Felmentették a székházfoglalókat, de nem örülnek

Belpol

A bíróság szerint nem követtek el szabálysértést a Fidesz-székház elfoglalásának szervezői, ők mégsem az ítéletről, hanem az alkotmányosság helyzetéről beszéltek lapunknak. A tárgyalás fülledt, de vidám hangulatban zajlott.

„Ez a per csak a hatalom ügyetlenkedését bizonyítja. El akarták kerülni a látványos fellépést a polgári engedetlenségi akcióval szemben, az utólagos feljelentésekből pedig semmilyen jogsértést nem lehetett kihozni. Azt azért megjegyezném, hogy amikor nem voltak kamerák, a rendőrség hajnalban, lakásaikon kereste fel aktivistáinkat” – mondta a magyarnarancs.hu-nak Bartók György, a márciusi székházfoglalás egyik szervezője. Turai Eszter, egy másik eljárás alá volt személy a Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdai ítélete után úgy fogalmazott, hogy a szabálysértés gyanúja eleve teljesen abszurd volt, már maga az erről szóló rendőrségi határozat is politikai irányítás alatt született.

A székházfoglalás ügyében Kubatov Gábor pártigazgató feljelentése nyomán indult eljárás csoportos garázdaság, valamint gyülekezési joggal visszaélés miatt, előbbi ügyben bizonyíték hiányában a rendőrség megszüntette a nyomozást, a rendezvény be nem jelentése miatt viszont május 27-i határozatában összesen négyszázezer forintra büntette a 11 szervezőt. Az „Alkotmány nem játék” csoport aktivistái ez ellen kifogással éltek, és bírósági tárgyalást kezdeményeztek, erre került sor október 30-án.

Pelle Andrea védőügyvéd szerint a feljelentésben egyetlen félmondat szerepelt a gyülekezési joggal való visszaélésről, ez alapján a nyomozást el sem kellett volna indítani. A rendőrség mégis meghallgatta a 11, magát szervezőnek valló aktivistát, bár azt nem közölték velük, hogy magánterületen zajló akciójuk során hogyan sérthették meg a közterületre vonatkozó gyülekezési szabályokat. A határozatból végül az derült ki, hogy a szbálysértési hatóság szerint a székház megközelítése és az előtte tartott rövid tanácskozás során éltek vissza jogaikkal a foglalás szervezői.

false

 

Fotó: MTI – Szigetváry Zsolt

A szerdai tárgyaláson a védelemnek azt kellett bizonyítania, hogy a helyszínre vonulásnak nem volt demonstratív jellege, a Fidesz-székház előtt pedig nem volt olyan tanácskozás, amely tüntetésnek minősülne. Ez a fénykép- és videofelvételek alapján első ránézésre is egyértelműnek tűnt, de Radácsyné Karsai Zsuzsanna bíró azért egyenként is kikérdezte a 11 szervezőt a zsúfolásig megtelt teremben. A vallomásokból új információként kiderült, hogy a 11 fős baráti társaság valamikor február közepén kezdte szervezni az akciót, összesen több mint 100 embert értesítettek, közülük mintegy hetvenen jelentek meg a március 6-i végső eligazításon. Kalocsai Kinga aktivista azt is elmondta, előzőleg terepszemlét tartottak a székháznál, a szemközti kávézóból úgy tűnt, a kapu általában nyitva áll, a foglalás napján mégis zárva találták. Ennek ellenére nem tartottak hosszas tanácskozást az utcán, egy egymásra kacsintás után elkezdtek átmászni a kerítésen. Azt, hogy miért a székházat szemelték ki a demonstrációra, többen úgy indokolták, hogy szerintük a törvényhozás már csak látszólag zajlik a parlamentben, valójában a két kormánypárt dönt az országot érintő legfontosabb kérdésekről. (Egyébként a KDNP ellen is terveztek hasonló szimbolikus támadást, de a pártnak nincs önálló székházépülete.)

Miután bebizonyosodott, hogy az odaút alatt valamennyi transzparens a táskában vagy a ruházat alatt maradt, és a résztvevők skandálással sem hívták fel magukra a figyelmet, a bíróság szabálysértés hiányában hatályon kívül helyezte a rendőrségi határozatot. A több mint négyórás tárgyalást az eljárás alá vontak láthatóan nem vették véresen komolyan, az általuk csak „koncepciótlan pernek” nevezett ügyet inkább arra próbálták felhasználni, hogy ismét elmondhassák véleményüket a kormányzás és az alkotmányosság helyzetéről. A bírónő ezeket a monológokat általában félbeszakította, mondván, „elméletileg szólásszabadság van, ezért máshol ki lehet fejteni a véleményeket, a tárgyalásra viszont nem tartoznak”.

A tárgyalás után ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Turai Eszterrel és Bartók Györggyel, az „Alkotmány nem játék” csoport aktivistáival. Szerintük az alaptörvény negyedik módosításával kialakított absztrakt rendelkezéseknek mára konkrét következményei is látszanak: a család fogalmából kizártak támogatástól, jogi segítségtől eshetnek el, önkényesen határozhatják meg, hogy melyik vallási szervezet legyen bevett egyház, a hajléktalan emberek hatósági erőszaknak vannak kitéve, az egyetemet végzettek mozgási szabadságát pedig korlátozza az állam. Különösen felháborítónak tartják, hogy az Alkotmánybíróság funkcionális megszüntetésével oda a kormányzati hatalom korlátozásának lehetősége is, innentől bármit beleírhatnak az elvileg a magyar állampolgárok közös alapját jelentő alkotmányba.

Látszatengedményeket – mint például a választási hirdetések terén bevezetett enyhítést – is csak az EU nyomása tudott kikényszeríteni, a tiltakozás és az egybehangzó szakértői vélemények nem. Turai Eszter szerint a márciusi demonstráció elsősorban a figyelemfelkeltés terén volt sikeres, hiszen még a bulvármédiába is bekerült az alkotmányosság kérdése. „Még ha az ellenállás dinamikája mára alábbhagyott is, tavasszal egyértelműen sikerült kibillentenünk a kormányt ezzel a váratlan, határokat átlépő akcióval” – fogalmazott Bartók György, bár azt is hozzátette, hogy az „Alkotmány nem játék” csoport inkább csak egy laza network, ha kell, összeállnak, de jelenleg nem terveznek nagyobb megmozdulásokat. Turai szerint a csoport üzenete továbbra is az, hogy a kormány akkor hátrálhat meg, ha állampolgárai saját jogon, nem csak pártokon keresztül tiltakoznak.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.