Elkaszálta az Alkotmánybíróság az ellenzéki népszavazásokat

  • narancs.hu
  • 2022. május 18.

Belpol

Az Ab szerint alaptörvény-ellenes lenne a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadékról tartandó népszavazás is. Több alkotmányíró sem értett egyet a döntéssel. 

Alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) a Kúria népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott végzéseit – közölte az Ab a honlapján.

Az Alkotmánybíróság döntése szerint

a Fudan Egyetem ügyében a nemzetközi szerződés miatt, az álláskeresési járadék ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábban mindkét ügyben hitelesítette a Karácsony Gergely budapesti főpolgármester által magánszemélyként benyújtott kérdéseket, és ezt a Kúria is jóváhagyta. Viszont az Ab-hoz mindkét ügyben alkotmányjogi panasszal fordultak a Kúria döntése ellen.

A Fudan Egyetem ügyében az indítványozó szerint a Kúria a népszavazás alkotmányosságát érdemben nem vizsgálta, illetve a határozat szerinti népszavazási kérdés célja és tartalma nem egyértelmű. Az Ab határozatában arra jutott, hogy a Fudan Egyetemről szóló népszavazási kérdéssel hatályon kívül helyezni kért törvény a Kínai Népköztársasággal kötött nemzetközi szerződés végrehajtását célozza, az alaptörvény alapján pedig egy nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését végrehajtó, azzal közvetlen összefüggésben álló törvény megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése nem tartozik népszavazási útra.

A határozathoz különvéleményt fűzött Juhász Imre, Salamon László, Schanda Balázs, Szabó Marcel és Szalay Péter alkotmánybíró.

Juhász Imre különvéleményében azt írta, a népszavazás által megtámadott törvény egy olyan szerződés következménye, amelyet nem is a Kínai Népköztársasággal kötöttek, hanem magával a Fudan Egyetemmel és a Fudan Magyarország Kft.-vel, és szerinte maga az Ab-határozat sem megfelelően hivatkozik a Kínával kötött szerződésre, így "nem állapítható meg, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségre vonatkozna".

Schanda Balázs azt írta, több százezer kezdeményező választópolgárnak a politikai akaratnyilvánítását és alapjoggyakorlását teszi utólag feleslegessé az alkotmánybírósági döntés, ezért az Ab-nek inkább szűken kellett volna értelmeznie a saját hatáskörét. Ehhez hasonló különvéleményt fogalmaztak meg más alkotmánybírók is. Schanda azt is hozzátette, hogy egy eredményes népszavazás egyébként nem lehetetlenítené el a Fudan Megállapodás végrehajtását, így nem ütközik vállalt nemzetközi kötelezettségbe. 

Az álláskeresési járadék ügyében szintén alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó szerint a Kúria döntéséből az következne, hogy a költségvetési törvény módosítása hiányában az álláskeresési járadék folyósítására rendelkezésre álló összeget a központi költségvetésben nem növelik, ezért egy érvényes és eredményes népszavazás nyomán a járadék folyósítására rendelkezésre álló, változatlan összeget az eddigi 90 nap helyett 270 nap alatt fizetnék ki. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tiltott tárgykörbe ütközik, mivel érdemben és számszakilag változtatna a központi költségvetésen, illetve annak végrehajtásán, így közvetlenül és jelentősen érintené az ország éves költségvetéséről szóló törvényt. A Kúria döntése ez alapján alaptörvény-ellenes, ezért azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

Ehhez a határozathoz különvéleményt fűzött Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Salamon László, Schanda Balázs, Szabó Marcel és Szalay Péter alkotmánybíró. 

Czine Ágnes szerint a kúriai döntést megtámadó indítványozó nem is vett részt a bírósági szakaszban, ezért nem is sérülhetett a tisztességes eljáráshoz való joga, de itt is több alkotmánybíró is felvetette azt a szempontot, hogy a népszavazás tárgyköre nem alapjogi dilemma, ezért az Ab-nak nem is kellene vizsgálnia. 

A két beadott kérdés a következő volt: 

  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?” 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.