A Btk.-módosítási dömping 1989-ben - elsősorban az állam elleni bűncselekmények körének szűkítésével - kezdődött. 1990 októberében az Alkotmánybíróság megsemmisítette a halálbüntetést, így az később kikerült a Btk.-ból, ennek megfelelően az életfogytiglan tartó szabadságvesztést is újraszabályozták. Az 1992-93. évi módosítások a Btk. harmadát érintették: megszűnt a javító-nevelő munka, a szabadságvesztés minimuma három hónap helyett egy nap lett, fokozottabban jelent meg védett értékként az élet, a testi épség, az egészség. Mindez - szigorítás formájában - a büntetési tételekben is tükröződött.
A jogbiztonság
veszélybe kerülhet a sorozatos módosításokkal - vélte nemrégiben egy konferencián Nagy Ferenc szegedi büntetőjog-professzor. "A mai Btk. különböző időszakok végterméke, egy részét még a Csemegi kódexből emelték be", mondja Wiener A. Imre professzor, az ELTE Büntetőjogi Tanszékének vezetője, aki szerint elsősorban büntetőpolitikai kérdés, mely időszakokban hogyan módosult a szabályozás: "a bírói gyakorlat stabilitása kiegyensúlyozza a törvényalkotás hullámzásait", véli. Ezt másképp látják az Igazságügyi Minisztériumban (IM), ahol a jogszabály-módosításokat készítik elő. "A magyar büntetési tétel-keretek viszonylag tágak, s széles mérlegelési tere van a bírónak", mondja dr. Koczka Éva, az IM Büntetőjogi Főosztályának vezetője, aki nem állítja, hogy az ítélkezési gyakorlat enyhe, de "befolyásolására egyetlen eszközünk van, a törvényalkotás". Törekvésük kétirányú: kisebb súlyú bűncselekményeknél csökkenjen a szabadságvesztés büntetés kiszabása és a letöltés időtartama, illetve a kiemelkedően súlyos bűntettek esetén ennek megfelelő ítéletek szülessenek. Wiener szerint
a magyar büntetéskiszabási gyakorlat
a börtönpopuláció nagysága és az ítélkezés szigorúsága alapján európai viszonylatban inkább a keleti országokéhoz, mint a nyugatiakéhoz hasonlítható. A javaslat egyetlen esetben sem zárja ki, hogy a bíró az enyhítő rendelkezést alkalmazhassa, de ez a nagy tárgyi súlyú bűncselekményeknél kivételessé válna: ilyenek a szándékos emberölés minősített esetei (aljas indok, több emberen való elkövetés) és azok a bűncselekmények, amelyeknél emberi élet kioltására kerül sor (terrorcselekmény, emberrablás, légi jármű hatalomba kerítése), valamint a 200 millió forintot meghaladó kárra elkövetett vagyon elleni és gazdasági bűntettek. Ez a bírót nyilván a körülmények alaposabb mérlegelésére ösztönzi majd - vélik a minisztériumban.
Az önálló képviselői indítványok
- Szájer József (Fidesz - MPP), illetve korábban a néppárti (Kónya Imre-Kutrucz Katalin által jegyzett) javaslat - az életfogytig tartó szabadságvesztés kapcsán vitatják, mely legkorábbi időpontban lehessen az elítéltet feltételesen szabadlábra helyezni. A kormány javaslata szerint az elévülhetetlen bűncselekményeknél (háborús és emberiségellenes bűntettek, minősített emberölések, terrorcselekmények és gépeltérítések) 20, elévülőknél 15 év után válna lehetségessé a feltételes szabadlábra helyezés, míg a néppárti indítvány szerint csak 25 év után. Szájer kivételes esetben lehetőséget adna a bírónak arra, hogy az elítéltet a jelenlegi maximum 25 év után is benn tartsa a börtönben, ha az elkövetett cselekmény társadalomra veszélyessége ezt indokolttá teszi.
Taubner István kriminológus (ELTE) megjegyzi, hogy a modern társadalmakban különösen
a vagyon elleni bűncselekmények
száma nő rohamosan, aminek a gazdasági bűnözéssel összefonódott formái - a korrupció, a sikkasztás, a vesztegetés - nagyobb számban fordulnak elő. A kelet-európai privatizáció vagy a fejlett országok gazdasági ágazatainak átalakítása megindítja a politika és az államigazgatás felé a mamutcégeket, ami nagy tárgyi értékű bűncselekményeket von maga után. A Btk.-módosítás szankcionálja az adó- és tb-befizetések eltitkolását és az engedély nélküli tőke- és pénzpiaci tevékenységet is.
A szervezett bűnözés
elleni fellépés kitüntetett helyet kap a javaslatban: önálló bűncselekményként 1 évtől 5 évig terjedő börtönnel fenyegeti a bűnszervezet létrehozását, illetve számos bűncselekménynél minősítő körülmény, ha az elkövető bűnszervezet tagja. Azok a hírek, amelyek például arról szólnak, hogy rendőrök kiszolgáltattak információt az alvilágnak, Taubner szerint jelzik, hogy a rendőrséget elérte a maffiabűnözés, míg a politikára vonatkozóan nincs erre utaló közvetlen információ. A gyermekprostitúcióban, a leánykereskedelemben és a gyermekek terhére elkövetett homoszexuális prostitúcióban a szervezett bűnözés 95 százalékban játszik szerepet - véli a kriminológus.
A kiskorúak
fokozottabb védelmét tűzi ki célul a javaslat több rendelkezése: az erőszakos közösülésnél, a szemérem elleni erőszaknál és a természet elleni erőszakos fajtalanságnál is a jelenleginél szigorúbban rendeli büntetni, ha a sértett 12 évnél fiatalabb. Az erőszakon kívül eddig is büntetendő volt a védekezésre és akaratnyilvánításra képtelen állapot kihasználása - előbbi körbe tartozónak tekintette a gyakorlat a 12 éven aluliakat, de ha sérelmükre erőszakos cselekményt követtek el, életkoruk fokozott büntetőjogi védelmet nem jelentett számukra (a büntetési tételek most 2-8 évről 5-10 évre, minősített esetben 5-15 évig terjedő szabadságvesztésre módosulnak). Új tényállásként jelentkezik a tiltott (kiskorú személyt ábrázoló) pornográf képek készítése, kereskedelmi célú felhasználása, amit a javaslat 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyeget.
A hatályos Btk. sok nyugati ország gyakorlatától eltérően nem tekinti bűncselekménynek, ha
a házastársi életközösségen belül
követnek el erőszakos közösülést. Ezt a javaslat büntetni rendeli. Készítői elismerik, hogy lesznek bizonyítási nehézségek ezen cselekmények esetében, de felhívják a figyelmet arra, hogy ilyenek most is vannak a válófélben lévő vagy élettársi közösségben élő felek már ma is büntetendő erőszakos cselekménye esetében, vagy ha az elkövető és áldozata nem ismeri egymást.
A bűnözés növekedése nem feltétlenül ok arra, hogy a Btk.-ban emelkedjenek
a büntetési tételek
Taubner István szerint a "tisztességes állampolgárok" 70 százalékánál a büntető jogszabály nem, sokkal inkább a nyomozás-felderítés hatékonysága a visszatartó erő. Ezt a szerepet a család, a környezet megvetése, a munkahely elvesztése és az erkölcsi válság tölti be. A bűnözés által sújtott rétegekben ezzel szemben a büntetés mértékének, a lebukás rizikójának van jelentősége, és a szigorítás itt csökkentheti az utánpótlási bázist is.
Somos András
