Alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) a Kúria népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott végzéseit – közölte az Ab a honlapján.
Az Alkotmánybíróság döntése szerint
a Fudan Egyetem ügyében a nemzetközi szerződés miatt, az álláskeresési járadék ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábban mindkét ügyben hitelesítette a Karácsony Gergely budapesti főpolgármester által magánszemélyként benyújtott kérdéseket, és ezt a Kúria is jóváhagyta. Viszont az Ab-hoz mindkét ügyben alkotmányjogi panasszal fordultak a Kúria döntése ellen.
A Fudan Egyetem ügyében az indítványozó szerint a Kúria a népszavazás alkotmányosságát érdemben nem vizsgálta, illetve a határozat szerinti népszavazási kérdés célja és tartalma nem egyértelmű. Az Ab határozatában arra jutott, hogy a Fudan Egyetemről szóló népszavazási kérdéssel hatályon kívül helyezni kért törvény a Kínai Népköztársasággal kötött nemzetközi szerződés végrehajtását célozza, az alaptörvény alapján pedig egy nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését végrehajtó, azzal közvetlen összefüggésben álló törvény megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése nem tartozik népszavazási útra.
A határozathoz különvéleményt fűzött Juhász Imre, Salamon László, Schanda Balázs, Szabó Marcel és Szalay Péter alkotmánybíró.
Juhász Imre különvéleményében azt írta, a népszavazás által megtámadott törvény egy olyan szerződés következménye, amelyet nem is a Kínai Népköztársasággal kötöttek, hanem magával a Fudan Egyetemmel és a Fudan Magyarország Kft.-vel, és szerinte maga az Ab-határozat sem megfelelően hivatkozik a Kínával kötött szerződésre, így "nem állapítható meg, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségre vonatkozna".
Schanda Balázs azt írta, több százezer kezdeményező választópolgárnak a politikai akaratnyilvánítását és alapjoggyakorlását teszi utólag feleslegessé az alkotmánybírósági döntés, ezért az Ab-nek inkább szűken kellett volna értelmeznie a saját hatáskörét. Ehhez hasonló különvéleményt fogalmaztak meg más alkotmánybírók is. Schanda azt is hozzátette, hogy egy eredményes népszavazás egyébként nem lehetetlenítené el a Fudan Megállapodás végrehajtását, így nem ütközik vállalt nemzetközi kötelezettségbe.
Az álláskeresési járadék ügyében szintén alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó szerint a Kúria döntéséből az következne, hogy a költségvetési törvény módosítása hiányában az álláskeresési járadék folyósítására rendelkezésre álló összeget a központi költségvetésben nem növelik, ezért egy érvényes és eredményes népszavazás nyomán a járadék folyósítására rendelkezésre álló, változatlan összeget az eddigi 90 nap helyett 270 nap alatt fizetnék ki. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tiltott tárgykörbe ütközik, mivel érdemben és számszakilag változtatna a központi költségvetésen, illetve annak végrehajtásán, így közvetlenül és jelentősen érintené az ország éves költségvetéséről szóló törvényt. A Kúria döntése ez alapján alaptörvény-ellenes, ezért azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
Ehhez a határozathoz különvéleményt fűzött Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Salamon László, Schanda Balázs, Szabó Marcel és Szalay Péter alkotmánybíró.
Czine Ágnes szerint a kúriai döntést megtámadó indítványozó nem is vett részt a bírósági szakaszban, ezért nem is sérülhetett a tisztességes eljáráshoz való joga, de itt is több alkotmánybíró is felvetette azt a szempontot, hogy a népszavazás tárgyköre nem alapjogi dilemma, ezért az Ab-nak nem is kellene vizsgálnia.
A két beadott kérdés a következő volt:
- „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?”
- „Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?”