Így nem újították fel az Iparművészeti Múzeumot

Elszállt évek és milliárdok

Belpol

Sanyarú a múzeumok helyzete a NER-ben, és a legmostohább sors talán az Iparművészeti Múzeumnak jutott: ikonikus épülete 2017-es bezárása óta lassan menthetetlen állapotba kerül, a műtárgyak évek óta egy bérelt raktárban vannak elcsomagolva, a múzeum egyedül a Ráth György-villát használhatja kiállítóhelyként. Hogyan jutottunk idáig?

Az Iparművészeti Múzeum (IMM) szakmai-civil közössége Főnix projekt néven bő egy hónapja, az Építészet Éjszakáján előadásokkal, egy kisfilmmel és fényfestéssel próbálta felhívni a figyelmet a Lechner Ödön főművének tartott Üllői úti épület drámájára. A múzeum 2017-es bezárásakor ígért felújítás azóta sem kezdődött el, a múzeum első számú műtárgyának tekintett épület nyolc éve lényegében csak pusztul. Bár az eseményt próbálták az épületbe szervezni, életveszélyre hivatkozva erre nem kaptak engedélyt, a programot a múzeum melletti Angyal István parkban valósították meg úgy 250 résztvevővel; a végén élőlánccal vették körbe a múzeumot, sürgetve a döntéshozókat, hogy „a felújítás nem várhat”.

Mindezt könnyű lenne annyival elintézni, hogy a kormány inkább stadionokra, vagy ki tudja, mire költi a pénzt az IMM rekonstrukciója helyett, de ennél azért bonyolultabb a történet.

Az 1893 és 1896 között Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján készült épületet valójában soha nem fejezték be teljesen, a telek Hőgyes Endre utca felőli részére tervezett épületszárny pénzhiány miatt nem készült el. A múzeum több belövést kapott a II. világháborúban és 1956-ban is, rendszeresen kárt tett benne az időjárás, a 3-as metró 1974–1975-ös építése is megrepesztette, a bonyolult tetőszerkezet különféle problémái miatt pedig állandó gondot jelentett a beázás. A károkat rendre szükségmegoldásokkal javították ki, és az állagmegóvásra is alig-alig jutott pénz, így az évek alatt egyre sürgetőbbé vált a nagyrekonstrukció.

Egy szerencsés pillanat

A mostani nem felújítás története viszont 2011 körül kezdődött, amikor egy alapos felmérés hatására mindenki számára világossá vált a múzeumépület lassan életveszélyessé váló állapota. „Szakszerű diagnosztikai vizsgálatot készíttettünk az egész épület fizikai állapotáról. Ekkor derült ki, hogy a kupola tetején lévő torony, a szép, sárga mázas Zsolnay kerámiaépítmény oszlopai hosszában meg vannak repedve, és a szerkezet mérhető módon dől az utca felé” – idézi fel Takács Imre művészettörténész, az IMM akkori főigazgatója, jelenleg az ELTE egyetemi tanára. „Kiderült, hogy az acéllal merevített, üreges oszlopokat teleöntötték betonnal valamelyik felújítás során, és ennek következtében az eredeti vasszerkezet erősen korrodálódott. Attól kellett tartani, hogy végül az egész lanterna az Üllői úton végzi, emberek életét veszélyeztetve.” A tetőidomot végül egy az egyben le kellett vágni a kupola tetejéről és leemelni, és az is világossá vált: valamit kezdeni kell az épülettel.

„Ez szerencsés pillanat volt – ami aztán gyorsan elmúlt, és azóta sem tért vissza –, amikor a kormányzat elkezdte komolyan venni a problémát. 2011 decemberében sikerült személyesen beszélnem a miniszterelnökkel, ami fordulatot adott a folyamatnak. Megkaptuk azt a támogatást, amellyel a következő évben nemzetközi tervpályázatot tudtunk hirdetni és lebonyolítani. Ezt nagy ígéretnek vettük a múzeum teljes újjászületésére” – folytatja Takács Imre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Túl mennyen és poklon

  • Földényi F. László

Hogyan győzi le a Menny a Poklot – a keresztény mitológia számára mi sem kézenfekvőbb. Miként gyűri maga alá a Pokol a Mennyet – Marquis de Sade óta ez is része az európai kultúrának. Ám hogy a kettő házasságban egyesüljön – ilyesmire egyedül Blake gondolt. Ráadásul e házasságnak a gyümölcse is foglalkoztatta. Mi születik ebből a frigyből? Egy új Megváltó? Vagy egy kentaur?

„Szerencsés együttállások és véletlenek”

Építésznek indult, majd a Middlemist Red első menedzsere, 2019-ben pedig a Terézváros alpolgármestere lett. Évekkel ezelőtt elindított instrumentális szólóprojektjéhez a Velencei Építészeti Biennálé miatt tért vissza. A Karabekian első kislemezének apropóján beszélgettünk a Képzelt Város zenekar egykori gitárosával.