Európai antiszemitizmus: Magyarország holtversenyben a második egy nagy kutatás szerint

  • narancs.hu
  • 2021. november 18.

Belpol

Görögország után hazánkban és Lengyelországban a legerősebb az antiszemitizmus egy 16 európai országot vizgsáló kutatás szerint.

A Szombat magazin interjút készített Kovács András szociológussal, a 16 európai országra kiterjedő antiszemitizmus kutatás koordinátorával:

Szombat: A kutatásba bevont 16 ország közül Görögországban a legmagasabb az antiszemitizmus, de közvetlenül mögöttük ott van „holtversenyben” Lengyelország és Magyarország. Mi az oka, hogy ezekben az országokban még magasabb antiszemitizmust mértek, mint az e téren ugyancsak erős hagyományokkal rendelkező Románia vagy Szlovákia esetében?

Kovács András: Ebben a felmérésben a lengyel antiszemitizmus kb. ugyanolyan erősnek mutatkozik, mint a magyar, de az ennél valamivel alacsonyabb szlovák, illetve román adatok között olyan kicsi a különbség, hogy az mérési hiba határán belül van. Én tehát azt mondanám, hogy ezek az országok azonos szinten vannak. Számomra sokkal meglepőbb az utánuk következő cseh és osztrák antiszemitizmus adat. Csehország a közvélekedés szerint amolyan mintaország, ahol nincsenek antiszemiták. A kutatás ezt nem igazolta. A viszonylag magas előítéletesség magyarázata a helyi kutatók feladata, én magam azt mondanám, hogy Csehországban olyan erős az általános xenofóbia, hogy az rávetül a zsidókra is.

Ami Ausztriát illeti, az antiszemitizmus terén az osztrákok jóval felülmúlják a többi nyugati országot. Főleg a „másodlagos antiszemitizmus”, vagyis a Holokauszt torzítása, relativizálása rendkívül erős. Ami nem meglepő, ha tudjuk, hogy az osztrákok egészen a közelmúltig „Hitler első áldozataiként” tekintettek önmagukra, és a valósággal szembesülés könnyen vezet valóságtagadáshoz.

 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.