narancs.hu: Egy szeptember közepén tartott rendezvényen arról beszélt, hogy az érkező harmadik informatikai forradalom gyökeres, a világunkat teljesen átrendező változásokat fog hozni. Hogyan tudunk felkészülni ezekre a változásokra?
Bojár Gábor: Nem tudhatjuk még pontosan milyen változások jönnek az elkövetkezendő években, de hatalmas változások küszöbén állunk, és ezek alapja az informatikai forradalom. Ehhez képest Magyarországon a teljes közoktatás 12 éve alatt összesen tízszer annyi tornaóra van, mint informatika, ami az ilyen változások idején minimum vicces. Informatikatanárból sajnos nagyon kevés van, amire az lenne a válasz, hogy a tanári pályát kellene sokkal vonzóbbá tenni, hiszen aki ma ért az informatikához, azt felszívja az ipar, mert ott óriási pénzeket lehet keresni. Igazságtalanul hangzik, de kivételt kellene tenni, és tudomásul véve a piaci realitásokat, a jó informatikatanároknak sokkal magasabb fizetést adni.
narancs.hu: A magyar kormány nem látja, hogy milyen változások jönnek, vagy egyszerűen nem foglalkozik velük?
Bojár Gábor: Sajnos attól tartok, hogy a kormány úgy gondolja, nem érdeke, hogy jól képzett emberekből álljon a magyar társadalom, mivel egy kevésbé képzett társadalmat könnyebb irányítani. Tudom, hogy ez szörnyen rosszhiszeműen hangzik, de sajnos el tudom képzelni, hogy az oktatás lezüllesztése végiggondolt szándék mentén történik.
narancs.hu: Korábban azt mondta, hogy még az ördöggel is érdemes összefogni a Fidesz ellen. Nagyot csalódott a választások eredménye miatt?
Bojár Gábor: Az „ördögöt” szimbolikusan értettem, de természetesen én is csalódott vagyok. A Fidesz zseniális taktikával elérte, hogy ne legyen érdemi összefogás, maximum csak kamuvisszalépések. Látszott a közvélemény-kutatásokból, hogy a Fideszt nem lehet legyőzni, így a legtöbb párt a második helyért versenyzett, ez pedig oda vezetett, hogy a Fidesz helyett egymással rivalizáltak.
| ||
narancs.hu: Hogy látja, az ellenzéki pártok leszűrtek tanulságokat a választási eredményből?
Bojár Gábor: Nem igazán, de van néhány kivétel. Nekem imponáló Hadházy Ákos magatartása, és a legnagyobb vesztes, az Együtt is. Ez a párt volt az egyetlen, amelyik a pártérdeket a háttérbe tudta szorítani az ország érdekében. Legalább megpróbálták kikényszeríteni az együttműködést, még ha ez nem is sikerült, és a kísérlet a párt megszűnésével is járt. Egyértelműen őket tekintem a választások erkölcsi győztesének.
narancs.hu: Jelenleg van olyan párt, amelyet támogat?
Bojár Gábor: Az a párt, amit támogattam, feloszlott. Ez volt az Együtt. Korábban támogattam a Bokros-féle pártot, a Modern Magyarország Mozgalmat, de gyakorlatilag az is megszűnt. A Momemtumból talán lehet valami, de jó volna náluk azt látni, hogy az ország érdeke fontosabb, mint a rövid távú pártérdek.
narancs.hu: Most milyen ellenzéki stratégiának volna értelme?
Bojár Gábor: Most nem 2022-re kellene készülni, mert néhány hónap múlva itt van az EP-választás, és ez a pálya talán kevésbé lejt a Fidesz felé, itt nem ők alkották a szabályokat. De ami sokkal fontosabb, hogy ennek a választásnak most sokkal nagyobb tétje van, mint valaha, hiszen most valóban Európa jövőjéről döntünk.
narancs.hu: Igaza van tehát Orbán Viktornak, amikor arról beszél, hogy jövőre eldől a kontinens sorsa?
Bojár Gábor: Igen, ebben igaza van, de nem abban az értelemben ahogy ő és propagandagépezete teljes erővel hangoztatja. Az igazi kérdés nem az, hogy bevándorlókontinens lesz-e Európa, hanem hogy tudunk-e korunk kihívásaira válaszolni egy egységes és erős Európa megteremtésével, vagy – hogy Orbán szóhasználatával éljek – a „nemzetek Európája” felé haladunk, ami valójában az unió szétesését, egymással marakodó, végső soron akár háborúba sodródó nemzetek Európáját jelenheti. Orbán ez utóbbi felé sodorja Európát.
Mindent megakadályoz, ami Európát erősítené, beleértve kedvenc témáját, a tömeges migráció elleni védelmet is. Hiszen megvétózta azt a kezdeményezést is, ami Európán kívüli regisztrációs központok felállítást célozta volna, és megvétózza a közös európai határvédelem megerősítését is, ami elsősorban a valóban nehéz helyzetben levő görög, olasz és spanyol tengeri határvédelmet lenne hivatott segíteni, nem pedig a magyar–szerb határt, ahogy Orbánék szajkózzák. Orbán célja nem a probléma megoldása, hanem a probléma napirenden tartása, ami neki folyamatosan fennmaradó támogatottságot hoz.
narancs.hu: Nem csupán arról van szó, hogy Orbán a saját szerepét akarja növelni ezzel az éles szembeállítással?
Bojár Gábor: De igen, sőt Orbánnak megvan a sansza arra, hogy vezető szerepe legyen Európában, ha a populista és nacionalista erők győznek jövőre. Ennek az oldalnak ő egy erős, karizmatikus figurája, talán a legerősebb, aki nagyon következetesen képviseli, amit képvisel. Nincsenek elvei, de látja, hogy mi az a vonal, amely mentén a hatalomhoz lehet jutni, és azt következetesen követi. Úgy látja, hogy ma a populista, nacionalista jelszavaknak van nagyobb keletje. Erre mutat a Brexit, vagy Trump győzelme.
| ||
narancs.hu: Korábban azt mondta, hogy ha marad a Fidesz, 2020-ra nem leszünk az EU tagja. Most is így látja?
Bojár Gábor: Ma már ennél merészebbek az ambíciói. Ma már nem Magyarországot akarja kivezetni az EU-ból, hanem az EU-t akarja a maga képére formálni. De amit ő „nemzetek Európájának” nevez, az gyakorlatilag az EU szétverését jelenti. Viszont ha ez nem sikerül neki – amit nagyon remélek –, és talán lesz végre egy valóban erős, a kor kihívásainak megfelelni képes, egységes Európa, akkor ha rajta múlik, ennek nem leszünk része.
narancs.hu: És ezzel szemben mit tehet az ellenzék?
Bojár Gábor: Először is nem volna szabad hagyni, hogy kizárólag Orbán tematizálja a politikai vitát. Nem kellene elfogadni, hogy szinte kizárólag a bevándorlókról szóljon a hazai közbeszéd, miközben ez nem is Magyarországot, hanem Nyugat-Európát fenyegeti elsősorban. Ha hagyjuk, hogy Orbán határozza meg a napirendet, akkor csak veszteni tudunk. Hiába hivatkozunk a Genfi egyezményből ránk is háruló kötelezettségekre, vagy keresztényi humanizmusra, a félelem- és gyűlöletkeltéssel szemben ezek a hangok hatástalanok.
A még megmaradt kevés ellenzéki fórumon a tematikát kellene megváltoztatnunk. Idézném a Momentum szóvivőjének, Hajnal Miklósnak a köztévé választási műsorában elhangzott, Orbán Viktorhoz intézett szellemes kérdését: „Ön szerint mi a nagyobb probléma: néhány ezer bevándorló menekült, akikből egy sem marad Magyarországon, vagy néhány százezer kivándorló fiatal, akikből egy sem jön haza?” Minden erőnkkel fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy tele vagyunk rengeteg, csak közösen megoldható kihívással a tömeges migráción kívül is. Ilyen a globális terrorizmus, a globális klímaváltozás, a globálisan működő cégek korrekt szabályozása és adóztatása, a globálisan összefonódott bankrendszer veszélyei, vagy a Google, a Facebook, vagy akár csak az Uber határokon átnyúló szolgáltatásainak problémája.
Az informatikai forradalom nem ismeri a nemzeti határokat, ezt nem lehet kerítéssel megállítani, mint az illegális migránsokat. A közös kihívások közös megoldásának koncepcióját ma legmarkánsabban Macron francia elnök képviseli, ezért az a dolgunk, hogy jövőre, az EP-választáson a mellette bátran kiálló magyar pártokat támogassuk.
