült a napirendről (lásd keretes írásunkat).
A kormány törvényhozási kedvének gátat szabhat, hogy az OBH és az OBT közötti konfliktus iránt nő a nemzetközi érdeklődés. Az OBT minapi közleménye feleleveníti, hogy a Velencei Bizottság mellett a Nemzetközi Bírói Egyesület és az Európai Bizottság is kritizálta a helyzetet. „A kormány eddig rendre az OBT-re, a hatékony bírói önigazgatásra és ellenőrzésre hivatkozva verte vissza az OBH-rendszert ért kritikákat. Ezt innentől aligha mondhatja majd, ami nemzetközi fórumokon okozhat kellemetlenségeket” – véli Vadász Viktor.
Az Európai Bizottság júniusi országspecifikus ajánlásaiban az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolta össze az OBH–OBT-szembenállást. Ez Víg Dávid szerint sem túlzás. „A bírósági elnököknek nagy a beleszólásuk az ügyelosztási rendbe. Ha felmerül, hogy ők nem törvényes úton kerültek a pozíciójukba, az állampolgárok előbb-utóbb a bírósági döntések legitimitását is megkérdőjelezhetik” – véli az Amnesty International itteni igazgatója.
Hozzáteszi: a kormányközeli médiában gyakran ellenzéki, sorosista bírókként beszélnek Handó Tünde kritikusairól, és olyan esettel is találkoztak már, hogy vezetők nem engedtek el bírókat civil szervezetek által tartott továbbképzésére. „Ez kimondott politikai elvárások nélkül is elindíthat egyfajta igazodást a bírókban.”
| Jegelik a reformot Gulyás Gergely május 30-án jelentette be, hogy a kormány bizonytalan ideig elhalasztja a közigazgatási bírósági rendszer bevezetését. A halasztásról rendelkező törvényjavaslatot még aznap benyújtották. A tervezett reform leválasztotta volna a közigazgatási bíráskodást a rendes bíróságokról, létrehozott volna egy a Kúriával egyenrangú Közigazgatási Felsőbíróságot, és az egész új szervezetet az igazságügyi miniszter felügyelete alá helyezné. Mindez azért fontos, mert a közigazgatási bíróságok politikailag kényes, például választási, adó- vagy versenyjogi, gyülekezési ügyekben ítélkeznek. Víg Dávid úgy látja, 2010 óta ez az első alkalom, hogy az Orbán-kormány egy fontos közjogi átalakításnál a teljes visszalépést választja. Pedig sok kormányzati energia ment el erre: módosítani kellett az Alaptörvényt; a közigazgatási ügyekkel foglalkozó bíróknak nyilatkozniuk kellett, hogy átmennek-e az új szervezetbe; a kormány tárgyalt a Velencei Bizottsággal, amelynek észrevételei miatt némileg módosítottak az eredeti törvényen. Közigazgatási bíróként dolgozó forrásunk szerint a bírókat is teljesen váratlanul érte a bejelentés, úgy tudja, még a Közigazgatási Felsőbíróság vezetésére esélyesnek tartott Patyi András sem számított rá. A visszakozás lehetséges okairól több elmélet forog. A legelterjedtebb szerint Orbán az Európai Néppártba szeretne visszatáncolni: bár a Fidesz márciusi felfüggesztésekor megfogalmazott feltételek között nem szerepeltek a közigazgatási bíróságok, az EPP vizsgálja egy tavalyi politikai nyilatkozatuk magyarországi érvényesülését is, abban hangsúlyosan szerepelt a bírói függetlenség. A második teória szerint a miniszterelnök az uniós pénzeket félti: az év második felében várhatóan az EU Tanácsának napirendjére kerülhet a Magyarország elleni 7-es cikkelyes eljárás, s abban a vitában nem jönne jól az újabb intézkedés; ráadásul a következő uniós pénzügyi ciklusban az Európai Bizottság és az Európai Parlament jogállamisági feltételekhez kötné a kifizetéseket, s a jogszabálytervezet eddig ismert verzióiban az igazságszolgáltatás függetlensége van a fókuszban. A harmadik magyarázat szerint a Fidesz Trócsányi László igazságügyi miniszter uniós biztosi kinevezését próbálja egyengetni a halasztással: Trócsányi ugyanis a reform fő szószólójaként kellemetlen kérdéseket kaphatna európai parlamenti meghallgatásán. Bírósági forrásunk mindehhez azt teszi hozzá, hogy technikailag is nehéz lett volna bevezetni az új rendszert 2020. január 1-jén; a felsőbíróság elnöki székéért pedig állítólag kisebb tülekedés alakult ki, elsősorban Patyi és Varga Zs. András alkotmánybíró között. Hogy a halasztás mennyi ideig lesz érvényben, visszatér-e a kormány a különbíróságok ötletéhez, az a fenti ügyek kimenetelétől függhet, illetve attól, más utakon mennyire tudják kontrollálni a közigazgatási ítélkezést. Egy forrásunk szerint érdemes lesz figyelni, hogy az új bírák kinevezésénél hányan érkeznek majd a közigazgatásból (a bírói szervezeten kívülről történő kinevezésekre ma is lehetőség van). Víg Dávid arra hívja fel a figyelmet, hogy a halasztás csak az új rendszer hatálybalépését érinti, a közigazgatási bíróságok alaptörvényi megalapozása és az új szerkezetről szóló törvény továbbra is része a magyar jogrendnek – a különbíróságokat egy tollvonással bármikor bevezethetik. |
