Bayer Zsolt a helyi Fidesz díszvendége volt, mert – mint a kormánypárt városi elnöke fogalmazott – az újságírót olyan közéleti szereplőnek tartják, aki méltán képviseli azokat az értékeket, amelyek számukra is fontosak. A rendezvényen részt vett Nagy Mihály is, a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, mégpedig azzal a szándékkal, hogy utána beszélgessen Bayer Zsolttal. „Nagyot rúgott a cigányságba, ezt szeretném tisztázni vele” – mondta tudósítónknak. A mostoha időjárás miatt rövidre sikeredett megemlékezés után (Bayer beszédéről lásd Apropó, ’48! című keretes írásunkat – a szerk.) a helyi Fidesz–KDNP krémje Bayerral a közeli „pub”-ba vonult, így a roma elnök négyszemközt nem tudott a publicistával érdemi vitába bonyolódni. Talán az sem lényegtelen, hogy az ott összegyűlt asztaltársaságtól függ, kap-e pénzt a szegedi önkormányzattól ügyeire a helyi cigányság vagy sem. Legutóbb kapott.
„A cikkről nem beszéltünk, tudja, valahogy csapongtunk, sokan voltunk, mindenki mondta a magáét – összegezte később Nagy Mihály. – Úgy is mondhatnám, hogy a cikk ellentétéről volt szó, a pozitív példákról. Elmondtam a jó példánkat, más városokban is hadd tudják. Ígéretet is tett, hogy egy hónapon belül riportot készítenek rólunk, amelyet az országos médiában adnak majd le. Tetszett Bayer Zsoltnak a mi pozitív példánk” – mondta büszkén Nagy Mihály.
Nagy Mihály
„Egyszer fordult elő, hogy valamiben nem értettem vele egyet. Azt mondta, hogy a nagyon mélyről jövő cigány gyerekeket nem kellene az orvosok gyerekei közé engedni, mert frusztráltak lesznek tőle. Én erre elmeséltem, hogy a 70-es években én egyedüli romaként jártam egy osztályba jómódú társaimmal, és ez nagyon nagy segítségemre volt. Sokat tanultam. De aztán erről nem tudtunk többet beszélni, mert többen voltunk az asztaltársaságban, és mindenki mondta a magáét, pedig erről jó lett volna többet beszélni. A mi Tanodánkról sokat meséltem, mennyire fontos, hogy azok a gyerekek, akiknek otthon nem mesélnek, a szülők olvasni sem tudnak, azok itt gyürkőzhetnek, megpróbálhatják utolérni az osztálytársaikat. Ez tetszett az újságírónak, erről forgatnak majd filmet. (A Tanoda elindításában a piarista egyház és az egyetem mellett a Védegylet is jelentős szerepet vállalt.) Most semmi olyat nem mondott, amilyeneket a cikkeiben írt. Mi nem mondhatunk le azokról sem, akik megbotlanak, mert mi ismerjük az életüket, a gyökereiket. Mi nekik is segítünk, meg az ő gyerekeiknek is.”
A Bayer Zsolttal való megbeszélésen ott volt Rafael György, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának pártfogó felügyelője is, tudósítónk vele is készített interjút, de a közléshez szükséges engedélyt végül nem kapta meg, mert az interjú a Magyar Narancs számára készült.
| Apropó, ’48! Móra Ferenc A csontnyakú furulya történetével vont párhuzamot Bayer Zsolt március 15-i ünnepi beszédében. A jelenben az a csontnyakú furulya, amely Damjanich életét megmentette, a hit és türelem, amellyel viseltetniük kell a jobboldali érzelmű embereknek a megtévesztett baloldaliakkal szemben. Világháború van most is, csak ezt nem fegyverekkel vívják, hanem pénzzel, s ennek tétje a jövőnk és a szabadságunk. Azért fenekednek ránk olyan sokan, mert megsértettük érdekeiket, mert a hazát előbbre helyezzük, mint az ő anyagi jólétüket. Mások pedig azért fenekednek ellenünk, mert becsapták őket azok, akik a hazát soha nem féltik, csak azt, amit kisajtoltak belőle. Ha ezt megértjük, mindjárt tudjuk szeretni a gyűlölködő arcokat. Ahogy Damjanichot a csontnyakú furulya, úgy bennünket a hitünk és a türelmünk fog megmenteni – fejtette ki a méltán népszerű publicista mélyenszántó gondolatait. |
