(2012-11-01)
Megint hülyére vette a bankokat Orbán Viktor. A bankadó megígért felezésének elmaradása, a tranzakciós díjak meg a készpénzfelvétel díjának megduplázása épp az ellenkezője annak, amit legutóbb megígért. S gyanítjuk, evvel még nincs vége a páholásuknak.
Magabiztosan őrizte meg pozícióját a Jobbik Tiszavasváriban a vasárnap tartott időközi önkormányzati választáson:
Jeszenszky Géza síkhülye alighanem. Talán ezért is képviseli Magyarországot már olyan hosszú ideje különféle állomáshelyeken, nemrég például még Washingtonban, napjainkban pedig Oslóban.
Hogy egy volt miniszterelnök két, politikai programmal nem rendelkező, magát hangsúlyozottan nem politikai pártként azonosító szervezettel alapít "választói mozgalmat", amely a politikai mezőny egészének újrarendezését ígéri, sokat elmond a magyar politika állapotáról.
Nemzetközi kutatások szerint minden ötödik gyermek szexuális abúzus áldozata, míg a gondozásba vett gyermekeknél a becslések szerint minden harmadik. Az esetek többségéből nem lesz ügy.
Három évvel ezelőtt az Alma Gyógyszertárak néven futó gyógyszertárlánc anyacégének egyszer csak új tulajdonosa lett, holott a régi tulaj egyáltalán nem akarta a cégét eladni. A szövevényes történet egyetlen biztos pontja, hogy a cégbíróság nem hibázott, amikor a tulajdonjog megváltozását gyakorlatilag bemondásra jegyezte be.
Ismét, immár sokadjára változik az alaptörvény: hétfőn a regisztráció intézménye - a pontos megfogalmazás szerint: annak lehetősége - került bele. A Fidesz szakpolitikusa alelnöke volt annak idején az alkotmány-előkészítő parlamenti bizottságnak. Az interjú a parlamenti szavazás előtt készült.
2008-ban igazságos társadalompolitikát, munkahelyeket és a politikai árkok betemetését ígérte. E három legfontosabbnak tartott vállalása közül csak az elsőt tudta - nagyjából - valóra váltani. November 6-án eldől, kap-e újabb négy évet arra, hogy kivezesse országát az elmúlt 80 év legnyomasztóbb válságából.
A Világzenei Vásár (a továbbiakban: WOMEX) tizennyolc éves történetében adódtak már megrázkódtatások. A koppenhágait finanszírozási (és/vagy diplomáciai) nehézségek miatt néhány héttel a kezdete előtt kellett lefújni 1996-ban, a következő évi marseille-i veszteség után pedig majdnem csődbe ment a berlini ötletgazda-szervező Piranha.
Társadalomsebész, aki művészettel és őszinte őserővel gyógyítja az önmagába belebetegedett világot - mondja magáról. A posztmodern polihisztorral a balkáni brutalitásról, Elvisről és Dávid Ibolyáról beszélgettünk.
A Várfok Galéria az utóbbi időben kétszáz négyzetméteresre növelte a kiállítóterét - egy utcafronti és egy rá merőlegesen húzódó kényelmes terem kialakításával ideálisra bővítette a befogadóképességét ahhoz, hogy értékelhető csoportos kiállításoknak is helyet tudjon adni.
A Kazinczy utca északi része a legtöbb pesti fiatalnak kizárólag esti világításban ismerős. Nappal az is világossá válik, hogy miért. Az utcában alig van ház, a romkocsmák szabadon foglalhatják el az egymásba érő építési telkeket. Az utca közepén, a 47. szám alatt frissen felújított homlokzat, rajta büszke betűkkel: Mika Tivadar Rt. Kisebbfajta csodának számít, hogy itt van, de itt van.
Nahát, milyen riasztóan régóta, másfél évtizede nézhetik a Fókuszt azok az emberek, akik minden erejüket és tehetségüket elvesztve azon munkálkodnak, hogy ennek az abszurd és tébolyult országnak az életéről megfeledkezzenek, és helyette valami olyan szörnyűségesre avagy csodálatosra találjanak, amely velük soha nem történhetik meg.
Csak ritkán marad díj nélkül Cannes-ban: három éve A fehér szalaggal, idén a Szerelemmel nyerte el az Arany Pálmát. A hazai mozikba nemrég köszönt be a Szerelem - a rendezővel Bécsben beszélgettünk.
Jo Nesbo egyik kiadatlan novellájából készítette el erőszakban és humorban egyaránt bővelkedő filmjét - a közös munkáról, a skandináv humorról és arról is beszélgettünk, milyen hatással volt a Breivik-merénylet a norvég művészetre.
A történet 1984-ben indul az akkor éppen szovjet tagköztársaságként senyvedő Litvániában, annak is régi fővárosában, Kaunasban, ahol építészhallgatók egy alkalmi zenekart gründolnak - eredetileg nagyjából egy szilveszteri buli idejére.
A méltán híres iráni rendező és az iszlám forradalmi rendszer kapcsolata jó ideig zavartalannak tűnt.
Mire jó az, ha az embert egyszerre öntik nyakon a világ összes mocskával, nyomorával? Mi lehet a jó egy pokolba vezető társasutazásban? Hacsak nem a társaság?
"Imádom a román filmeket! Kettőt láttam a Titanicon, egyet meg... most nem jut eszembe a címük, de tudod, volt az, amikor a lakótelepen... párat le is töltöttem angol felirattal... akarsz így izé, feljönni, hát, hogy tudod, ööö... megnézni őket?"
Na most, végignevetni három órát, az azért valami, kivált, ha nem nevetős a kedélyünk mostanság, és a színházba belekövesedett, úgynevezett bohózati poénokon már a szánkat sem szoktuk elhúzni, legföljebb lefelé.
Melegnek lenni, AIDS-esnek lenni vagy csak úgy lenni Amerikában Reagan elnöksége idején - erről is szól az Angyalok Amerikában, melyből utóbb Al Pacino főszereplésével tévésorozat, Eötvös Péter jóvoltából pedig opera is született. A Nemzeti Színházban nemrég mutatták be Kushner világhírű művét, két részét - a darab történetében először - egy előadásba összevonva. A New Yorkban élő szerzőt a repülőtérre menet, telefonon értük utol, és a két hét múlva az amerikai mozikba kerülő, általa írt új Spielberg-filmről, a Lincolnról is kérdeztük.
Aligha túloz a főkurátor, Révész Emese, amikor az illusztrált sajtó megjelenését a könyvnyomtatás feltalálásához vagy az internet elterjedéséhez hasonló jelentőségű fordulatként mutatja be a kiállítás bevezető szövegtábláján.
A világ legismertebb fiktív szuperkémje tán semeddig sem jutott volna, ha nem segítik frappáns - habár többnyire szintén csak fiktív - találmányok. James Bond elképzelhetetlen halálos trükkök és gyors, gyönyörű autók nélkül.
A közlekedési társaság a múlt héten oly büszkén hirdette, hogy a 2-es villamos nemcsak a berlini 68-ast előzte meg, de mindjárt a világ hetedik legszebb villamosvonalának választották, mintha ettől varázsütésre megváltozna a fővárosi tömegközlekedés fokozatos pusztulása. Ráadásul a 2-es már akkor világszép vonal volt, amikor máshogy számozták. Több mint száz évvel ezelőtt.
Az érzelemmentesen meggyilkolt emberek, a pusztítandó állatfajnak tekintett népek és etnikai csoportok nyilvánvaló bizonyítékai, hogy az embert gyakran nem tekintik embernek. A dehumanizáció enyhébb és súlyosabb eseteivel gyakran találkozhatunk a bűnügyi, politikai és gazdasági hírekben, de mindennapi életünkben is. A háttérben többféle lélektani mechanizmus állhat.
