Kivéreztetnék Budapestet: eltérítené a kormány az uniós pénzeket a fővárosból

  • narancs.hu
  • 2020. január 13.

Belpol

A Népszava úgy tudja, a kormány azon ügyködik, hogy ne juthassanak uniós pénzek a fővárosnak a következő finanszírozási időszakban.

Budapest lenne a legnagyobb vesztese a 2021 és 2027 közötti uniós finanszírozási időszaknak a kormány által készített tervek alapján - írja a Népszava a birtokába került dokumentumok alapján.

A lap azt írja, az Innovációs és Technológiai Minisztérium által készített és a birtokukba jutott prezentáció szerint a kormány Budapest pénzügyi ellehetetlenítését készíti elő. A dokumentum azt tartalmazza, hogy milyen rendszerben használná fel Magyarország a következő, 2021-2027 közötti uniós finanszírozási időszak operatív programjainak támogatásait, az új struktúra pedig Debrecenen kívül a legtöbb nagyvárost hátrányosan érintené, ugyanakkor Budapest lenne a legnagyobb kárvallottja.

A lap szerint ugyanis ha az Európai Bizottság elfogadja a kormányzati javaslatot, a főváros uniós fejlesztési források nélkül maradhat, ugyanis a kormány célterületeket jelölt meg, hogy hol használná fel az EU-s támogatásokat, de Budapest nincs ezeken a térképeken.

A Népszava információi szerint ráadásul a kormány az eddigi 10 helyett összesen 3 operatív programot indítana: a Versenyképes Gazdaság (VGOP) és a Versenyképes Infrastruktúra Operatív Program (VIOP) a teljes támogatási keret 43-43, a Megújuló Emberi Erőforrások Operatív Program (MEEOP) pedig a 14 százalékát kapná. A VGOP nagyobbrészt vállalati támogatásokra és kutatás-fejlesztésre költene, a VIOP-ból pedig többek között a városi közlekedés, a vasút, a közutak, a környezetvédelem és a megújulóenergia-szektor fejlesztéseit támogatnák.

Összességében a teljes támogatási keret egyötödét szánnák „területileg meghatározott” támogatásokra, amelyek a dokumentumok szerint leszakadó térségekbe, illetve turisztikai régiókba jutna. A fejlesztési tervekből Budapest mellett szinte teljesen kimaradt Nyugat-Magyarország is.

A lapnak Jávor Benedek a tervekről azt mondta, szerinte egyértelműen kiolvasható szándék, hogy az operatív programok struktúrájának átrendezésével megszüntessék a főváros EU-támogatását, ami egyenlő lenne Budapest pénzügyi kivéreztetésével, ugyanis 2010 óta alig akadt, és most sincs olyan jelentős budapesti fejlesztés, amely legalább részben ne uniós forrásokra támaszkodna.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.