Magyar Narancs: Alkotmányjogot oktatott az egyetemen.
Gulyás Gergely: Képviselőként csak egy félévet. Utoljára a Bibó István Szakkollégiumban volt egy kurzusom.
MN: Kár, mert érdekelt volna, hogyan magyarázza tanítványainak a sorozatos alkotmánymódosításokat.
GG: A "sorozatos" erős túlzás. Tavaly áprilisban fogadta el az Országgyűlés az alaptörvényt, aminek részét képezik a 2011 decemberében elfogadott átmeneti rendelkezések is.
MN: Amik közül jó néhány nem átmeneti.
GG: Azt elfogadom, hogy az átmeneti rendelkezések között van néhány nem átmeneti jellegű szabály is, bár ezek jelentős kisebbségben vannak az új Alkotmány 2012. január 1-jei hatálybaléptetéséhez elengedhetetlenül szükséges rendelkezésekkel szemben. Egyszer annyiban változott az Alkotmány "törzsszövege", hogy - az ombudsman észrevételeire tekintettel - egyértelművé tettük azt az eredetileg is hangoztatott törvényalkotói szándékot, miszerint az átmeneti rendelkezések is az alaptörvény részét képezik. A mostani, második - a regisztrációról szóló - módosítás az átmeneti rendelkezéseken változtat. Majdnem két év alatt két módosítás egy új alkotmány esetén nagyon soknak aligha tekinthető, különösen, hogy az Alkotmány eredeti szövege gyakorlatilag érintetlen. Azzal ettől függetlenül egyetértek, hogy minél kevesebbszer módosítja az Országgyűlés az alaptörvényt, annál jobb. Kivételes helyzet, hogy a kormánypártoknak kétharmadot meghaladó többségük van a törvényhozásban. Másfél év múlva választások lesznek, és komoly kockázatvállalás nélkül megjósolható, hogy a közeljövőben egyetlen politikai erőnek sem lesz kétharmados többsége, így bármely alkotmánymódosításhoz elengedhetetlen lesz mindkét oldal jóváhagyása.
MN: A fentieket úgy kell érteni, hogy nem volt módosítás, csak hozzáírás, kiegészítés?
GG: De, volt módosítás. Nem érdemes abba a terminológiai vitába belemenni, hogy az Egyesült Államokban alkotmánykiegészítések vannak. Az elmúlt két évtized magyar joggyakorlata alapján nálunk akkor is módosításról beszélünk, ha az Országgyűlés tartalmilag kiegészíti az Alkotmányt, nem pedig változtat egy létező szabályozáson.
MN: A regisztráció nem merült föl az új Alkotmány megszavazásakor, sőt a választójogi törvény eddigi változtatásai során sem.
GG: Gondoltam, hogy előbb-utóbb a regisztrációhoz lyukadunk ki.
MN: Az Alkotmány azt mondja, hogy a választójogi kérdésekről külön törvény szól.
GG: Ez az interpretáció ebben a formában nem pontos, mert a választójogot érintő összes keretszabályt az Alkotmány tartalmazza. Csak annak meghatározására ad lehetőséget a parlamentnek, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok szavazhassanak-e. Úgy fogalmaz, hogy a sarkalatos törvény a választójogot vagy annak a teljességét magyarországi lakóhelyhez kötheti. Ez az alapja annak, hogy a belső jogban nem lehet semmiféle vita arról, hogy a határon kívüli magyar állampolgároknak biztosított választójog - mely értékét tekintve az anyaországi választópolgárokéhoz képest nem egészen "fél" szavazat - alkotmányos.
MN: A regisztráció miért kerül az Alkotmányba?
GG: Én azt a kisebbségi véleményt képviseltem a frakcióban, hogy a regisztráció akkor sem alkotmányellenes, ha semmilyen formában nem utal rá az Alkotmány, mert a választójog általánosságát nem kérdőjelezi meg. Az általános választójog valóban alapvető demokratikus kritérium, és senki nem vitatja, hogy a világ számtalan országában van egyszerre fejlett demokratikus jogállam és regisztráció. A többségi álláspont azonban az volt, hogy ha a választási eljárás területén ilyen jelentőségű változásról döntünk, akkor a legfontosabb keretszabályokat alaptörvényi szinten is rögzíteni kell.
MN: Meg azért, hogy az Alkotmánybíróság egy rossz pillanatában el ne kaszálja.
GG: Valóban nem fog kiderülni, hogy egyébként mi történt volna, de az Alkotmánybíróság csak azokat a szabályokat nem vizsgálhatja felül, amelyeket az alaptörvény tartalmaz. A választási eljárási törvény azonban nemcsak a regisztrációról szól, hanem a választás lebonyolításáért felelős független intézményrendszerről, a szavazókörök kialakításáról, és közvetlenül érint számtalan alkotmányosan védett jogot a fogyatékkal élők szavazásának megkönnyítésétől a jogorvoslati lehetőségekig.
MN: Annak azért "garanciális" jelentősége van, ha valami benne foglaltatik az alaptörvényben: nem piszkálgathatja az Alkotmánybíróság. A regisztráció kérdése - bár az alaptörvény csak lehetőségként említi - különösen fontos, már-már ideológiai jelentőségű lett a koalíció számára.
GG: Kicsit amolyan értelmiségi vita, ami e körül zajlik.
MN: Miért lenne az?
GG: Nem hiszem, hogy a magyar társadalom széles körét foglalkoztatná. A választópolgárok indokolatlan ijesztgetése folyik. Az, hogy valakinek négyévente egyszer néhány percét igénybe veszi a feliratkozás, nem olyan súlyú kérdés, mint amilyennel a magyar közéletben megjelenik.
MN: Annak lesz talán ennyire egyszerű, akinek van internetje. Amúgy meg minimum fölösleges eljárás. Különösebb adminisztrációs terhet az államapparátusra nem rótt az, hogy nem volt külön listájuk arról, kit kell értesíteni.
GG: Több állítással is lehetne vitatkozni, de talán érdemes elolvasni Szabó Máté ombudsmannak azt a 2011-es jelentését, amelyben a napnál világosabban kifejti, hogy a magyar név- és lakcímnyilvántartás a jelenlegi formájában alkalmatlan valóságos lakhely beazonosítására, és jogállami kockázatot hordoz.
MN: Akkor viszont miért nem ennek a megváltoztatásához fogott hozzá sebtiben a koalíció?
GG: Eddig ritka vád volt, hogy túl kevés törvényt módosítunk. De a viccet félretéve: az eljárási törvény elfogadása nem halasztható tovább. Részben azért, mert fel kell állnia a választások lebonyolításáért felelős intézményrendszernek, le kell bonyolítani a szükséges informatikai fejlesztéseket, és mindezek csak a törvény elfogadása után kezdődhetnek el. Másrészt valóban alapos jogállami kritikára adna okot, ha a pártok a választások előtt egy évvel még nem lehetnének tisztában valamennyi, a választásokkal összefüggő kérdéssel.
MN: Akkor az erről folyó vitában miért csak hetek után jut eszébe Rogán Antalnak, hogy amúgy is át kell szervezni a lakcímnyilvántartást? Nem a regisztráció "szükségességének" az igazolása ez?
GG: Többféle érv szól a regisztráció mellett, ahogyan a másik oldalról is többféle ellenérvet hallhatunk. A jelenlegi ciklusban a képviselők 95 százalékát adó négy párt mindegyike jelentős változtatásokat javasolt az eddigi választási eljáráshoz képest. Ezek között voltak a magyar alaptörvényt és a nemzetközi jogot egyaránt durván sértő javaslatok is, mint az MSZP-é és a Jobbiké. A szocialisták a választás kötelezettségét írnák elő, ami regisztráció nélkül példátlan a demokratikus világban. Arra van csak példa, hogy ha valaki feliratkozott, akkor kötelező szavaznia is, de a regisztráció nélküli kötelező szavazás egy alkotmányos alapjogot kötelezettséggé változtatna. Ennél még a kommunizmus alatt is szégyenlősebbek voltak az akkori szocialisták, hiszen "elvárták" ugyan a részvételt, de jogi értelemben kötelezővé mégsem merték tenni. A Jobbik javaslatáról ennyit sem érdemes beszélni: ők a választójogot elemi iskolai végzettséghez kötnék. És ezen javaslatok fényében még nekünk kell amiatt magyarázkodni, hogy kellően demokratikus-e a regisztráció, amely Európa és a világ számtalan államában működik?
MN: Talán ha nem látszana eszköznek arra, hogy a mozgósítható bázisukra, másfelől a közömbösségre, a pártok széles körű utálatára meg a reménytelenségre számítva megtartsa a Fidesz a hatalmat. Ki alakíthat majd frakciót az új Országgyűlésben?
GG: Annak a jelölő szervezetnek, pártnak vagy a párttörvény hatálya alá tartozó egyesületnek lehet képviselőcsoportja, amely listán eléri az öt százalékot. Még az ellenzék is elismeri, hogy lényegesen könnyebb az új választási törvény szerint egy pártnak úgy elindulnia, hogy az egész ország területén lehessen rá szavazni. Eddig ehhez 20 területi listát kellett állítani, most elég 27 egyéni jelöltet. Ráadásul pártszövetségek esetén marad az eddigi szabályozás: két szervezetből álló szövetség esetén tíz, három vagy több szervezet által állított közös lista esetén tizenöt százalék a parlamenti küszöb.
MN: Ám ha a szintén egyfordulós önkormányzati választások mintájára függetlenek zúdulnak be a rendszerbe, ők egymással nem alkothatnak frakciót.
GG: De bármikor csatlakozhatnak egy létező képviselőcsoporthoz. Bizonyos jogok csak frakciókat illetnek meg. Alkotmánybírósági határozat mondja ki, hogy a frakcióknak, illetve a független képviselőknek a hatékony parlamenti munka biztosítása érdekében milyen jogokat kell garantálni. Ezeket az új országgyűlési törvény tartalmazza. A frakció létével együtt járó jogosultságok nem kegyként illetik meg a képviselőcsoportokat, hanem azért, mert az adott párt az aktív választók legalább egyhuszadának a támogatását elnyerte. Éppen az jelentené a választók véleményének a figyelmen kívül hagyását, ha ezt a tényt a képviselői alkuk teljesen felülírhatnák.
MN: A Fidesz és a KDNP miért alkot most egy frakciót?
GG: Két frakciót alkotunk. Viszont ehhez tíz százalékot kellett elérni. Ha ezen a szabályozáson változtattunk volna, annak a mai helyzetben leginkább a baloldal látná a kárát. Ha például az LMP, a Demokratikus Koalíció és az MSZP közösen indul, tehát közös listát állít, akkor 15 százalékot kell elérniük - ennyit azért szavazzunk meg nekik -, és akkor a választások után nem kell mondjuk Gyurcsánynak és Schiffernek egymást egy frakcióban ölelgetni, hanem a listán elfoglalt helyeiknek, illetve megállapodásuknak megfelelően három frakciót tudnak alakítani. Miért zárnánk ki bárkit ebből a lehetőségből?
MN: Világos, sok múlik a házszabályon is. Lesz új ebből is?
GG: Már folynak előzetes egyeztetések. Csaknem felére csökken az Országgyűlés létszáma, és egyéb körülmények is megváltoznak, például főállású képviselők lesznek. E változásokhoz - a megelőző két évtized tapasztalataira tekintettel - hozzá kell igazítani a parlament működését is.
MN: A következő Országgyűlés határoz majd erről?
GG: Nem. Még a jelenlegi. De ennek nemcsak az az előnye, hogy biztosan születik új házszabály, hanem az is, hogy mivel az új házszabály csak a következő ciklustól lép hatályba, senki nem vádolhat senkit hitelesen azzal, hogy az új szabályokkal magának akar kedvezni - hiszen ez csak a 2014-es választások eredményének ismeretében lesz megítélhető.
ÁtmenetiAz alaptörvény átmeneti rendelkezései deklarálják a kommunista diktatúra bűneit - ebbe applikálva az MSZP-nek mint az MSZMP jogutódjának felelősségét -, és többek között tartalmazzák a bírói hivatali struktúra átszervezésével, a bírák kötelező nyugdíjazásával, az ombudsmani rendszer átalakításával kapcsolatos szabályokat. Közöttük található a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete feladat- és hatásköreinek egyesítésével létrejövő csúcsszerv alapítását lehetővé tevő passzus is. (Ezt annullálta ez év júniusában az alaptörvény első módosítása, az indoklás szerint "az uniós joggal való összhang megteremtése érdekében".) Az első módosítás rögzíti egyértelműen, hogy az "átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezik". Az alaptörvény második módosításának tervezett szövege a regisztráció lehetőségét iktatja be, és annak módját írja le. Az indoklásban ez áll: "A Javaslat - a választásokon és népszavazásokon való részvétellel kapcsolatos önrendelkezési jog kiteljesítése céljából - lehetővé teszi, hogy sarkalatos törvény a választásokon az ajánlás, a szavazás és a jelöltként indulás lehetőségét, valamint a népszavazáson való szavazás lehetőségét azok számára biztosítsa, akik előre jelzik, hogy e jogukat gyakorolni kívánják." |
