Bezár a rendészeti szakgimnáziumok fele
rendorseg_0_top_story_lead.jpg

Bezár a rendészeti szakgimnáziumok fele

  • narancs.hu
  • 2020. május 14.

Belpol

Probléma lehet az utánpótlással, amúgy is egyre kevesebben akarnak rendőrnek állni.

Szeptemberben már nem nyit ki két rendészeti szakgimnázium, így csak kettő marad az országban, az egyik Körmenden, a másik Miskolcon – írja a Népszava.

A döntés az iskolák bezárásáról már régebben megszületett, de a fenntartó Belügyminisztérium nem árult el részleteket arról, miként tervezik átalakítani a szakképzést a folyamatos és egyre nagyobb létszámhiánnyal küzdő területen.

A két megmaradó iskola technikumként működik tovább,  de hogy mi lesz az adyligeti és a szegedi rendészeti középiskolák sorsa, csak június elején derülhet ki.

A Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára arról beszélt a lapnak, hogy évente kétezren távoznak a területről és egyre kevesebb fiatal jelentkezik a képzésekre. Pongó Géza azt is elmondta, hogy a rendőrségi, katasztrófavédelmi munka nem lett vonzóbb az utóbbi hetekben sem, mert a lakosságtól ugyan rengeteg elismerést kapnak, de a munkakörülményeik nem javulnak. Általánosnak tekinthető a néhány éve dolgozó rendőrök és tűzoltók nettó 180-182 ezer forintos bérezése, ami pótlékokkal esetleg elérheti a 220 ezer forintot. Április 6-tól akár heti 60 órát is dolgozhatnak anélkül, hogy azt túlmunkának tekintenék, vagyis pénzt vagy szabadnapot kapnának érte.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.