Erőviszonyok – Bayer Zsolt és egy cigány ember beszélgetése

  • Szlavkovits Rita
  • 2013.03.15 16:00

Belpol

Bayer Zsolt tegnap Szegeden ünnepelte március 15-ét a Fidesz rendezvényén. Utána a helyi cigány önkormányzat elnökével beszélgetett.

Bayer Zsolt a helyi Fidesz díszvendége volt, mert – mint a kormánypárt városi elnöke fogalmazott –  az újságírót olyan közéleti szereplőnek tartják, aki méltán képviseli azokat az értékeket, amelyek számukra is fontosak. A rendezvényen részt vett Nagy Mihály is, a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, mégpedig azzal a szándékkal, hogy utána beszélgessen Bayer Zsolttal. „Nagyot rúgott a cigányságba, ezt szeretném tisztázni vele” – mondta tudósítónknak. A mostoha időjárás miatt rövidre sikeredett megemlékezés után (Bayer beszédéről lásd Apropó, ’48! című keretes írásunkat – a szerk.) a helyi Fidesz–KDNP krémje Bayerral a közeli „pub”-ba vonult, így a roma elnök négyszemközt nem tudott a publicistával érdemi vitába bonyolódni. Talán az sem lényegtelen, hogy az ott összegyűlt asztaltársaságtól függ, kap-e pénzt a szegedi önkormányzattól ügyeire a helyi cigányság vagy sem. Legutóbb kapott.

„A cikkről nem beszéltünk, tudja, valahogy csapongtunk, sokan voltunk, mindenki mondta a magáét – összegezte később Nagy Mihály. – Úgy is mondhatnám, hogy a cikk ellentétéről volt szó, a pozitív példákról. Elmondtam a jó példánkat, más városokban is hadd tudják. Ígéretet is tett, hogy egy hónapon belül riportot készítenek rólunk, amelyet az országos médiában adnak majd le. Tetszett Bayer Zsoltnak a mi pozitív példánk” – mondta büszkén Nagy Mihály.

Nagy Mihály


Nagy Mihály

„Egyszer fordult elő, hogy valamiben nem értettem vele egyet. Azt mondta, hogy a nagyon mélyről jövő cigány gyerekeket nem kellene az orvosok gyerekei közé engedni, mert frusztráltak lesznek tőle. Én erre elmeséltem, hogy a 70-es években én egyedüli romaként jártam egy osztályba jómódú társaimmal, és ez nagyon nagy segítségemre volt. Sokat tanultam. De aztán erről nem tudtunk többet beszélni, mert többen voltunk az asztaltársaságban, és mindenki mondta a magáét, pedig erről jó lett volna többet beszélni. A mi Tanodánkról sokat meséltem, mennyire fontos, hogy azok a gyerekek, akiknek otthon nem mesélnek, a szülők olvasni sem tudnak, azok itt gyürkőzhetnek, megpróbálhatják utolérni az osztálytársaikat. Ez tetszett az újságírónak, erről forgatnak majd filmet. (A Tanoda elindításában a piarista egyház és az egyetem mellett a Védegylet is jelentős szerepet vállalt.) Most semmi olyat nem mondott, amilyeneket a cikkeiben írt. Mi nem mondhatunk le azokról sem, akik megbotlanak, mert mi ismerjük az életüket, a gyökereiket. Mi nekik is segítünk, meg az ő gyerekeiknek is.”

A Bayer Zsolttal való megbeszélésen ott volt Rafael György, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának pártfogó felügyelője is, tudósítónk vele is készített interjút, de a közléshez szükséges engedélyt végül nem kapta meg, mert az interjú a Magyar Narancs számára készült.

Apropó, ’48!

Móra Ferenc A csontnyakú furulya történetével vont párhuzamot Bayer Zsolt március 15-i ünnepi beszédében.

A jelenben az a csontnyakú furulya, amely Damjanich életét megmentette, a hit és türelem, amellyel viseltetniük kell a jobboldali érzelmű embereknek a megtévesztett baloldaliakkal szemben. Világháború van most is, csak ezt nem fegyverekkel vívják, hanem pénzzel, s ennek tétje a jövőnk és a szabadságunk. Azért fenekednek ránk olyan sokan, mert megsértettük érdekeiket, mert a hazát előbbre helyezzük, mint az ő anyagi jólétüket. Mások pedig azért fenekednek ellenünk, mert becsapták őket azok, akik a hazát soha nem féltik, csak azt, amit kisajtoltak belőle. Ha ezt megértjük, mindjárt tudjuk szeretni a gyűlölködő arcokat. Ahogy Damjanichot a csontnyakú furulya, úgy  bennünket a hitünk és a türelmünk fog megmenteni – fejtette ki a méltán népszerű publicista mélyenszántó gondolatait.

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.