Szétfolyt kutatási pénzek: félmilliárdos projekt a garázsban

  • BSK
  • 2020. április 29.

Belpol

Egy túlnyomórészt uniós pénzekből működő projekt azt ígéri, kutatói feltalálnak egy fűthető és távirányítható tapétát. Ám semmi jele valódi kutatómunkának. Hadházy Ákos pedig attól tart, a jövőben több olyan eset is lesz, ahol a kutatásra szánt pénzek csalók prédájává válnak.

Lassan négy éve kezdte el fejleszteni okostapétáját az ARM Invest kft. A palyazat.gov.hu oldalon található leírás szerint a 632 millió forintos projektre 392 millió forint uniós támogatás jutott.

Pedig a „Szabályozható, elektromos, beltéri fűthető tapéta kutatás-fejlesztése másodlagos fűtésként való alkalmazásának és a falpenészedés megakadályozásának érdekében” elnevezésű projekt már amiatt is gyanús lehet, hogy a kutatással foglalkozó konzorcium tagjainak ránézésre nem sok közük van a kutatáshoz: az ARM Investrade Kft. egy kisméretű építési vállalkozás, míg a Pró-Tech Stúdió 3D videó és audió technikai szaktanácsadással, stúdiók berendezésével foglalkozik. Okkal keltette fel két éve a G7 gazdasági portál figyelmét is a projekt – a lap írta meg azt is, hogy a Pró-Tech számos közbeszerzésen nyert már, és a hírekbe került amiatt is, hogy rábízták a BKK elektronikus jegyrendszerének stratégiai újratervezését.

Valami nagyon nem stimmel

"Többször jártam ott: az első látogatásaim alkalmával senki nem volt a laboratóriumban. Másik alkalommal megmutatták a költségvetést, de kutatókat akkor se láttam ott, csak az építési vállalkozó családját” - mesélte a Narancs.hu-nak Hadházy Ákos, a korrupciós ügyek feltárására szakosodott független országgyűlési képviselő, aki első perctől gyanúsnak találta a projektet, ezért vizsgálódni kezdett.

A kapott pénz egyik feléből kellett kifejleszteni a fűthető tapéta prototípusát. Ehhez tulajdonképpen már fogalomban lévő gépeket vettek: körülbelül százmillió forintért színes tapétanyomtatót meg egy laminálógépet. "De ha kutatásra kapták a pénzt, miért kell megvenni egy egyedi tapétanyomtatót? Miért nem lehetett egyszerűen pár guriga tapétát venni? A projekt ezen része inkább egy kutatásnak álcázott egyszerű ingyenes beruházás" - állítja Hadházy. A képviselő ismeretei, adatai szerint az autók ülésfűtéséhez használt anyagokat is vásárolták, majd egy már szintén létező géppel ráragasztották a tapétára. Hadházy közlése szerint "horribilis, átlagosan havi egymillió forintos fizetéseket adtak az úgynevezett kutatóknak".

Ezzel a géppel dolgoztak:

false

 

Fotó: Hadházy Ákos

 

Az országgyűlési képviselő egyébként beletekinthetett a költségvetésbe és jegyzetelhetett: ekkor derült ki, hogy 150 millió forint személyi költséget számoltak el, és a havi díjak egy részénél részletezték is a feladatot: például hat hónapig havi 800 ezer forintért vizsgálták a „felfűtés-lehülés” tulajdonságait.

„A másik fele a konzorciumnak elvileg azt kutatta, hogyan lehet mobiltelefonnal be- meg kikapcsolni ezeket a fűthető tapétákat. Természetesen ilyenből is már rengeteg technológia áll már készen rendelkezésre” – fűzi hozzá Hadházy. A politikus azt is megkérdezte, hogy kik azok a kutatók, akik a projekteken dolgoznak, de a cégvezető nem volt hajlandó válaszolni – csak annyit mondott, van egy vezető mérnökük, aki korábban egy nagy autógyártónak dolgozott.

A nekik juttatott pénzből a két cég szépen ki is csinosította a rendelkezésükre álló épületeket: a Pró-Tech rendbehozott egy családi házat Szolnokon, az ARM Investrade pedig 30 millió forintból felújított egy garázssort.

A Google Utcakép szolgáltatása lehetőséget ad rá, hogy megtekintsük, hogyan nézett ki korábban a helyszín.

false

 

Fotó: Google Street View

 

Hadházy Ákos képei azt mutatják, hogy azóta a kutatási pénzből szépen kicsinosították ezeket.

false

 

Fotó: Hadházy Ákos

 

Belülről így néz ki az egyik kutatótér:

false

 

Fotó: Hadházy Ákos

 

Bármennyire is gyanús a projekt, a nemzetgazdasági minisztérium mindent rendben talált, miután megvizsgálta az ügyet. Feltehetőleg azért, mert az ellenőrök nem látogattak el a helyszínre, csupán az időszakos beszámolókat nézték át.

Hadházi az összehasonlítás végett megjegyzi azt is, hogy Bécsben egy hasonló összegből, azaz ötszázmillió forintnyi euróból gyakorlatilag egy önjáró busz prototípusát és egy önjáró buszhálózatot fejlesztettek ki.

Aranybánya tolvajoknak

„A kutatások azért számítanak ígéretes területnek a nyerészkedők számára, mert nem kell feltétlenül eredményeket felmutatniuk. Ilyenkor egy pályázat kedvezményezettje mondhatja, hogy hosszasan kutatott valamit, miközben az eredmények hiánya elvileg nem feltétlenül jelenti azt, hogy a pénzt elcsalták” – mondta az eheti Narancsban megjelenő interjújában Hadházy Ákos.

A Magyar Narancs április 30-i számában interjút olvashatnak Hadházyval, amelyben a kutatási pénzek ellopása mellett beszéltünk arról is, miért diktatórikus a felhatalmazási törvény, miért felelőtlen, ahogy a kormány a válságot kezeli, és van-e még egyáltalán értelme a parlamenti képviselők munkájának.

A Magyar Narancs a kijárási korlátozás alatt is kapható az újságosoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.