Kötelezően előírt védőoltás az állami alkalmazottaknak

Izomból nyomják

Belpol

Veszélyes játékba kezdett Orbán Viktor a közszolgáknak előírt kötelező oltással: rendőrök, tűzoltók és tanárok ezrei mondhatnak fel munkahelyükön, ha sarokba szorítják őket – néhány hónappal az országgyűlési választások előtt.

Kötelezővé teszi a koronavírus elleni vakcina felvételét a Magyar Közlönyben október 28-án közzétett kormányrendelet az állami fenntartású intézmények dolgozóinak, így például a rendőröknek, a katonáknak, a tanároknak. Az alkalmazottaknak idén december közepéig, legkésőbb jövő év január végéig kell felvenniük az oltás első dózisát (egydózisú oltás esetén az egyetlent) – előbb, ha rendszeresen érintkeznek állampolgárokkal, utóbb, ha a háttérben dolgoznak. Az oltásról szóló igazolást öt napon belül kell bemutatni a munkáltatónak. Az oltást megtagadókat a munkáltató legfeljebb egyéves fizetés nélküli szabadságra küldheti; a státuszuk megmarad, de társadalombiztosítást nem fizetnek utánuk. Csak azok mentesülhetnek a kötelező vakcinázás alól, akik orvosi igazolással bizonyítják, hogy az oltás egészségügyi okból – például autoimmun betegség miatt – ellenjavallt. A kormány felajánlja a kötelező oltás bevezetésének lehetőségét az önkormányzati vezetőknek és a piaci munkáltatóknak is; a rendelet hatálya viszont nem terjed ki a magánfenntartású és egyházi iskolák, szociális és gyermekvédelmi intézmények dolgozóira.

Nem kerek történet

A Magyar Narancs egyenruhásokat kérdezett a kötelező oltásról a Zsaruellátó Facebook-oldalon keresztül. Érdeklődésünkre – túlzás nélkül – napokon át özönlöttek a panaszlevelek: a névtelenül üzenő rendőrök, katonák arról írtak, hogy 10–20 év szolgálat után hagyhatják ott a „céget”, mert a kötelező oltás az utolsó csepp lesz a pohárban, ezt a kényszert már nem viselik el. Meglehet, a vakcina ellen felhozott érveik között néhány ingatag lábakon áll vagy egyértelműen cáfolható, ám aggodalmaikra nem válasz feletteseik és a kormány utasítása. „Mind a magam, mind az oltatlan kollégáim nevében merem állítani, hogy azért nem vettük fel a vakcinát, mert nem szeretnénk kísérleti alany lenni (…) mi lesz akkor, amikor tömegesen le kell szerelni kényszerből, mikor így sincs állomány? Az nem zavarja a »nagyokat«, hogy az a létszámhiány már bőven veszélyeztetni fogja az állampolgárok biztonságát?” – írta egyikük.

Egy „kék kismama” (azaz rendőrnő), aki a harmadik gyerekét várja, hangsúlyozta: nem oltásellenes, de a jelenlegi vakcinákban nem bízik. A családjában azt tapasztalta, hogy a beoltottak közül többen is szövődményekkel küzdenek. Bár várandós anyaként táppénzen van otthon, a napokban felhívták a munkahe­lyéről. „Mondtam, hogy nem vagyok oltva és nem is vagyok hajlandó, legfőképp, mivel kisbabát várok, s felelős vagyok egy másik éle­tért is. Azt mondták, megértik, de rám is vonatkozik a kötelező! Különben fizetetlen” – utalt nyilatkozónk a fizetés nélküli szabadságra.

Egy 17 éve szolgáló nyomozó jelezte: autoimmun betegséggel küzd, ez azonban háziorvosa szerint nincs rajta a mentességet biztosító betegségek listáján. Így inkább munkahelyet vált, mint hogy vállalja a kockázatosnak érzett oltást. Többen is azt bizonygatták, hogy nagycsaládosan, kiszolgáltatott anyagi körülményeik ellenére (egy pályakezdő rendőr fizetése pótlékokkal együtt sem éri el nettó 200 ezer forintot) megtagadják az oltást.

A legtöbben azzal érveltek, hogy ők már átestek a Covidon, van védettségi igazolványuk és bizonyítottan magas az antitestszintjük. Értelmetlennek, sőt veszélyesnek tartják, hogy erre „ráoltsanak” – ehelyett heti vagy havi ellenanyagszűrést kérnének. „Van védettségi igazolványom, a második (…) Ennek ellenére elküldenek hamarosan. Tehát meccset biztosítani nem mehetek ki, mert veszélyes vagyok, de a meccsre kimehetek, mert van igazolványom (…) Be kellene oltatnom magam valami ellen, ami ellen igazoltan védett vagyok, hogy megtarthassam a munkámat, és mindezt az állampolgárok védelmében, akik között korlátozás nélkül lehetek amúgy. Csak nekem nem kerek ez a történet, vagy én őrültem meg?” – mutatott rá egyikük a járványügyi szabályokban feszülő ellentmondásra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.