Szétfolyt kutatási pénzek: félmilliárdos projekt a garázsban

  • BSK
  • 2020. április 29.

Belpol

Egy túlnyomórészt uniós pénzekből működő projekt azt ígéri, kutatói feltalálnak egy fűthető és távirányítható tapétát. Ám semmi jele valódi kutatómunkának. Hadházy Ákos pedig attól tart, a jövőben több olyan eset is lesz, ahol a kutatásra szánt pénzek csalók prédájává válnak.

Lassan négy éve kezdte el fejleszteni okostapétáját az ARM Invest kft. A palyazat.gov.hu oldalon található leírás szerint a 632 millió forintos projektre 392 millió forint uniós támogatás jutott.

Pedig a „Szabályozható, elektromos, beltéri fűthető tapéta kutatás-fejlesztése másodlagos fűtésként való alkalmazásának és a falpenészedés megakadályozásának érdekében” elnevezésű projekt már amiatt is gyanús lehet, hogy a kutatással foglalkozó konzorcium tagjainak ránézésre nem sok közük van a kutatáshoz: az ARM Investrade Kft. egy kisméretű építési vállalkozás, míg a Pró-Tech Stúdió 3D videó és audió technikai szaktanácsadással, stúdiók berendezésével foglalkozik. Okkal keltette fel két éve a G7 gazdasági portál figyelmét is a projekt – a lap írta meg azt is, hogy a Pró-Tech számos közbeszerzésen nyert már, és a hírekbe került amiatt is, hogy rábízták a BKK elektronikus jegyrendszerének stratégiai újratervezését.

Valami nagyon nem stimmel

"Többször jártam ott: az első látogatásaim alkalmával senki nem volt a laboratóriumban. Másik alkalommal megmutatták a költségvetést, de kutatókat akkor se láttam ott, csak az építési vállalkozó családját” - mesélte a Narancs.hu-nak Hadházy Ákos, a korrupciós ügyek feltárására szakosodott független országgyűlési képviselő, aki első perctől gyanúsnak találta a projektet, ezért vizsgálódni kezdett.

A kapott pénz egyik feléből kellett kifejleszteni a fűthető tapéta prototípusát. Ehhez tulajdonképpen már fogalomban lévő gépeket vettek: körülbelül százmillió forintért színes tapétanyomtatót meg egy laminálógépet. "De ha kutatásra kapták a pénzt, miért kell megvenni egy egyedi tapétanyomtatót? Miért nem lehetett egyszerűen pár guriga tapétát venni? A projekt ezen része inkább egy kutatásnak álcázott egyszerű ingyenes beruházás" - állítja Hadházy. A képviselő ismeretei, adatai szerint az autók ülésfűtéséhez használt anyagokat is vásárolták, majd egy már szintén létező géppel ráragasztották a tapétára. Hadházy közlése szerint "horribilis, átlagosan havi egymillió forintos fizetéseket adtak az úgynevezett kutatóknak".

Ezzel a géppel dolgoztak:

false

 

Fotó: Hadházy Ákos

 

Az országgyűlési képviselő egyébként beletekinthetett a költségvetésbe és jegyzetelhetett: ekkor derült ki, hogy 150 millió forint személyi költséget számoltak el, és a havi díjak egy részénél részletezték is a feladatot: például hat hónapig havi 800 ezer forintért vizsgálták a „felfűtés-lehülés” tulajdonságait.

„A másik fele a konzorciumnak elvileg azt kutatta, hogyan lehet mobiltelefonnal be- meg kikapcsolni ezeket a fűthető tapétákat. Természetesen ilyenből is már rengeteg technológia áll már készen rendelkezésre” – fűzi hozzá Hadházy. A politikus azt is megkérdezte, hogy kik azok a kutatók, akik a projekteken dolgoznak, de a cégvezető nem volt hajlandó válaszolni – csak annyit mondott, van egy vezető mérnökük, aki korábban egy nagy autógyártónak dolgozott.

A nekik juttatott pénzből a két cég szépen ki is csinosította a rendelkezésükre álló épületeket: a Pró-Tech rendbehozott egy családi házat Szolnokon, az ARM Investrade pedig 30 millió forintból felújított egy garázssort.

A Google Utcakép szolgáltatása lehetőséget ad rá, hogy megtekintsük, hogyan nézett ki korábban a helyszín.

false

 

Fotó: Google Street View

 

Hadházy Ákos képei azt mutatják, hogy azóta a kutatási pénzből szépen kicsinosították ezeket.

false

 

Fotó: Hadházy Ákos

 

Belülről így néz ki az egyik kutatótér:

false

 

Fotó: Hadházy Ákos

 

Bármennyire is gyanús a projekt, a nemzetgazdasági minisztérium mindent rendben talált, miután megvizsgálta az ügyet. Feltehetőleg azért, mert az ellenőrök nem látogattak el a helyszínre, csupán az időszakos beszámolókat nézték át.

Hadházi az összehasonlítás végett megjegyzi azt is, hogy Bécsben egy hasonló összegből, azaz ötszázmillió forintnyi euróból gyakorlatilag egy önjáró busz prototípusát és egy önjáró buszhálózatot fejlesztettek ki.

Aranybánya tolvajoknak

„A kutatások azért számítanak ígéretes területnek a nyerészkedők számára, mert nem kell feltétlenül eredményeket felmutatniuk. Ilyenkor egy pályázat kedvezményezettje mondhatja, hogy hosszasan kutatott valamit, miközben az eredmények hiánya elvileg nem feltétlenül jelenti azt, hogy a pénzt elcsalták” – mondta az eheti Narancsban megjelenő interjújában Hadházy Ákos.

A Magyar Narancs április 30-i számában interjút olvashatnak Hadházyval, amelyben a kutatási pénzek ellopása mellett beszéltünk arról is, miért diktatórikus a felhatalmazási törvény, miért felelőtlen, ahogy a kormány a válságot kezeli, és van-e még egyáltalán értelme a parlamenti képviselők munkájának.

A Magyar Narancs a kijárási korlátozás alatt is kapható az újságosoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.