Bérek a közszférában: Alkalmazott matematika

  • Vultur Csaba
  • 2000. augusztus 10.

Belpol

A KSH adatai szerint 1999-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottak 12 hónap átlagában kereken havi bruttó 65 000 (nettó 44 177) forintot, a köztisztviselők bruttó 111 382 (nettó 68 438) forintot kerestek. 1999-en belül a negyedik negyedévében a közalkalmazottak bruttó 75 676 (nettó 49 686), a köztisztviselők pedig bruttó 156 865 (nettó 92 668) forintért dolgoztak. És egy harmadik adatpár: 2000 első negyedévében a közalkalmazottak bruttó 68 028 (nettó 46 011), a köztisztviselők bruttó 98 346 (nettó 61 705) forintot vittek haza. A legtöbbet mindhárom időszakban a szellemi köztisztviselők, a legkevesebbet pedig a fizikai foglalkozású közalkalmazottak kaptak kézhez. Összevetve a tavalyi egész éves átlagot a tavalyi negyedik negyedévivel és az idei első félévivel, már némi gondban vagyunk, akkora különbségek vannak az azonos kategóriákon belüli átlagkeresetek között.

A KSH adatai szerint 1999-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottak 12 hónap átlagában kereken havi bruttó 65 000 (nettó 44 177) forintot, a köztisztviselők bruttó 111 382 (nettó 68 438) forintot kerestek. 1999-en belül a negyedik negyedévében a közalkalmazottak bruttó 75 676 (nettó 49 686), a köztisztviselők pedig bruttó 156 865 (nettó 92 668) forintért dolgoztak. És egy harmadik adatpár: 2000 első negyedévében a közalkalmazottak bruttó 68 028 (nettó 46 011), a köztisztviselők bruttó 98 346 (nettó 61 705) forintot vittek haza. A legtöbbet mindhárom időszakban a szellemi köztisztviselők, a legkevesebbet pedig a fizikai foglalkozású közalkalmazottak kaptak kézhez. Összevetve a tavalyi egész éves átlagot a tavalyi negyedik negyedévivel és az idei első félévivel, már némi gondban vagyunk, akkora különbségek vannak az azonos kategóriákon belüli átlagkeresetek között.

"Az átlagkereset számítása mindig a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkozik" - mondta érdeklődésünkre Plank Ferencné, a KSH osztályvezető-helyettese. Érvényes ez - jogállás szerinti bontásban - a közalkalmazottakra és a köztisztviselőkre is. A közalkalmazottak nagy többsége a helyi költségvetésben szerepel (iskolák, egészségügyi intézmények alkalmazottai; közalkalmazottak továbbá a levéltárak, közgyűjtemények, földhivatalok, múzeumok munkásai), a köztisztviselők pedig többségükben állami keretből kapják a pénzüket; ők azok, akik hatósági, közigazgatási feladatokat látnak el. A bruttó nominális átlagkereset összegébe beletartoznak azok a járulékok is, amelyeket a munkaadónak és azok is, amelyeket a munkavállalónak kell fizetnie; a KSH a nettó összegeket pedig úgy számolja, hogy levonja a járulékokat és a becsült jövedelemadót. A KSH adatai szerint szellemi foglalkozású köztisztviselőnek lenni igen kifizetődő ma hazánkban: a legfrissebb, az idei első negyedévi átlagkereseteket összegző kimutatásuk szerint átlagban bruttó százezer forintnál is többet keres az, aki a közigazgatásban és a kötelező társadalombiztosítás területén dolgozik. És a hivatalos adatsor szerint nem kifejezetten ágrólszakadtak a közalkalmazottak sem. (Részletesebben lásd Központi számmisztika című keretes írásunkat.)

Hogyan lehetséges mégis az, hogy a közalkalmazottakat (mintegy 600 ezer fő) és a köztisztviselőket (körülbelül 200 ezer fő) képviselő szakszervezetek és szakszervezeti tömörülések képviselői

sztrájk közeli hangulatról

beszélnek?

Fehér József, a Magyar Közalkalmazottak és Köztisztviselők Szakszervezetének (MKKSZ; lásd Szervezetek című keretes írásunkat) főtitkára szerint az általuk képviseltek bruttó átlagbérének kiszámításakor nem alkalmazható a KSH számítási rendszere. Nem vitatják ugyan az adatok korrektségét, de nem mindegy, kit számítunk bele a körbe: a KSH ugyanis a TEAOR-besorolás alapján a közigazgatásban és a társdalombiztosításban dolgozókat tekinti "köztisztviselőnek", ebben a körben azonban benne van a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az alkotmánybíró, a legfelsőbb bíróság elnöke, az országgyűlési képviselők és így tovább. Az így kiszámított bruttó átlagbér nagyon torzítja az átlagot - érvel az MKKSZ. "Értelmetlenné teszi a statisztikai adatgyűjtést ez a besorolás. Az MKKSZ-nek ezen adatok alapján kis híján most azt kellene kezdeményeznie, hogy a kormány csökkentse a köztisztviselők bérét, hiszen túl vagyunk már a kormány által tervezett bérfejlesztési mértéken" - állította a Narancsnak a főtitkár.

Az MKKSZ saját adatbázisa alapján reprezentatív adatgyűjtést folytat tagjai körében. Közel hétszáz munkahelyről kérnek adatokat, ez a szakszervezet által képviselt munkavállalók harmadát jelenti. Ezen adatok alapján tagjaikra nézve meg tudják állapítani, mennyi az általuk képviseltek bruttó átlagbére. Az adatok nagyságrendekkel eltérnek: a hivatalos KSH-számok 9-10 százalékos személyiköltség-növekedésről szólnak, ebben azonban olyan adatok is benne vannak, amelyek nem bérjellegű kifizetések, mint például a tanulmányok támogatása. Márpedig ez a növekedés nem azonos a bruttó bér növekedésével. Bértárgyalások idején például ezek az adatok használhatatlanok. Az MKKSZ nettó bérekkel számol, számításaikban figyelembe veszik a járulékok, az adók mértékét: e szerint az "átlag köztisztviselő", aki legalább tíz éve a pályán van, és nem vezető beosztású, nettó 36 018 forintot kap kézhez. A KSH ugyanezen adata körülbelül 59 ezer forintról szól, éppen a nagy szórás miatt.

A Közgyűjteményi és Közalkalmazotti Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) viszont egyáltalán

nem tekinti hitelesnek

a KSH adatait. "Az adatok oly mértékben manipuláltak, hogy ez már hitelességük kérdését veti fel" - fogalmazta meg aggályait Vadász János, a KKDSZ elnöke. "Ezért kénytelenek vagyunk évről évre saját, reprezentatív bérfelmérést készíteni, méghozzá szakmailag a KSH rendszerének megfelelő kérdőívek és értékelési minta alapján. A mi számításaink szerint egy közgyűjteményi és közművelődési dolgozónak - a múzeumok, művelődési házak, könyvtárak, levéltárak dolgozóinak - 56 159 forint a bruttó, 39 859 forint a nettó átlagbére. Ez az 1999-es áprilisi adat, ami hitelesnek tekinthető az egész évre, hiszen márciusban lezajlottak a béremelések." (A KSH kimutatása szerint épp azért van jelentős különbség az 1999-es év átlaga és a 2000-es év első negyedévének átlaga között, mert például a jutalmak és a 13. havi fizetések jelentősen megdobják a negyedik negyedévi átlagot). "A 2000. évi költségvetési tábla az 1999. januári (azaz az 1998. decemberi) bérhelyzetre tett rá 7,2 százalékot, így a mi ágazataink dolgozói valójában egy fillérrel sem keresnek többet. A közalkalmazotti bérrendszerre vonatkozó jogszabály azt mondja ki, hogy a bértáblában lévő minimumot mindenkinek el kell érnie. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy miközben a kormány 2-3 százalékos bérreálérték-növelésről beszél 2000-ben, az állítólagos gazdagodás évében, aközben nálunk legalább 5-6 százalékos reálérték-csökkenés következett be. Azért legalább, és azért nincs ennél pontosabb adatunk, mert ez még a 6 százalék körüli inflációhoz számított adat volt, ma már viszont nyolc százalék fölé prognosztizálja a Pénzügyminisztérium is az inflációt. Így legalább nyolcszázalékos csökkenéssel is számolhatunk a kulturális alapellátás területén. Bár alapvetően szelíd lelkű egy magyar könyvtáros, egy levéltárosról már nem is beszélve, de ebben a helyzetben nem meglepő, ha sztrájk közeli lélektani állapotba kerül" - vetkőzte le óvatosságát a KKDSZ elnöke. Hasonlóan nyilatkozott Fehér József, az MKKSZ főtitkára: azt mondta, nem cél a sztrájk, de végső eszközként esetleg előveszik ezt is.

Hogy a közeljövőben tényleg

előveszik-e,

az attól függ, hogy a kormány betartja-e választási ígéreteit (eddig mindenesetre sokszor voltak ilyenformán eredményesek az érdekvédők, lásd Demonstrációk, eredmények című összeállításunkat). A kormányprogramban ugyanis szerepel, hogy a kabinet kidolgozza a közszolgálatban dolgozó szakemberek számára a kiszámítható életpályát lehetővé tevő programot. "Nem kifogásoljuk a követelmények növekedését - mondja Fehér József -, de kiszámíthatóságról egyelőre szó sincs. Nyugati példák szerint egy közszolgálatban dolgozó munkavállaló már a rendszerbe való belépésekor pontosan tudja, hogy az elkövetkezendő évtizedekben nem fog annyit keresni ugyan, mint a versenyszférában, de azt igen, hogy pontosan mennyit, hogy mikor fog nyugdíjba menni. És persze azt is, hogy mennyi lesz a nyugdíja. Ettől itt még nagyon messze vagyunk" - kesergett az MKKSZ főtitkára. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke, Szabó Endre pedig arra hívta fel a figyelmet: míg a közszférában dolgozók bére messze elmarad az áhított EU-átlagtól (annak körülbelül a 30 százaléka), addig az ágazat gazdasági teljesítőképessége így is fele az azonos EU-teljesítménynek. A kormánnyal megkezdődött egyeztető tárgyalások viszont két hónapja megakadtak, így egyelőre nincs esély hosszabb távra szóló bérmegállapodásra.

A kiszámíthatóságot várja a KKDSZ is: bérrendszerjavaslatuk leegyszerűsítve arra alapoz, hogy a munkavállaló a szerződésében foglalt munkáért kiszámítható bért kap, aki viszont "alapmunkája" mellett többletfeladatokat vállal, az többletjuttatásban (pótlékokban) részesül.

A bérrendezésre,

még ha egyelőre egységes közalkalmazotti bértábláról nincs is szó, született egy kormányzati javaslat, amelyet kisebb módosításokkal a munkaadók is elfogadhatónak tartanak. Első hallásra nagyon szépen hangzik a 40 ezer forintos minimálbér, ám a szakszervezetek száját ezzel sem lehet befogni, sőt nem is tetszik nekik az előterjesztett formában. A kormány bejelentését, amely szerint a minimálbér jövőre 40 ezer, majd 2002-ben 50 ezer forint lesz, ellenkezés fogadta a munkaadói oldalról is, feltételekkel (adó- és járulékcsökkentés) azonban támogatják a javaslatot. A kabinet minimálbér-javaslata önmagában nem oldja meg azokat a problémákat, amelyeket csak a Munka törvénykönyvének átfogó módosításával és megfelelő bér- és pótlékrendszerrel alátámasztott közszolgálati törvény megalkotásával lehetne orvosolni - mondják a szakszervezetek képviselői. A kerettörvény megalkotása azonban nincs napirenden (lásd Kerettörvény kellene című keretes anyagunkat). Továbbá nem lenne megoldva a társadalombiztosítási, a szociális és adózási kérdések jó része sem, "amelyek megoldásáért a szakszervezetek a továbbiakban is lépéseket kívánnak tenni", amint ezt Vadász János hangsúlyozta.

A KKDSZ elnöke szerint egy 40 ezer forintos minimálbérre szóló ajánlat, különösen a költségvetési szféra esélyeinek ismeretében, komoly ajánlat - lehetne. Főleg, ha figyelembe vesszük a GDP növekedését, és az elmúlt négy évben bekövetkezett gazdasági fordulatokat, amelyek alapján sejthető, hogy akár fedezetet is lehetne minderre találni. Az idei költségvetés nem várt többlet-bevétele mintegy 500 milliárd forint, és ha a GDP növekedése is úgy alakul, ahogyan az elmúlt években, akkor a következő évben már 7-800 milliárdos pluszra lehet számítani. Abból a költségvetési többletből, amely az utóbbi évek után most már jelentkezik a költségvetésben, nemcsak a minimálbéreket, hanem az egész, még az első kormány által elrontott bérrendszert korrigálni lehetne, azaz a közszolgálatban dolgozó mind a 800 ezer ember bérét - véli Vadász. Ráadásul, a kormány szempontjait átgondolva, logikusnak is tűnhet, hogy a választást megelőző évben koncentrálna tőkét 800 ezer szavazó felé.

A minimálbér-emeléssel kapcsolatban azonban van két komoly probléma: a kormány úgy kívánná megemelni a minimálbért 25 ezer 500 forintról bruttó 40 ezerre, hogy erre, legalábbis a költségvetési többletből, a jelenlegi információk szerint nem kíván áldozni, így más megoldás nem körvonalazódik, mint kevesebb ember között elosztani adott mennyiségű pénzt. Így növekedne a félelem a közalkalmazottak körében, hogy a megnövekedett minimálbér miatt hány embert kellene elbocsátani, vélekedik a KKDSZ elnöke. A másik gond, hogy míg a közalkalmazottak mintegy negyven százalékának nem éri el a jelenlegi bére a tervezett minimálbért, másik negyven százalékuk viszont jelenleg is bruttó 40-50 ezer forint körüli összeget keres. Az utóbbiak már legalább évtizedes, de inkább hosszabb munkaviszonnyal, gyakorlattal, középfokú végzettséggel rendelkeznek. ´k azonban nem kapnának emelést - állítja Vadász. Hozzáteszi: "Bérük mégis közel akkora lesz, mint a pályakezdőké vagy a két-három éves munkaviszonnyal rendelkező takarítónőé, vagy a csak alapfokú végzettségűeké." A KKDSZ és a többi szakszervezet korábban is, most is szeretne részt venni a költségvetési törvény benyújtása előtti érdekegyeztető tárgyalásokon, ám szerintük erre a kormány hibájából tavaly nem került sor, és a dolgok jelen állása szerint idén sem fog, holott a jövő évi költségvetési törvényjavaslaton már javában dolgoznak a minisztériumokban.

A bérekkel, illetve súlyozásukkal a kormány - egyelőre - azt éri el, hogy jelentősen megosztja a közszférában dolgozókat, az ellentéteket pedig csak mélyítené a köztisztviselői törvény tervezett módosítása.

Oszd el helyett

oszd meg

politikát folytat a kormány - mondják az érdekvédők. A kormány először ellentétet szított közalkalmazott és közalkalmazott között azzal, hogy az úgynevezett fokuszálásokkal - jelesül a közoktatási bérek kiemelésével a közszféra egészének bérrendszeréből -, illetve a speciális, de csak a felsőoktatás egy-egy területére érvényes pótlékok bevezetésével megbontotta az egységes közalkalmazotti bérrendszert. A közalkalmazottak és köztisztviselők között is ellentét feszül, mivel a köztisztviselők bére sokkal magasabb, mint a közalkalmazottaké, és ez, például egy kistelepülést figyelembe véve, teljesen indokolatlan: nehezen magyarázható, hogy egy önkormányzati hivatalban dolgozó titkárnő, takarítónő, középfokú vagy felsőfokú végzettségű beosztott 15-30 ezer forinttal keressen többet, mint az ugyanolyan végzettséggel, ugyanazon a településen dolgozó könyvtáros, népművelő vagy művelődésiház-igazgató. Harmadszor pedig köztisztviselő és köztisztviselő között is ellentét alakul ki, hiszen a központi és az önkormányzati közigazgatásban dolgozó köztisztviselőket a köztisztviselői törvény tervezett módosítása anyagi szempontból is jelentősen megosztaná.

Azzal, hogy a kormány 1999-ben befagyasztotta az illetményalapot (ez 28 150 forint), gyakorlatilag azt kommunikálta, hogy nincs szüksége képzett köztisztviselői karra - teszi hozzá a fentiekhez a köztisztviselők szakszervezetének főtitkára. Fehér József úgy véli: bár a köztisztviselői kart mindig is jellemezte a munkaerő-elvándorlás - egy jól működő gazdaság fel is veszi a gyakorlattal rendelkező köztisztviselőket -, a folyamat tavaly látványosan felgyorsult, és most elsősorban nem mennyiségi, hanem minőségi fluktuációról beszélhetünk. A főtitkár szerint részint ennek tudható be, hogy a felső, 11 ezres közigazgatási állománynak nagyjából csak egy tizede rendelkezik jogi végzettséggel. Szerinte jellemző az is, hogy az Államigazgatási Főiskolán nappali tagozaton végzetteknek egy felmérés szerint csupán 15 százaléka kíván első körben a közigazgatásban elhelyezkedni.

H

Jó lett volna megtudni a kormány álláspontját is, próbálkoztunk is kitartóan, ám a témában illetékes pénzügyminisztériumi államtitkárt többszöri próbálkozásunk ellenére sem tudtuk elérni. Talán egyszer visszahív.

Vultur Csaba

Központi számmisztika

Szervezetek

MKKSZ: Közalkalmazottakat és köztisztviselőket tömörítő szakszervezet, 1989-ben alakult. Tagjai többek között országos hatáskörű szervek, megyei (területi) közigazgatási szervek, közigazgatási hivatalok, munkaügyi központok, polgármesteri hivatalok, körjegyzőségek, megyei önkormányzatok hivatalai, megyei illetékhivatalok munkatársai.

KKDSZ: Tagjai könyvtári, múzeumi, levéltári, művelődési intézményi és egyéb közgyűjteményi (pl. állat- és növénykertek), közművelődési (pl. szabadidőparkok, ifjúsági és gyermekházak) intézményekben fő- és részmunkaidős foglalkoztatottságú dolgozók, nyugdíjasok. A szférában reprezentatívnak számító szakszervezet kizárólag tagdíjbevételekből tartja fenn működését és szolgáltatásait. 1989-ben alakult.

SZEF: A SZEF tagjai elsődlegesen az állami, az önkormányzati és a társadalombiztosítási költségvetésből finanszírozott, illetve költségvetési forrásból támogatott területeken működő országos szakszervezetek és országos szakszervezeti szövetségek önkéntes, demokratikus, független szövetsége, 1989 óta működik.

Rajtuk kívül - bár cikkünkben nem szerepelnek - játszanak még: BDDSZ (Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete); EDDSZ (Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete); FDSZ (Földhivatali Dolgozók Szakszervezete); PSZ (Pedagógusok Szakszervezete).

Kerettörvény kellene

A közalkalmazotti törvény tervezett módosítását több oldalról is bírálják a szakszervezetek. A legnagyobb probléma, hogy miért ezt a törvényt változtatnák meg, hiszen módosításokkal együtt sem oldja meg a közszféra problémáinak jelentős részét. A koncepcióban a kormányzati és a munkáltatói érdekek kerültek előtérbe, és a közigazgatás akut problémái megoldatlanok maradnak - véli az MKKSZ. Az elképzelést a KKDSZ is bírálja: a megoldást szerintük is az egységes kerettörvény jelentené, a hozzá tartozó egységes bértáblával. A kerettörvény azonos jogviszony alá helyezné a közalkalmazottakat, a köztisztviselőket, a fegyveres rendvédelmi szervek dolgozóit, a bírákat, az ügyészeket - tehát mindenkit, akik a köz érdekeit szolgálják. Ide nem csak a szakképzett köztisztviselőknek kellene tartozniuk, hiszen az adminisztrátor munkája nélkül nem működik a hivatal, hasonlóképpen, ha a művelődési házban nincs tisztaság a mellékhelyiségben, nem szívesen megy oda többet látogató - érvel a KKDSZ. Abban is egyetértenek a bírálók, hogy a közszolgálati rendszer reformja elképzelhetetlen a jelenlegi bérviszonyok jelentős javítása nélkül. Arról nem is szólva, hogy ha egy hivatalon, intézményen belül a dolgozók egy-egy részére más-más törvények vonatkoznak, úgy a munkavállalók egy része kvázi versenyszférabéli piaci alkupozícióba kerül. "Mivel azonban egy intézménynek, hivatalnak zárt költségvetése van, az intézmény vezetőjének nincs módja alkudozni egyes munkatársak béréről, különösen úgy, hogy a munkavállalók más részével nem is alkudozhat" - jegyezte meg Vadász János, a KKDSZ elnöke.

Demonstrációk, eredmények

Dátum Szervező Eredmény

1995. november 15. EDDSZ a Bokros-csomag kapcsán elrendelt bérbefagyasztás megszüntetése

1995. december 15. KKDSZ, PSZ, FDSZ a Bokros-csomag kapcsán elrendelt bérbefagyasztás megszüntetése; AB-indítványok elfogadása nyomán a Bokros-csomagból a szociális jogokat csorbító törvények törlése, a hároméves közalkalmazotti megállapodás létrejötte

1996. június 16. Országos sztrájk- 10 százalékos teljes béremelés (a Bokros-csomag készültség rendelkezései ellenére)

1999. március 20. SZEF, KKDSZ, PSZ, a kormány és SZEF közötti tárgyalások megkezdődése EDDSZ egy újabb közalkalmazotti megállapodás megkötésére; a tárgyalásokat még nem zárták le

1999. május 20. Földhivatali dolgozók 270 millió forint működési támogatás a hivataloknak (sztrájkkészültség)

2000. június 30. EDDSZ, KKDSZ, kb. 10-25 ezer forint egyszeri juttatás az eü.-dolgozóknak BDDSZ, SZEF (70 ezer helyett)

forrás: MaNcs-archívum, érintett szervezetek

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.