Erőviszonyok – Bayer Zsolt és egy cigány ember beszélgetése

  • Szlavkovits Rita
  • 2013. március 15.

Belpol

Bayer Zsolt tegnap Szegeden ünnepelte március 15-ét a Fidesz rendezvényén. Utána a helyi cigány önkormányzat elnökével beszélgetett.

Bayer Zsolt a helyi Fidesz díszvendége volt, mert – mint a kormánypárt városi elnöke fogalmazott –  az újságírót olyan közéleti szereplőnek tartják, aki méltán képviseli azokat az értékeket, amelyek számukra is fontosak. A rendezvényen részt vett Nagy Mihály is, a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, mégpedig azzal a szándékkal, hogy utána beszélgessen Bayer Zsolttal. „Nagyot rúgott a cigányságba, ezt szeretném tisztázni vele” – mondta tudósítónknak. A mostoha időjárás miatt rövidre sikeredett megemlékezés után (Bayer beszédéről lásd Apropó, ’48! című keretes írásunkat – a szerk.) a helyi Fidesz–KDNP krémje Bayerral a közeli „pub”-ba vonult, így a roma elnök négyszemközt nem tudott a publicistával érdemi vitába bonyolódni. Talán az sem lényegtelen, hogy az ott összegyűlt asztaltársaságtól függ, kap-e pénzt a szegedi önkormányzattól ügyeire a helyi cigányság vagy sem. Legutóbb kapott.

„A cikkről nem beszéltünk, tudja, valahogy csapongtunk, sokan voltunk, mindenki mondta a magáét – összegezte később Nagy Mihály. – Úgy is mondhatnám, hogy a cikk ellentétéről volt szó, a pozitív példákról. Elmondtam a jó példánkat, más városokban is hadd tudják. Ígéretet is tett, hogy egy hónapon belül riportot készítenek rólunk, amelyet az országos médiában adnak majd le. Tetszett Bayer Zsoltnak a mi pozitív példánk” – mondta büszkén Nagy Mihály.

Nagy Mihály


Nagy Mihály

„Egyszer fordult elő, hogy valamiben nem értettem vele egyet. Azt mondta, hogy a nagyon mélyről jövő cigány gyerekeket nem kellene az orvosok gyerekei közé engedni, mert frusztráltak lesznek tőle. Én erre elmeséltem, hogy a 70-es években én egyedüli romaként jártam egy osztályba jómódú társaimmal, és ez nagyon nagy segítségemre volt. Sokat tanultam. De aztán erről nem tudtunk többet beszélni, mert többen voltunk az asztaltársaságban, és mindenki mondta a magáét, pedig erről jó lett volna többet beszélni. A mi Tanodánkról sokat meséltem, mennyire fontos, hogy azok a gyerekek, akiknek otthon nem mesélnek, a szülők olvasni sem tudnak, azok itt gyürkőzhetnek, megpróbálhatják utolérni az osztálytársaikat. Ez tetszett az újságírónak, erről forgatnak majd filmet. (A Tanoda elindításában a piarista egyház és az egyetem mellett a Védegylet is jelentős szerepet vállalt.) Most semmi olyat nem mondott, amilyeneket a cikkeiben írt. Mi nem mondhatunk le azokról sem, akik megbotlanak, mert mi ismerjük az életüket, a gyökereiket. Mi nekik is segítünk, meg az ő gyerekeiknek is.”

A Bayer Zsolttal való megbeszélésen ott volt Rafael György, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának pártfogó felügyelője is, tudósítónk vele is készített interjút, de a közléshez szükséges engedélyt végül nem kapta meg, mert az interjú a Magyar Narancs számára készült.

Apropó, ’48!

Móra Ferenc A csontnyakú furulya történetével vont párhuzamot Bayer Zsolt március 15-i ünnepi beszédében.

A jelenben az a csontnyakú furulya, amely Damjanich életét megmentette, a hit és türelem, amellyel viseltetniük kell a jobboldali érzelmű embereknek a megtévesztett baloldaliakkal szemben. Világháború van most is, csak ezt nem fegyverekkel vívják, hanem pénzzel, s ennek tétje a jövőnk és a szabadságunk. Azért fenekednek ránk olyan sokan, mert megsértettük érdekeiket, mert a hazát előbbre helyezzük, mint az ő anyagi jólétüket. Mások pedig azért fenekednek ellenünk, mert becsapták őket azok, akik a hazát soha nem féltik, csak azt, amit kisajtoltak belőle. Ha ezt megértjük, mindjárt tudjuk szeretni a gyűlölködő arcokat. Ahogy Damjanichot a csontnyakú furulya, úgy  bennünket a hitünk és a türelmünk fog megmenteni – fejtette ki a méltán népszerű publicista mélyenszántó gondolatait.

Figyelmébe ajánljuk

Ozzy, akit először Johnnak neveztek el

Elsősorban a bulvársajtónak köszönhető, hogy az elmúlt harminc évben Ozzy Osbourne nevét Magyarországon is szinte mindenki ismerte – azok is, akik életükben nem voltak rockkoncerten. A hetvenes évek elején azonban hiába jutott a Black Sabbath elég hamar a csúcsra, a magyar sajtó nem vett róla tudomást.

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.