Kötelezően előírt védőoltás az állami alkalmazottaknak

Izomból nyomják

Belpol

Veszélyes játékba kezdett Orbán Viktor a közszolgáknak előírt kötelező oltással: rendőrök, tűzoltók és tanárok ezrei mondhatnak fel munkahelyükön, ha sarokba szorítják őket – néhány hónappal az országgyűlési választások előtt.

Kötelezővé teszi a koronavírus elleni vakcina felvételét a Magyar Közlönyben október 28-án közzétett kormányrendelet az állami fenntartású intézmények dolgozóinak, így például a rendőröknek, a katonáknak, a tanároknak. Az alkalmazottaknak idén december közepéig, legkésőbb jövő év január végéig kell felvenniük az oltás első dózisát (egydózisú oltás esetén az egyetlent) – előbb, ha rendszeresen érintkeznek állampolgárokkal, utóbb, ha a háttérben dolgoznak. Az oltásról szóló igazolást öt napon belül kell bemutatni a munkáltatónak. Az oltást megtagadókat a munkáltató legfeljebb egyéves fizetés nélküli szabadságra küldheti; a státuszuk megmarad, de társadalombiztosítást nem fizetnek utánuk. Csak azok mentesülhetnek a kötelező vakcinázás alól, akik orvosi igazolással bizonyítják, hogy az oltás egészségügyi okból – például autoimmun betegség miatt – ellenjavallt. A kormány felajánlja a kötelező oltás bevezetésének lehetőségét az önkormányzati vezetőknek és a piaci munkáltatóknak is; a rendelet hatálya viszont nem terjed ki a magánfenntartású és egyházi iskolák, szociális és gyermekvédelmi intézmények dolgozóira.

Nem kerek történet

A Magyar Narancs egyenruhásokat kérdezett a kötelező oltásról a Zsaruellátó Facebook-oldalon keresztül. Érdeklődésünkre – túlzás nélkül – napokon át özönlöttek a panaszlevelek: a névtelenül üzenő rendőrök, katonák arról írtak, hogy 10–20 év szolgálat után hagyhatják ott a „céget”, mert a kötelező oltás az utolsó csepp lesz a pohárban, ezt a kényszert már nem viselik el. Meglehet, a vakcina ellen felhozott érveik között néhány ingatag lábakon áll vagy egyértelműen cáfolható, ám aggodalmaikra nem válasz feletteseik és a kormány utasítása. „Mind a magam, mind az oltatlan kollégáim nevében merem állítani, hogy azért nem vettük fel a vakcinát, mert nem szeretnénk kísérleti alany lenni (…) mi lesz akkor, amikor tömegesen le kell szerelni kényszerből, mikor így sincs állomány? Az nem zavarja a »nagyokat«, hogy az a létszámhiány már bőven veszélyeztetni fogja az állampolgárok biztonságát?” – írta egyikük.

Egy „kék kismama” (azaz rendőrnő), aki a harmadik gyerekét várja, hangsúlyozta: nem oltásellenes, de a jelenlegi vakcinákban nem bízik. A családjában azt tapasztalta, hogy a beoltottak közül többen is szövődményekkel küzdenek. Bár várandós anyaként táppénzen van otthon, a napokban felhívták a munkahe­lyéről. „Mondtam, hogy nem vagyok oltva és nem is vagyok hajlandó, legfőképp, mivel kisbabát várok, s felelős vagyok egy másik éle­tért is. Azt mondták, megértik, de rám is vonatkozik a kötelező! Különben fizetetlen” – utalt nyilatkozónk a fizetés nélküli szabadságra.

Egy 17 éve szolgáló nyomozó jelezte: autoimmun betegséggel küzd, ez azonban háziorvosa szerint nincs rajta a mentességet biztosító betegségek listáján. Így inkább munkahelyet vált, mint hogy vállalja a kockázatosnak érzett oltást. Többen is azt bizonygatták, hogy nagycsaládosan, kiszolgáltatott anyagi körülményeik ellenére (egy pályakezdő rendőr fizetése pótlékokkal együtt sem éri el nettó 200 ezer forintot) megtagadják az oltást.

A legtöbben azzal érveltek, hogy ők már átestek a Covidon, van védettségi igazolványuk és bizonyítottan magas az antitestszintjük. Értelmetlennek, sőt veszélyesnek tartják, hogy erre „ráoltsanak” – ehelyett heti vagy havi ellenanyagszűrést kérnének. „Van védettségi igazolványom, a második (…) Ennek ellenére elküldenek hamarosan. Tehát meccset biztosítani nem mehetek ki, mert veszélyes vagyok, de a meccsre kimehetek, mert van igazolványom (…) Be kellene oltatnom magam valami ellen, ami ellen igazoltan védett vagyok, hogy megtarthassam a munkámat, és mindezt az állampolgárok védelmében, akik között korlátozás nélkül lehetek amúgy. Csak nekem nem kerek ez a történet, vagy én őrültem meg?” – mutatott rá egyikük a járványügyi szabályokban feszülő ellentmondásra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.