DK: Így ezután is el fogják lopni az uniós pénzt

  • narancs.hu
  • 2022. október 2.

Belpol

Az ellenzéki párt nem szavazza meg a törvényjavaslatokat, amelyekkel az Európai Bizottságnak igyekszik megfelelni a kormány.

Nem szavazza meg a Demokratikus Koalíció az Országgyűlésben azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket annak érdekében terjesztett be a kormánytöbbség, hogy az ország megfeleljen az Európai Bizottság elvárásainak.

A DK képviselője, Sebián-Petrovszki László vasárnapi tájékoztatóján arról beszélt, hogy az Országgyűlés hétfőn és kedden dönt azokról a törvényjavaslatokról, „amelyekkel Orbán Viktor el akarja hitetni az Európai Bizottsággal, hogy véget vet az uniós pénzek ellopásának. A javaslatcsomag azt a célt szolgálja, hogy újra meginduljanak az uniós pénzek, amiket majd el lehet lopni”.

A képviselő leszögezte, a DK azért nem szavazza meg a javaslatokat, mert a párt jogállamot, független igazságszolgáltatást és valódi korrupció elleni harcot szeretne, de ezek a javaslatok csak látszatintézkedések. Szerinte ha a kormány igazán jót akarna az országnak, nem gátolná meg, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, „függetlenné tenné a bíróságokat és az ügyészséget, helyreállítaná a kiegyensúlyozott tájékoztatást és a sajtószabadságot”.

A társadalmi részvételről szóló módosítást azért nem szavazza meg a DK, mert „sehogy sem szankcionálja azt, ha a Fidesz reggel kitalál, estére pedig megszavaz egy törvényt”.

Az Integritás Hatóságról szóló törvényjavaslattal az a problémája a pártnak, hogy a hatóság elnökét „a fideszes ÁSZ-elnök javaslatára a fideszes köztársasági elnök nevezheti ki”.

Olyan törvényt sem hajlandó támogatni a DK, amely alapján „továbbra is fideszes miniszterek és képviselők ülhetnek majd a közpénzből létrehozott alapítványok kuratóriumaiban”.

 

Leadkép: Sebián-Petrovszki László, a DK vezérszónoka az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)