"Én ott ellene beszéltem" - Rubovszky György, az Országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke

Belpol

Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának megtárgyalandó felfüggesztése miatt reflektorfénybe került a parlament illetékes bizottsága. A testület elnökével - aki egyben a KDNP frakcióvezető-helyettese is - nemcsak erről, hanem a nemrég lezárult alkotmányozásról is beszélgettünk.
Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának megtárgyalandó felfüggesztése miatt reflektorfénybe került a parlament illetékes bizottsága. A testület elnökével - aki egyben a KDNP frakcióvezető-helyettese is - nemcsak erről, hanem a nemrég lezárult alkotmányozásról is beszélgettünk.

Magyar Narancs: Soha ekkora érdeklődés nem nyilvánult meg a mentelmi bizottság munkája iránt.

Rubovszky György: A szabadon választott parlamentben először fordul elő, hogy közvádas ügyben a magyar miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését indítványozták. Olyan már volt, hogy miniszterelnökök egy-egy beszéde nyomán feljelentést tettek becsületsértés, rágalmazás miatt. Ám azoknak se súlyuk, se jelentőségük nem volt, következményük sem nagyon lett. Ez viszont közvádas, és a legfőbb ügyész indítványozta.

MN: Ön kiegészítéseket vár az ügyészségtől. Hiányosan küldték át az iratot?

RGY: Nem. Viszont csak azt tartalmazza, miért kérik a mentelmi jog felfüggesztését. Az ezt alátámasztó dokumentumokat azonban nem csatolták. Azt tervezem, ha a bizottság többi tagja is egyetért ezzel, hogy írok a legfőbb ügyésznek egy levelet, amiben megkérem, egészítsék ki az anyagot. Május 17-re össze is hívtam az ülést. Úgy döntöttem, az Országgyűléshez érkezett okiratot nem adom ki. A testület tagjai az irodámban tanulmányozhatják, jegyzetelhetnek is, de másolatot nem kapnak. Ha ők úgy ítélik meg, hogy elegendő, ami most a rendelkezésünkre áll, akkor 24-én tárgyaljuk az ügyet, amelyre természetesen Gyurcsány Ferencet is meghívjuk, s előadhatja álláspontját.

MN: Gyurcsány ismeri a főügyészségi átiratot?

RGY: Nem, de bármikor megismerheti. A titkárság munkáját úgy szerveztem, hogy ha azt óhajtja, akár este fél tizenegykor is módja van rá, hogy betekintsen az ügyészségi anyagba.

MN: Máskor is ilyen óvatos, hogy nem adja ki a kezéből senkinek? Vagy mindenképpen meg akarja teremteni a korrekt eljárás feltételeit?

RGY: Mindig erre törekszem. Volt már példa rá, hogy egy kiosztott mentelmi indítvány teljes egészében megjelent a Népszabadságban, noha a bizottság eljárásai titkosak.

MN: A volt miniszterelnök kijelentette, hogy lemond mentelmi jogáról.

RGY: A képviselők jogállásáról szóló törvény ezt csak szabálysértés esetén teszi lehetővé.

MN: Mit szól ahhoz, hogy jelenleg két legfőbb ügyésze van az országnak? A másikat Budai Gyulának hívják. Hivatalból vizsgálódik, intézkedik, feljelent.

RGY: Ezt nem mi találtuk ki. A szocialista Keller Lászlónak ugyanez volt a feladata. A kormányfők mindig kerestek valakit, akit megbízhattak ilyen teendővel. Egyébként a konkrét ügy nem is Budai Gyulától indult el, hanem az akkor még parlamenten kívüli párt mai frakcióvezetője, Schiffer András tett feljelentést.

MN: Nem lenne ésszerű az ügyészséget a kormány alá rendelni, és akkor egyértelmű lenne, hogy a mindenkori kormányzat felelős a vádhatóság tevékenységéért?

RGY: Ez a kérdés eldőlt 2010-ben.

MN: Pedig a KDNP-ben felmerült?

RGY: Mindenkiben fölmerült, de ezt a vitát lefolytattuk 2010-ben.

MN: A legfőbb ügyész és kollégái dolgában mégiscsak kellett változtatni az alkotmányozás során, éppen a korhatár ügyében, igazodván a bírókéhoz.

RGY: Az alaptörvény zárószavazása előtti héten sarkalatos kérdések változtak meg. Így került bele a bírói életpálya felső korhatárával kapcsolatos rendelkezés is. Én személy szerint is vitatkoztam, nyilvánosságot is kapott a dolog. Mondtam, hogy az ügyészségi törvény decemberi módosításakor nem vettük ki a hetven évet, most akkor miért kell beletenni az Alkotmányba a bíróknál? Erre azt mondták, hogy igazam van, legyen így az ügyészeknél is. Ugye, Szili Katalin képviselő asszony kezdeményezte, hogy a bírók életkorának alsó határa harminc esztendő legyen, ezt egészítette ki Lázár János azzal, hogy az öregségi nyugdíj korhatáráig tart a bírói életpálya. Bekerült a bizottság elé ez a kapcsolódó indítvány, de a testület akkor leszavazta. Ez történt április 5-én, kedden reggel, én akkor az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ülésén voltam. Csütörtökre öszszehívták az alkotmányügyi bizottság rendkívüli ülését, ahol már elfogadták. Én ott ellene beszéltem és ellene szavaztam.

MN: Egyedül?

RGY: Nem. Hatan szavaztunk ellene a jobboldalról. Április 11-én a javaslat már bizottsági módosító indítványként került az Országgyűlés elé, amely elfogadta. Április 11. és 18. között, hogy a koherenciazavart kiküszöböljük, zárószavazás előtti módosítóként bejött az ügyészségre való kiterjesztés is.

MN: Közben összeült a Fidesz és a KDNP frakciója, majd közösen rábólintottak?

RGY: Annyira zsúfolt volt az az időszak, hogy nem volt lehetőség a külön frakcióértekezletekre. Meg együttesekre sem. Sok mindent az ülésszak előtti siófoki tanácskozáson már megbeszéltünk, amiből ki is szivárgott egy csomó információ. E két részkérdés viszont a munka hevében dőlt el.

MN: Nincs ilyenkor az, hogy fiúk, milyen helyzetbe hoztatok bennünket?

RGY: A kifogásaim nagy részét méltányolták. Nagyon lényeges kérdés, hogy alapvetően azt is mérlegelni kellett, ha nem szavazom meg, s azt vállalom, maradjon a hatályos, ideiglenes Alkotmány. Csak úgy, dafke, nem lehet ellene szavazni. És hangsúlyozom, nem parancsuralmi döntés alapján alakultak a dolgok, hanem az én két fő problémámat megoldották.

MN: Azt tudja, ki lesz az főbíró? Vagy legalább hallott valamit?

RGY: Még az sem biztos, hogy Baka Andrásnak idő előtt távozni kellene a posztjáról.

MN: A Legfelsőbb Bíróság Kúriává átnevezése nem elegendő Baka András elmozdításához.

RGY: Persze hogy nem. Van azonban ennél nagyobb hiba is. A Legfelsőbb Bíróság elnökét az Országgyűlés még hat évre választotta, a Kúria vezetőjének a mandátumát az új alaptörvény viszont kilenc esztendőben állapította meg. Átmeneti rendelkezést kell találni, vagy kimondani, hogy a kilenc esztendőre szóló választás először a jelenlegi főbíró megbízatásának lejárta után alkalmazandó.

MN: Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács nem szerepel az új Alkotmányban, noha az eredeti koncepcióban még benne volt. Sőt, ön egy korábbi parlamenti felszólalásában hangsúlyozta a testület szerepét.

RGY: Valóban, ilyen elnevezés nincs az új Alkotmányban. Még nem dőlt el semmi. Az áll az új szövegben, hogy a bírósági önkormányzatoknak beleszólásuk lesz a szervezet igazgatásába.

MN: A KDNP keresztényszociális pártként határozta meg magát.

RGY: Nem, nem. Hatvan évvel ezelőtt, amikor Barankovicsék a pártot megcsinálták, vita volt arról, hogy milyen nevet viseljen. Végül Demokrata Néppárt lett. Akkor hivatkoztak arra, hogy a két háború közötti keresztény kurzus miatt hagyják ki a keresztény szót. Mi az alapszabályunkban deklaráltan a Barankovics-párt utóda vagyunk, és nagy becsben tartjuk az akkoriakat. Az 1989-ben újjáalakult Kereszténydemokrata Néppárt első elnöke idősebb Keresztes Sándor lett, aki a Demokrata Néppártnak is országgyűlési képviselője volt.

MN: Semjén Zsolt pártelnök többször hangsúlyozta a párt keresztényszociális jellegét is...

RGY: A KDNP mindig is szociálisan érzékeny volt. Ezért is szerepelnek alapelvei között az erre vonatkozó pápai enciklikák. A másik lényeges kérdés, hogy a párt a történelmi keresztény egyházak társadalmi tanításai mentén politizál.

MN: Az egykulcsos adó bevezetése, az osztalékadó csökkentése, a gyermekek után járó adókedvezmény szisztémája, az örökösödési illeték összeghatár nélküli eltörlése egyenes ágon a jobb színvonalon élőket segíti. A munka törvénykönyvének várható szigorítása, a munkanélküli-ellátások kurtítása, egyes kilátásba helyezett nyugdíjrendelkezések, a gyógyszerkassza kiadásainak apasztása viszont leginkább az átlag körüli jövedelműeket vagy a még szegényebbeket, főként a legszegényebbeket sújtja. Nem érzi, hogy itt ellentmondás van?

RGY: A Kereszténydemokrata Néppárt által a múltban erőltetett családi adózás nem tud érvényesülni egykulcsos adó mellett. Ha egységes az adókulcs, akkor teljesen mindegy, hogy a családi jövedelem 16 százalékát egy ember fizeti-e, vagy öten rakják össze. Az összeg ugyanaz, tehát elvész a jelentősége. A mi szándékaink inkább a gyermeknevelési támogatás "forintosításával" jelennek meg.

MN: Ami szintén a magasabb jövedelműeknek kedvez, mégpedig igen nagy mértékben. Csaknem százezer forint többletre is szert tehet havonta az átlagnál jobban kereső, háromgyermekes család.

RGY: Készséggel elismerem, hogy a minimális jövedelműeknél meg a munkanélkülieknél ennek a szisztémának nincs jelentősége, mert semmit nem hoz a konyhára, ha szabad így mondanom. De azt hozzáteszem. hogy ami hetven százaléknak jó, azt meg kell csinálni, és nem kell a nekik kedvező intézményt azért kidobni, mert a másik harminc százaléknak az nem jelent előnyt. Hanem ki kell találni azt a másikfajta megoldást, ami a maradék harminc százaléknak is segít valamit. És vannak is különböző szociális intézkedések.

MN: Valóban. Csakhogy szűkítették a korábbi lehetőségeket. Miközben aránytalanul sokat kap, aki nagyon jól, mondjuk legalább havi hatszázezer forintot keres.

RGY: Aki hatszázezer forintot keres bruttóban, és abból nevel három gyereket, arról költői túlzás azt mondani, hogy nagyon jól él. Tessék nettósítani.

MN: A fideszes Gulyás Gergely nemrég vázolta a leendő választási rendszer lehetséges változatait.

RGY: Erről annyit tudok, hogy az alapkérdésekben nincs még politikai döntés.

MN: Annyiban sem, amennyiről fideszes képviselőtársa beszámolt? Például az egyik dilemma az, hogy a határon túli magyar állampolgárok vagy hazai pártlistákra szavazzanak, vagy külön listákra.

RGY: Másfél hónapja, a Kárpát-medencei magyar szervezetek fórumán kerültek szóba ezek a kérdések. Én viszont egy napja beszélgettem Salamon Lászlóval, aki a választójoggal foglalkozó albizottságot vezeti, s közölte, hogy még semmi nem dőlt el. Gulyás Gergely annak idején a készülő Alkotmányról is sorra tette a nyilatkozatokat. Volt, ami bejött, volt, ami nem. Én nem tulajdonítom jogforrásnak a képviselő úr nyilatkozatát. Már csak azért sem, mert - ne vegye rossz néven - egy nyilatkozatot a sajtó pontatlan megfogalmazással simán az ellenkezőjére tud változtatni.

MN: Előfordulhat, de azért nem általános gyakorlat. Ezek a verziók pedig nem új keletűek.

RGY: Az Alkotmány rögzíti az egyenlő és egységes választójogot. Ha a belföldi magyarságnak van joga egyéni jelöltre és pártra is szavazni, míg a határon túli szavazónak csak listára, akkor ez a feltétel nem áll meg. De nem akarnék ebbe nagyon belefolyni, hiszen megvan az a hatfős albizottság, amely javaslatot tesz ebben.

MN: Azért véleménye csak van arról, megoldható-e például, hogy a határon túli magyarok külön listára szavazzanak-e?

RGY: Én eleve furcsának tartanám, hogy mondjuk egy csíkszeredai lakos eljön Magyarországra mint országgyűlési képviselő, beül a parlamentbe, és hosszas vitát folytat a magyar költségvetésről, amihez neki semmi köze, mert sem nem adófizető, sem nem haszonélvező.

MN: Eszerint ön vitatja magát a határon túliaknak adandó szavazójogot is?

RGY: Én nem vitatok semmit. Kérdéseket teszek föl. Nem nekem kell egy személyben eldöntenem, hogy itt mi legyen.

MN: Orbán Viktor azt mondta: eldőlt, hogy lesz a határon túli magyaroknak is szavazati joguk. Mi alapján dőlt el? Előbb kijelentik, majd közlik, ezt akarta mindenki...

RGY: Elnézést, de ne nekem tessék ezt a kérdést föltenni, hanem Gulyás képviselő úrnak, aki hivatkozott rá. Én nem tudok erre válaszolni.

MN: És arra tud, hogy miért bombázza a kormányzat furcsa kérdőívekkel a lakosságot?

RGY: Már ne haragudjon, de 1990 óta különböző pártok különböző kérdőíveket küldenek. Most végre olyanok mennek ki, amiket földolgoznak, az eredményük nyilvános, a hátterük is. És nemcsak l'art pour l'art kérdéseket tesznek föl, hanem hozadékuk is van.

MN: Lehet ezekre mással, mint igennel válaszolni? Mondjuk arra, hogy segélyt adjunk-e vagy munkát? Vagy az előző kérdőíven: sok mindent kérdeztek, csak azt nem, hogy mi legyen az ország neve.

RGY: Ezen nem is kell vitatkozni, mert az mindig Magyarország volt. Tessék már megnézni a jelenleg hatályos Alkotmányt: Magyarország államformája köztársaság. Az első mondatában szerepel. Ez azt jelenti, hogy így hívják, és ez az államformája. Azonkívül az a nagy sláger, amit Gyurcsány Ferenc íratott, sem úgy kezdődik, hogy Magyar Köztársaság, Magyar Köztársaság...

MN: A sarkalatos törvények vitájában vannak-e nyitott kérdések? Támadhatnak-e ellentétek a kormánypárti frakciók között, vagy a frakciókon belül?

RGY: Ellentét nem lesz, vita lehet. Maradjunk annyiban, hogy mindkét képviselőcsoport van akkora létszámú, hogy minden törvényjavaslattal kapcsolatban legyen frakciókon belüli nézetkülönbség is.

Neked ajánljuk

Elszáll az Orion

„A témáról eddig még nem született átfogó kiállítás, amely ennyire komplex módon mutatná be a két háború közötti, metropolisszá nőtt Budapest világát” – olvasható a Magyar Nemzeti Galéria beharangozójában, ami alapján az intézmény nyári tárlata éppúgy lehet két­élű nosztalgiával átszőtt szemfényvesztés, mint az urbanizáció kelléktárának tételes feldolgozása történelmi tanulságokkal.

Zuhanástörténetek

„A Felfelé zuhanásban Kadarkai Endre a magyar popkulturális ikonok történeteit járja körül, akiknek életútja valamilyen tragikus fordulat kapcsán mélyzuhanást vett” – halljuk a nemrégiben indult riportsorozat bevezetőjében. Ígéretes felütés, de rejt magában rizikót. Rögtön a kérdés: mit is jelent egyáltalán az, hogy valaki „magyar popkulturális ikon”?

Élet, nagyság

Rengeteg kraft, nyitottság és bátorság van a szakmában, még a bérletrendszerben működő vidéki kő bábszínházakban is. Ám az erős mezőnyben is kiemelkedő volt a Free­szfe két előadása a Magyarországi Bábszínházak 15. Találkozóján, a nyolcéves kortól ajánlott A halhatatlanságra vágyó királyfi és a leginkább felnőtteknek, esetleg középiskolásoknak szánt Mundstock úr.

Az akasztott ember égő háza

Magyarországon a katolikus papság minden évben, Szent Miklós napján felszenteli a pálinkát. Magyarországon a miniszterelnök úgy akar újabb szavazókat felcsípni, hogy pálinkázós fotókat publikál magáról. A pálinka hungarikum, a hungarikum meg valamiféle pecsét, mely azt hivatott garantálni, hogy az illető produktum a földi javak legkiválóbbika, amelyet csak nekünk teremtett nagy jókedviben a szent atyaúristen.

Lendületből

Vasárnap több mint 50 településen pótolták a veszélyhelyzet miatt elmaradt időközi önkormányzati választásokat. Összesen 74 különböző választást tartottak, számos helyen ugyanis párhuzamosan lehetett voksolni polgármesterjelöltekre és egyéni képviselőjelöltekre. A választások többsége pártpolitikai szempontból érdektelen volt, mert csak független jelöltek indultak. Ahol viszont versenybe szálltak a pártok, ott elég egyértelmű kép rajzolódott ki az ellenzék folytatódó vesszőfutásáról és a Fidesz egyre nyomasztóbb fölényéről.

Jogfosztás után

Az amerikai legfelsőbb bíróság döntésével egyik napról a másikra illegálissá vált az abortusz jó néhány tagállamban, rövidesen pedig akár az államok felében lehet tiltott vagy erősen korlátozott ez a jog. Sokan attól félnek, hogy ez csak a kezdet: az eddig a tagállami jogköröket hangsúlyozó abortuszellenesek immár országos tiltást szeretnének, miközben más jogok is veszélybe kerülhetnek.

Együtt egymás ellen

Egy időben tartják 2024-ben az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat, ami tovább bonyolítja az ellenzék helyzetét. Vannak olyan polgármesterek, akik szerint minthogy eddig is nehezített pályán mozogtak, ezt a helyzetet is kezelni lehet majd.

És tényleg a fejükre omlik

Üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó Közösségi Misszió előzetes letartóztatásban lévő ügyvezetőit. Az egyházvezetés 2019 óta mindenről tud, de nem foglalkozott a feltárt visszásságokkal. Most is hallgatnak.

„Még nem látott várost”

Ha egyszerre tartják az EP- és az önkormányzati választásokat, az ellenzéknek nyár végére ennek megfelelő választási stratégiát kell kidolgoznia. Csárdi Antal LMP-s képviselővel beszélgettünk még a fővárosi terek államosításáról, a költségvetésről, az extraprofitadóról és Hadházy Ákosról is.