Kötelezően előírt védőoltás az állami alkalmazottaknak

Izomból nyomják

Belpol

Veszélyes játékba kezdett Orbán Viktor a közszolgáknak előírt kötelező oltással: rendőrök, tűzoltók és tanárok ezrei mondhatnak fel munkahelyükön, ha sarokba szorítják őket – néhány hónappal az országgyűlési választások előtt.

Kötelezővé teszi a koronavírus elleni vakcina felvételét a Magyar Közlönyben október 28-án közzétett kormányrendelet az állami fenntartású intézmények dolgozóinak, így például a rendőröknek, a katonáknak, a tanároknak. Az alkalmazottaknak idén december közepéig, legkésőbb jövő év január végéig kell felvenniük az oltás első dózisát (egydózisú oltás esetén az egyetlent) – előbb, ha rendszeresen érintkeznek állampolgárokkal, utóbb, ha a háttérben dolgoznak. Az oltásról szóló igazolást öt napon belül kell bemutatni a munkáltatónak. Az oltást megtagadókat a munkáltató legfeljebb egyéves fizetés nélküli szabadságra küldheti; a státuszuk megmarad, de társadalombiztosítást nem fizetnek utánuk. Csak azok mentesülhetnek a kötelező vakcinázás alól, akik orvosi igazolással bizonyítják, hogy az oltás egészségügyi okból – például autoimmun betegség miatt – ellenjavallt. A kormány felajánlja a kötelező oltás bevezetésének lehetőségét az önkormányzati vezetőknek és a piaci munkáltatóknak is; a rendelet hatálya viszont nem terjed ki a magánfenntartású és egyházi iskolák, szociális és gyermekvédelmi intézmények dolgozóira.

Nem kerek történet

A Magyar Narancs egyenruhásokat kérdezett a kötelező oltásról a Zsaruellátó Facebook-oldalon keresztül. Érdeklődésünkre – túlzás nélkül – napokon át özönlöttek a panaszlevelek: a névtelenül üzenő rendőrök, katonák arról írtak, hogy 10–20 év szolgálat után hagyhatják ott a „céget”, mert a kötelező oltás az utolsó csepp lesz a pohárban, ezt a kényszert már nem viselik el. Meglehet, a vakcina ellen felhozott érveik között néhány ingatag lábakon áll vagy egyértelműen cáfolható, ám aggodalmaikra nem válasz feletteseik és a kormány utasítása. „Mind a magam, mind az oltatlan kollégáim nevében merem állítani, hogy azért nem vettük fel a vakcinát, mert nem szeretnénk kísérleti alany lenni (…) mi lesz akkor, amikor tömegesen le kell szerelni kényszerből, mikor így sincs állomány? Az nem zavarja a »nagyokat«, hogy az a létszámhiány már bőven veszélyeztetni fogja az állampolgárok biztonságát?” – írta egyikük.

Egy „kék kismama” (azaz rendőrnő), aki a harmadik gyerekét várja, hangsúlyozta: nem oltásellenes, de a jelenlegi vakcinákban nem bízik. A családjában azt tapasztalta, hogy a beoltottak közül többen is szövődményekkel küzdenek. Bár várandós anyaként táppénzen van otthon, a napokban felhívták a munkahe­lyéről. „Mondtam, hogy nem vagyok oltva és nem is vagyok hajlandó, legfőképp, mivel kisbabát várok, s felelős vagyok egy másik éle­tért is. Azt mondták, megértik, de rám is vonatkozik a kötelező! Különben fizetetlen” – utalt nyilatkozónk a fizetés nélküli szabadságra.

Egy 17 éve szolgáló nyomozó jelezte: autoimmun betegséggel küzd, ez azonban háziorvosa szerint nincs rajta a mentességet biztosító betegségek listáján. Így inkább munkahelyet vált, mint hogy vállalja a kockázatosnak érzett oltást. Többen is azt bizonygatták, hogy nagycsaládosan, kiszolgáltatott anyagi körülményeik ellenére (egy pályakezdő rendőr fizetése pótlékokkal együtt sem éri el nettó 200 ezer forintot) megtagadják az oltást.

A legtöbben azzal érveltek, hogy ők már átestek a Covidon, van védettségi igazolványuk és bizonyítottan magas az antitestszintjük. Értelmetlennek, sőt veszélyesnek tartják, hogy erre „ráoltsanak” – ehelyett heti vagy havi ellenanyagszűrést kérnének. „Van védettségi igazolványom, a második (…) Ennek ellenére elküldenek hamarosan. Tehát meccset biztosítani nem mehetek ki, mert veszélyes vagyok, de a meccsre kimehetek, mert van igazolványom (…) Be kellene oltatnom magam valami ellen, ami ellen igazoltan védett vagyok, hogy megtarthassam a munkámat, és mindezt az állampolgárok védelmében, akik között korlátozás nélkül lehetek amúgy. Csak nekem nem kerek ez a történet, vagy én őrültem meg?” – mutatott rá egyikük a járványügyi szabályokban feszülő ellentmondásra.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Elszáll az Orion

„A témáról eddig még nem született átfogó kiállítás, amely ennyire komplex módon mutatná be a két háború közötti, metropolisszá nőtt Budapest világát” – olvasható a Magyar Nemzeti Galéria beharangozójában, ami alapján az intézmény nyári tárlata éppúgy lehet két­élű nosztalgiával átszőtt szemfényvesztés, mint az urbanizáció kelléktárának tételes feldolgozása történelmi tanulságokkal.

Zuhanástörténetek

„A Felfelé zuhanásban Kadarkai Endre a magyar popkulturális ikonok történeteit járja körül, akiknek életútja valamilyen tragikus fordulat kapcsán mélyzuhanást vett” – halljuk a nemrégiben indult riportsorozat bevezetőjében. Ígéretes felütés, de rejt magában rizikót. Rögtön a kérdés: mit is jelent egyáltalán az, hogy valaki „magyar popkulturális ikon”?

Élet, nagyság

Rengeteg kraft, nyitottság és bátorság van a szakmában, még a bérletrendszerben működő vidéki kő bábszínházakban is. Ám az erős mezőnyben is kiemelkedő volt a Free­szfe két előadása a Magyarországi Bábszínházak 15. Találkozóján, a nyolcéves kortól ajánlott A halhatatlanságra vágyó királyfi és a leginkább felnőtteknek, esetleg középiskolásoknak szánt Mundstock úr.

Az akasztott ember égő háza

Magyarországon a katolikus papság minden évben, Szent Miklós napján felszenteli a pálinkát. Magyarországon a miniszterelnök úgy akar újabb szavazókat felcsípni, hogy pálinkázós fotókat publikál magáról. A pálinka hungarikum, a hungarikum meg valamiféle pecsét, mely azt hivatott garantálni, hogy az illető produktum a földi javak legkiválóbbika, amelyet csak nekünk teremtett nagy jókedviben a szent atyaúristen.

Lendületből

Vasárnap több mint 50 településen pótolták a veszélyhelyzet miatt elmaradt időközi önkormányzati választásokat. Összesen 74 különböző választást tartottak, számos helyen ugyanis párhuzamosan lehetett voksolni polgármesterjelöltekre és egyéni képviselőjelöltekre. A választások többsége pártpolitikai szempontból érdektelen volt, mert csak független jelöltek indultak. Ahol viszont versenybe szálltak a pártok, ott elég egyértelmű kép rajzolódott ki az ellenzék folytatódó vesszőfutásáról és a Fidesz egyre nyomasztóbb fölényéről.

Jogfosztás után

Az amerikai legfelsőbb bíróság döntésével egyik napról a másikra illegálissá vált az abortusz jó néhány tagállamban, rövidesen pedig akár az államok felében lehet tiltott vagy erősen korlátozott ez a jog. Sokan attól félnek, hogy ez csak a kezdet: az eddig a tagállami jogköröket hangsúlyozó abortuszellenesek immár országos tiltást szeretnének, miközben más jogok is veszélybe kerülhetnek.

Együtt egymás ellen

Egy időben tartják 2024-ben az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat, ami tovább bonyolítja az ellenzék helyzetét. Vannak olyan polgármesterek, akik szerint minthogy eddig is nehezített pályán mozogtak, ezt a helyzetet is kezelni lehet majd.

„Még nem látott várost”

Ha egyszerre tartják az EP- és az önkormányzati választásokat, az ellenzéknek nyár végére ennek megfelelő választási stratégiát kell kidolgoznia. Csárdi Antal LMP-s képviselővel beszélgettünk még a fővárosi terek államosításáról, a költségvetésről, az extraprofitadóról és Hadházy Ákosról is.