Szétfolyt kutatási pénzek: félmilliárdos projekt a garázsban

  • BSK
  • 2020. április 29.

Belpol

Egy túlnyomórészt uniós pénzekből működő projekt azt ígéri, kutatói feltalálnak egy fűthető és távirányítható tapétát. Ám semmi jele valódi kutatómunkának. Hadházy Ákos pedig attól tart, a jövőben több olyan eset is lesz, ahol a kutatásra szánt pénzek csalók prédájává válnak.

Lassan négy éve kezdte el fejleszteni okostapétáját az ARM Invest kft. A palyazat.gov.hu oldalon található leírás szerint a 632 millió forintos projektre 392 millió forint uniós támogatás jutott.

Pedig a „Szabályozható, elektromos, beltéri fűthető tapéta kutatás-fejlesztése másodlagos fűtésként való alkalmazásának és a falpenészedés megakadályozásának érdekében” elnevezésű projekt már amiatt is gyanús lehet, hogy a kutatással foglalkozó konzorcium tagjainak ránézésre nem sok közük van a kutatáshoz: az ARM Investrade Kft. egy kisméretű építési vállalkozás, míg a Pró-Tech Stúdió 3D videó és audió technikai szaktanácsadással, stúdiók berendezésével foglalkozik. Okkal keltette fel két éve a G7 gazdasági portál figyelmét is a projekt – a lap írta meg azt is, hogy a Pró-Tech számos közbeszerzésen nyert már, és a hírekbe került amiatt is, hogy rábízták a BKK elektronikus jegyrendszerének stratégiai újratervezését.

Valami nagyon nem stimmel

"Többször jártam ott: az első látogatásaim alkalmával senki nem volt a laboratóriumban. Másik alkalommal megmutatták a költségvetést, de kutatókat akkor se láttam ott, csak az építési vállalkozó családját” - mesélte a Narancs.hu-nak Hadházy Ákos, a korrupciós ügyek feltárására szakosodott független országgyűlési képviselő, aki első perctől gyanúsnak találta a projektet, ezért vizsgálódni kezdett.

A kapott pénz egyik feléből kellett kifejleszteni a fűthető tapéta prototípusát. Ehhez tulajdonképpen már fogalomban lévő gépeket vettek: körülbelül százmillió forintért színes tapétanyomtatót meg egy laminálógépet. "De ha kutatásra kapták a pénzt, miért kell megvenni egy egyedi tapétanyomtatót? Miért nem lehetett egyszerűen pár guriga tapétát venni? A projekt ezen része inkább egy kutatásnak álcázott egyszerű ingyenes beruházás" - állítja Hadházy. A képviselő ismeretei, adatai szerint az autók ülésfűtéséhez használt anyagokat is vásárolták, majd egy már szintén létező géppel ráragasztották a tapétára. Hadházy közlése szerint "horribilis, átlagosan havi egymillió forintos fizetéseket adtak az úgynevezett kutatóknak".

Ezzel a géppel dolgoztak:

false

 

Fotó: Hadházy Ákos

 

Az országgyűlési képviselő egyébként beletekinthetett a költségvetésbe és jegyzetelhetett: ekkor derült ki, hogy 150 millió forint személyi költséget számoltak el, és a havi díjak egy részénél részletezték is a feladatot: például hat hónapig havi 800 ezer forintért vizsgálták a „felfűtés-lehülés” tulajdonságait.

„A másik fele a konzorciumnak elvileg azt kutatta, hogyan lehet mobiltelefonnal be- meg kikapcsolni ezeket a fűthető tapétákat. Természetesen ilyenből is már rengeteg technológia áll már készen rendelkezésre” – fűzi hozzá Hadházy. A politikus azt is megkérdezte, hogy kik azok a kutatók, akik a projekteken dolgoznak, de a cégvezető nem volt hajlandó válaszolni – csak annyit mondott, van egy vezető mérnökük, aki korábban egy nagy autógyártónak dolgozott.

A nekik juttatott pénzből a két cég szépen ki is csinosította a rendelkezésükre álló épületeket: a Pró-Tech rendbehozott egy családi házat Szolnokon, az ARM Investrade pedig 30 millió forintból felújított egy garázssort.

A Google Utcakép szolgáltatása lehetőséget ad rá, hogy megtekintsük, hogyan nézett ki korábban a helyszín.

false

 

Fotó: Google Street View

 

Hadházy Ákos képei azt mutatják, hogy azóta a kutatási pénzből szépen kicsinosították ezeket.

false

 

Fotó: Hadházy Ákos

 

Belülről így néz ki az egyik kutatótér:

false

 

Fotó: Hadházy Ákos

 

Bármennyire is gyanús a projekt, a nemzetgazdasági minisztérium mindent rendben talált, miután megvizsgálta az ügyet. Feltehetőleg azért, mert az ellenőrök nem látogattak el a helyszínre, csupán az időszakos beszámolókat nézték át.

Hadházi az összehasonlítás végett megjegyzi azt is, hogy Bécsben egy hasonló összegből, azaz ötszázmillió forintnyi euróból gyakorlatilag egy önjáró busz prototípusát és egy önjáró buszhálózatot fejlesztettek ki.

Aranybánya tolvajoknak

„A kutatások azért számítanak ígéretes területnek a nyerészkedők számára, mert nem kell feltétlenül eredményeket felmutatniuk. Ilyenkor egy pályázat kedvezményezettje mondhatja, hogy hosszasan kutatott valamit, miközben az eredmények hiánya elvileg nem feltétlenül jelenti azt, hogy a pénzt elcsalták” – mondta az eheti Narancsban megjelenő interjújában Hadházy Ákos.

A Magyar Narancs április 30-i számában interjút olvashatnak Hadházyval, amelyben a kutatási pénzek ellopása mellett beszéltünk arról is, miért diktatórikus a felhatalmazási törvény, miért felelőtlen, ahogy a kormány a válságot kezeli, és van-e még egyáltalán értelme a parlamenti képviselők munkájának.

A Magyar Narancs a kijárási korlátozás alatt is kapható az újságosoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.