Búra alatt: így szálltak el a Biodóm-beruházás költségei

Belpol

Nincs pénz befejezni a volt vidámparki területen épülő Pannon Parkot – jelentette be az állatkert vezetése decemberben. A kormány azóta felteszi a kezét és a fővárosra mutogat, Persányi Miklós, az állatkert főigazgatója pedig belebukott a történetbe. Mi történt a 43,7 milliárdos támogatással?

„Életem hetvenedik évébe léptem, és az utóbbi hónapokban munkámban jelentkező rendkívüli terhelés az egészségemet is próbára tette. A következő időszakban még tovább növekvő feladatokat felmérve, és tapasztalva a szervezetemet érő negatív hatásokat, magasabb vezetői feladatomtól visszavonulok” – írta Karácsony Gergely főpolgármesternek címzett múlt heti lemondó levelében Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója, aki a fenti megfogalmazással minden bizonnyal a Biodóm-beruházás elakadására célzott.

A hivatalosan Pannon Parknak nevezett projekt részeként az állatkert hatáskörében, a kormány támogatásával zajló építkezés a múlt év végéig látszólag zavartalanul haladt, és úgy tűnt, hogy az „Európa legnagyobb biodómjának” kikiáltott látványosság minden különösebb botrány nélkül el is készül. Decemberben azonban Persányi bejelentette, hogy a rendelkezésre álló pénz nem elég a teljes projekt befejezéséhez, számításai szerint további 20 milliárd forintra lenne szükség, hogy az idén elkészülő Biodómot be is tudják rendezni, és látogatásra kész állapotba hozzák az egész Pannon Parkot.

A hirtelen jött többletköltségigény miatt került a figyelem középpontjába nemcsak maga a beruházás, de a főigazgató szerepe is az eddig rendelkezésre bocsátott pénz elköltésében. A Pannon Park, és azon belül az óriási Biodóm ötletével ugyanis Persányiék álltak elő, amikor egyértelművé vált a Vidámpark felszámolása és területének az állatkerthez csatolása.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Ez utóbbi nem is nagyon volt kérdés, a 2012 novemberében a Fővárosi Közgyűlés elé került javaslat szerint az állatkert a korábbi területén már nagyon szűkösen fért csak el, ezért több állat tartását is mellőzni kellett, az intézmény nem kaphatott például új jegesmedvét; s valószínűnek tűnt, hogy 5–10 éven belül további nagy testű, nagy mozgásigényű állatokról kellett volna lemondania.

Az új, vidámparki területre akkor még két fejlesztési koncepció készült: a minimumprogram szerint nagyobb látványberuházások nélkül rendezték volna be a gyerekeknek szóló szórakoztató Meseparkot és a tematikus állatkerti részt, a Pannon Parkot, míg az akkor 12–15 milliárd forintnyira saccolt optimumprogramba került bele a Biodóm és az óriási akvárium is. A nagyobb, költséges attrakciók csak akkor készültek volna el, ha sikerül rájuk uniós vagy egyéb pályázati pénzt elnyerni. Hogy minél gyorsabban el lehessen indítani a pályázatokat, 2013. év elején az állatkerthez került a terület, a Vidámpark szeptember végén lehúzta a rolót, a kormány pedig 200 millió forinttal támogatta a projekt előkészítését.

A 2014 nyarán a közgyűlés elé került megvalósíthatósági tanulmányban már három különböző árú és ütemezésű verzió szerepelt a Pannon Parkról: a legolcsóbb forgatókönyv szerint csak egy új látogatóközpont és az akvárium épült volna meg a Biodóm nélkül; a második verzióban már szerepelt a Biodóm is, de csak a látogatóközpont és az akvárium után; a harmadik forgatókönyv szerint minden egyszerre épül meg. Ez utóbbi költségeit akkor 24,2 milliárd forintra taksálták. A megvalósíthatósági tanulmány az akkori számítások szerint 8 milliárddal olcsóbb második, részletekben felépülő verziót támogatta.

A kormány segítségével

Uniós pénzt nem sikerült szerezni a beruházáshoz, és a jelek szerint a három asztalon lévő koncepció közül a legdrágább mellett döntöttek: a kormány 2015 februárjában 25 milliárd forintot utalt ki egy kormányhatározattal a „Pannon Park projekt teljes és maradéktalan megvalósítására”, márciusban pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították a beruházást.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Az állatkert vezetése egyszerre ugrott neki mindennek, a tervezésre kiírt közbeszerzésben pedig már úgy szerepelt, hogy a Biodómon belülre kerülne „a vizes bemutatótereket összefogó Pannon-tenger Akvárium” és a látogatóközpont is. A tervezésre kiírt, egyetlen szereplős meghívásos közbeszerzésen az 1987-ben alakult Mérték Építészeti Stúdió Kft. – ma már Paulinyi(-Reith) & Partners Zrt. – nyerte el a munkát, mely cég például a Közlekedési Múzeum helyére tervezett Magyar Innováció Házának terveit is készítette, de hozzá kötődik egyebek mellett a Gozsdu-udvar rekonstrukciója vagy az ezredfordulón az újlipótvárosi Cézár-ház tervezése.

A tervek 2015-re elkészültek, a Biodóm 2016-ban megkapta az építési engedélyt, és a közbeszerzést is kiírták a kivitelezésre. Az azonban már ekkor kiderült, hogy az eredetileg becsült 25 milliárd forint nemhogy az egész Pannon Park-beruházásra nem elég, de az akváriumot magában foglaló Biodóm megépítésére sem.

A beruházó állatkert első körben ugyanis nettó 20,8 milliárd forintért keresett kivitelezőt a Pannon Park-projekt kulcsrakész megépítéséhez, de ennyi pénzért a két jelentkező, a Garancsi István tulajdonában álló Market Építő Zrt. (saját leányvállalatával, a VILATI Szerelő Zrt.-vel közösen), illetve a Strabag-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft. sem vállalta – az előbbi 34,6 milliárd, az utóbbi 36 milliárd forintos ajánlatot tett. A beruházó akkor arra jutott, hogy a munkaerőhiány, a minimálbér emelése, az építőanyag-árak emelkedése, illetve a forint árfolyamváltozása áll a jóval magasabb árajánlatok hátterében.

A márciusban eredménytelennek nyilvánított közbeszerzés után végül a kormány sietett az állatkert segítségére: nyáron egy kormányhatározattal további 18,7 milliárd forintot ítéltek meg a projektre, a befejezést pedig 2020. december 31-ig tolták ki. A Pannon Park megépítésére szánt összeg így a korábbi előkészítési támogatással együtt nettó 43,9 milliárd forintra ugrott, a megemelt költségkeretből pedig már elég pénz jutott a tárgyalásos közbeszerzésen kiválasztott kivitelezőnek, a Market Építőnek is.

A cég az építkezésre szánt 35 milliárdos keretből végül nettó 32,7 milliárdért vállalta a kivitelezést, a beruházás költségbecslési, költségmenedzseri, műszaki lebonyolítói és ellenőri feladatait pedig a más nagyberuházásoknál is hasonló feladatokat ellátó Főber Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Zrt., az Óbuda-Újlak Beruházás-szervező és Fővállalkozó Zrt. és a BATOZ Tanácsadó Kft.-ből álló konzorcium nyerte el 600 millió forintért.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A Market 2017 augusztusában felvonult a területre, és októberben letették a Biodóm alapkövét is. Ekkor még mindenki optimistán nyilatkozott, úgy tűnt, a kormánytámogatás arra is elég lesz, hogy berendezzék az épületet. Hoppál Péter akkori kulturális államtitkár úgy fogalmazott, „garanciát kaptunk arra, hogy a mostani árakat a következő három évben már tartani tudjuk”.

Elszálló költségek

Az árakat azonban nem tudták tartani. A problémák 2019-ben kezdtek jelentkezni: a költségvetés átvariálását a főváros és az állatkert már év elején kérte az Emberi Erőforrások Minisztériumától, igaz, ekkor még arról volt szó, hogy a beruházás végösszege nem változik. A Market szerződését az év folyamán kétszer is módosították, összesen mintegy 860 millióval emelve meg a beruházás értékét részben a Széchenyi Gyógyfürdőből vett víz minősége, részben pedig egyéb többletmunkák miatt. Ennek ellenére még 2019 májusában is arról volt szó a Fővárosi Közgyűlés elé került dokumentumokban, hogy bár a költségvetést át kellett ütemezni, elég lesz a pénz: áfával együtt összesen 56,15 milliárd forint, amelyből az utólag visszaigényelhető áfát az állatkert állja.

Valószínűleg már ekkor látható volt, hogy a nyilatkozatokkal ellentétben mégsem lesz elég a kormány által biztosított összeg az egész Pannon Park-beruházásra, ám Persányi Miklós bízott mind a főváros, mind a kormány jóindulatában. Az októberi önkormányzati választás azonban új helyzetet teremtett. Az állatkert decemberben bejelentette, hogy a 43,7 milliárdos állami támogatás csak az építkezés befejezéséhez lesz elegendő, a teljes projektre nem – ahhoz „akár 20 milliárdos nagyságrendben lehet szükség további forrásra”.

Az állatkertnél azzal indokolták a drágulást, hogy 2017-ben „a tervek korai készültségben voltak, egyes költségeket nem tudtak pontosan kalkulálni, sőt egyes elemeket még nem is ismerhettek a költségek felmérői”. A fejlesztési területhez ugyanis időközben hozzácsatolták az alig használt egykori Varannó utcát, az Országos Toxikológiai Intézet korábbi telkét, illetve némi vasúti területet is. Kiderült az is, hogy az állatkertnek kellene rendbe szedni az egyébként a kerítésen kívül lévő Hermina utat is, ami további 800 millió forintba kerülne; a munkaerőhiány, a bérek emelkedése és a forintárfolyam alakulása szintén megemelte a költségeket.

A jelentésből ugyanakkor kiderül az is, hogy maga a beruházás csúszik, s közben módosultak a kiviteli tervek is; „többlet szakértelem” jelent meg az állatkertnél, és bizonyos projektelemekre, például a rendezvények vagy a vendéglátás tárgyi eszközeire, illetve a szintén a területen lévő Hullámvasút/Mesecsónak korszerűsítésére nem terveztek be elég pénzt (csak ez utóbbi költségeit 2019 elején 2,5 milliárd forintra becsülték). A végeredmény az lett, hogy bár az építkezés befejezésére elég az állami támogatás, az állatokra, növényekre, műsziklákra, dekorációra, beléptetőrendszerre, kiállítási táblákra, illemhelyekre, padokra már nem.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Ki fogja befejezni?

A Market Építő Zrt. kérdéseinkre azt közölte, a cég miatt nem változott a Pannon Park megépítésének ára, de amit a szerződésükben vállaltak és teljesítenek (a Biodóm betonépületének felépítése, a gépészetének és lefedésének megvalósítása), az a beruházás első ütemének csak a 75 százaléka. A cég várhatóan májusban vonul le a területről, ekkor azonban még csak egy üres épület áll majd az állatkert rendelkezésére, a berendezésre további közbeszerzéseket kellene kiírni – de ez még nem történt meg.

Kérdéses tehát, hogy mi lesz a Biodóm sorsa, illetve honnan lesz pénz a berendezéséhez. Míg Persányi korábban bízhatott abban, hogy a kormány amiként a korábbi áremelkedést is finanszírozta, úgy a további esetleges drágulást is fedezi; csakhogy a kormány álláspontja az őszi választások óta láthatóan megváltozott.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter decemberben azt közölte, „reméli, hogy a főváros megoldja majd a problémát”, Fürjes Balázs Budapestért felelős államtitkár pedig a Magyar Nemzetnek adott interjújában kijelentette, hogy „amennyiben pluszforrás kell, azt most már a főváros tegye hozzá”. Fürjes a Demokratának egyébként arról beszélt, hogy a kormány már 62 milliárd forintot adott a projektre, de ilyen összegről más forrást nem találni.

Mostanra mindenesetre patthelyzet alakult ki, a kormány a fővárosra és az állatkertre tolja a felelősséget, és bár Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes úgy nyilatkozott az Átlátszónak, hogy mindenképpen be akarják fejezni a projektet, a fővárosnak nincs erre pénze. Fürjes felvetette ugyan, hogy a volt vidámparki parkoló helyére betervezett többszintes mélygarázs, az úgynevezett Hermina garázs forrásait, összesen 5,7 milliárd forintot csoportosítsák át a Biodómra, ezt egyelőre senki nem kommentálta érdemben – de a korábbi nyilatkozatok alapján ennyi pénz nem is lenne elég a projekt befejezésére.

A Városháza egyelőre tájékozódni próbál az ügyben, a főpolgármesteri hivatalból új gazdasági igazgatót küldtek az állatkerthez Mézes Rózsa személyében. A fővárosnál kérdéseinkre azt közölték, jelentése már a városvezetés előtt van, és egyelőre vizsgálják az abban foglaltakat. A főváros ugyanakkor saját ellenőrzését is megerősíti a beruházás felett, amikor a projekt vezetését a Budapest kizárólagos tulajdonában lévő, műszaki tanácsadással és mérnöki tevékenységgel foglalkozó, és a projektbe szervezési és koordinációs feladatokra eddig is bevont Enviroduna Kft. kezébe adja.

Utóbbinak azt is fel kell mérnie, hogy mi minden kell a Pannon Park befejezéséhez, az állatkert pedig csak e cég hozzájárulásával indíthat közbeszerzést vagy köthet szerződést. A projekt finanszírozása miatt kerestük az állatkertet is. Hanga Zoltán szóvivő azt válaszolta, hogy bizonyos kérdéseket még tisztázni kell, például hogy mi állatkerti, és mi fővárosi illetékességi körbe tartozó téma.

Elképzelhető azonban, hogy a kormánynak is érdekében áll a Biodóm befejezése. A HVG 2017 nyarán ugyanis arról írt, hogy az épület akár az 50 milliárdos költségvetésűre saccolt 2021-es vadászati világkiállítás egyik fő helyszíne lehetne. Kerestük ezzel kapcsolatban Kovács Zoltánt, a jövő évi rendezvényért felelős kormánybiztost, aki azonban nem reagált érdeklődésünkre.

Ha egyszer elkészülne, a főváros elé került dokumentumok szerint a Biodóm üzemeltetése éves szinten mintegy 2 milliárd forintba kerülne – vagyis nagyságrendileg nem sokkal többe, mint az új Puskás Arénáé, amire épp a múlt héten ítélt meg a kormány csak 2020-ra közel 1,9 milliárd forint közpénzt.

Az állatkert a korábbi tervekben rendszerint azzal érvelt, hogy a Biodóm beruházása hosszú távon megtérülne, önfenntartó tudna maradni, külön belépőjegyet is lehetne érte kérni, az átlagos 1 milliós látogatószámot pedig legalább 300–500 ezer fővel, jó esetben akár 700 ezerrel is meg tudná emelni.

Persányiék tavaly decemberben is azzal érveltek, hogy a Biodóm a drágulással együtt sem drágább azoknál a beruházásoknál, amelyeket „az ország az állampolgárai, a családok javára számos szektorban, így a kultúrában, sportban, turisztikában megvalósít”. Kérdés, hogy Persányi távozása után a városvezetés és egy új főigazgató mennyire fog tudni lobbizni a kormánynál további támogatásokért. Nem kizárt, hogy a kormány végképp elengedi a félkész beruházást, a kudarcért a fővárosra tolva a felelősséget.

 


 

Mi az a Pannon Park?

Az állatkerthez csatolt volt vidámparki területek egy részén kialakítandó tematikus park viseli majd a Pannon Park nevet. A területen a „pannon ősvadont” mutatnák be a miocén korban élt állatok mai rokonain keresztül, így ide helyeznék át például az elefántokat is, de új állatokat is beszereznének.

Az 5 hektáros területnek csak egy része lenne az 1,7 hektáros, UV-sugarakat is áteresztő különleges teflonfóliával fedett Biodóm, amelybe fákat, sétányokat, egy csatornát, és egy több mint 2 millió literes akváriumot is terveztek. A Biodómban állandó lenne a klíma, amit a Széchenyi Fürdő hulladékvizével, az üvegházhatással és a bevezetett távfűtéssel biztosítanának, de az épülethez kültéri kifutók és szabadtéri állattartó helyek is kapcsolódnának.

Az állatkerthez csatolt új terület másik részén „Mesepark” munkacímen külön beruházásként készült el 2018-ra az azóta Holnemvolt Várnak nevezett rész a régi műemlék körhintával, állatsimogatókkal, játszóházzal és játszótérrel, sünispotállyal és cápaneveldével.

(Cikkünk eredetileg a Magyar Narancs hetilap 2020 február 27-i számában jelent meg, most újraközöljük online teljes terjedelmében.)

Neked ajánljuk