Karácsony Gergely közösségi oldalán tett bejelentése szerint a jogorvoslati eljárásokról döntő Kúria helybenhagyta az eddigi döntést, így a június 9-e választások eredményeként ő lesz a főpolgármester, amit elfogad.
Vitézy Dávid viszont jelezte Facebook-oldalán: a korábban bemutatott visszásságok kapcsán a határozat jogi értékelését követően az alkotmányjogi panasz lehetőségét fenntartja.
Mint emlékezetes, Karácsony Gergely és a tőle mindössze 41 szavazattal lemaradó Vitézy Dávid, más-más hivatkozással és indokokkal, megtámadta az eredményt – amely már egy részleges újraszámolás után alakult ki, mivel az első számolás szerint Karácsony még 324 vokssal nyerte meg a választást.
Mint a hvg.hu írja, a Kúria döntése 12 óra után még nem volt elérhető a honlapjukon, de Karácsony Gergely már értesülhetett róla, mert azt posztolta a Facebookra:
A Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, amelynek értelmében a következő öt évben is én leszek Budapest főpolgármestere. Természetesen elfogadom a független magyar bíróság döntését.
Karácsony a számára kedvező eredményt megtámadva, beadványával azt akarta elérni, hogy egész Budapesten ismételjék meg a főpolgármester-választást. Szerinte nem zárható ki, hogy a voksolás és az újraszámolás között manipulálták a szavazólapokat, és mivel sok, a budapesti 1354-ből 649 szavazókörben vált így bizonytalanná a voksok hitelessége, ezért nemcsak ezekben, hanem az összes kerületben új választás kell.
Vitézy ezzel szemben beérné azzal is, ha csak újraszámolnák a voksokat, de nemcsak a mintegy 25 ezer, eredetileg érvénytelen és június 14-én átvizsgált szavazatot számolná újra, hanem az összes, mintegy 800 ezret, mert gyanítja, hogy sok a hibásan besorolt voks. Elfogadhatónak tartaná azt is, ha csak a IV. és VII. kerületben ismételnék meg a választást, mert ott megtévesztően húzták ki a javára visszalépő fideszes jelölt nevét.
Karácsony most azt írta, hogy „a választási folyamat átláthatatlansága miatt még azt is vállaltam volna, hogy az egész városban ismételjük meg a főpolgármester-választást, immár mentesen minden politikai és jogi manipulációtól. A Kúria jogerős döntése azonban ezt a vitát lezárta. A főpolgármesterségről természetesen nem mondok le, mondjanak le azok, akik félre akarták vezetni a budapestieket, és akik képtelen voltak egy tisztességes újraszámlálást levezényelni.”
A Kúria döntése ellen három napig lehet alkotmányjogi panasszal fordulni az Alkotmánybírósághoz (Ab). Az Ab-nak 6 nap alatt kell eljárnia, 3 napja van a panasz elutasítására vagy befogadására, utóbbi esetben pedig újabb 3 nap a döntéshozatalra. Vagyis minden jogi lehetőség és határidő kimerítése esetén
arról, hogy ki lesz a főpolgármester októbertől, a végleges és jogerős döntés akár július 5-éig is várathat magára.
Ha esetleg az Ab döntése nyomán az összes, a főpolgármesterekre leadott érvényes voksot újraszámoltatnák, az 782 110 szavazat egyenkénti felülvizsgálatát jelentené, de ez még a könnyebb eset, ezzel néhány nap alatt végezni lehet. Az akár 2, akár 23 kerületet érintő megismételt választás már szoros határidőt diktálna. A törvényi előírások szerint mindkét esetben július 7-én, vasárnap kellene tartani a voksolást.
Kérdés, hogy egy, az Ab-ig végigvitt jogorvoslati eljárás legkésőbb július 5-i eredményét nézve a július 7-i választásig hátralévő alig két nap elegendő-e a szavazólapok újragyártására, a szavazóhelyiségek felkészítésére, a szavazatszámláló bizottságok létrehozására. Erre a hvg.hu-nak a Nemzeti Választási Iroda úgy reagált: a választási irodák a döntéseknek megfelelően fogják lebonyolítani a megismételt szavazásokat.
